Óriási galibát okozhat a kormány döntése: érthetetlen, miért tették ezt

A nemzeti parkok földjeit kivették a szakemberek kezéből.

Kedden egy nagyon sok vitát kiváltó kérdésben döntött a parlament, és végül elfogadta azt a törvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésébe adta a nemzeti parkok földjeinek nagy részét. Az ügy azért váltott ki nagyon sok vitát, mert eleve gyanús volt, hogy a kormány nem igazán adott rá ésszerű magyarázatot, miért kell annak a szervezetnek kezelnie ezeket a területeket, ami a termőföldekkel foglalkozik.

De mi lehetett a törvényt javasló Földművelésügyi Minisztérium célja" Valamit terveznek a nemzeti parkok földjeivel" Veszélyben lehetnek a védett területek" Szakemberekkel kutattunk a válaszok után.

Gyanús a kormány indoka

A kormányzat szerint a törvény mindössze az ésszerűség és a praktikum miatt született meg. Eszerint attól, hogy egy kézben kezelnek mindenféle földeket, és nem két külön szervezetben, mint eddig, csak egyszerűbb és átláthatóbb lesz a működés.

Ennek ellenére a kormány nem árulja el, hogy eddig mi volt a nehézség, ami miatt az egyszerűségre ennyire törekedni kell most. Erre hívja fel a figyelmet Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója: "Nem fejti ki a kormányzat indoklása, hogy mit is ért egységes birtokpolitikán, és semmilyen konkrét elemzést nem láthattunk arról, hogy mik azok a valós problémák, amiket így akarnak elhárítani" - közölte lapunkkal.

"Az előterjesztésnek, a törvénynek nincs semmilyen legitim szakmai indoka. Hogy mi a kormány valódi célja, mi nem tudjuk, s nem is akarjuk találgatni" - foglalta össze sommásan lapunknak dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke azt, mennyire tartják megalapozottnak a kormány döntését.

Sipos Katalin is teljesen értetlenül áll a törvény elfogadása előtt, mert egyáltalán nem világos, hogy valóban milyen célt szolgál az. Sipos szerint a törvény nemcsak természetvédelmileg aggályos, de az alkotmányossági elveknek sem biztos, hogy megfelel.

Veszélyben a hazai környezetvédelem"

De konkrétan milyen kockázatokat rejt a törvény a környezetvédelem szempontjából" "A módosítás által érintett közel 300 ezer hektár természetvédelmi oltalom alatt élvező állami terület nem csupán védett állat- és növényfajok megőrzése szempontjából nagyon fontos. Ezek a területek kulcsfontosságú szerepet játszanak a víztisztaság és a levegőtisztaság védelmében, segítenek csökkenteni a klímaváltozás hatását, fontos helyszínei az ökoturizmusnak és a környezeti nevelésnek, nem utolsósorban pedig legfontosabb területei a jövőbe mutató környezetkímélő, vegyszermentes gyep- és erdőgazdálkodásnak" - közölte Sipos.

Eddig ezeket a területeket egy külön szakosodott állami szerv, a Nemzeti Parkok igazgatósága felügyelte és kezelte. Az igazgatóság munkatársai "rendszeresen járják és ismerik ezeket a területeket, kapcsolatot tartanak a helyi gazdálkodókkal, a környékbeli lakosokkal és önkormányzatokkal, felelős és gyors döntéseket tudnak hozni a természeti értékeket megóvó beavatkozásokról. Ezt a jól működő rendszert szünteti meg az, ha az igazgatóságok helyett az NFA jogászai és földmérői fognak dönteni, a terület ismerete nélkül, irodai asztal mellett" - Sipos szerint tehát a legnagyobb veszély, hogy a szakértőktől olyanokhoz kerülnek a földek kezelésének jogai, akiknek nincs azokra teljes rálátásuk.

Egy hatalmas, bürokratikus intézmény veszi át az irányítást

Az NFA a hazai WWF elnöke szerint ráadásul egy hatalmas bürokratikus intézmény, amely eddig is lassan reagált a problémákra. Szerinte "a hibás, lassú és rugalmatlan döntések mind a védett élővilág, mind pedig a környezetkímélő gazdálkodási módok károsodását maguk után vonhatják”.

Szintén a védett természeti örökségek pusztulásától tart a természetvédők szövetsége. "A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem lesz képes érvényesíteni a területi és természetvédelmi szempontokat a haszonbérbeadás során, ezért a nem megfelelően tervezett és ellenőrzött gazdasági tevékenység a természeti örökségünk egy része elvesztéséhez vezet" - véli dr. Farkas István.