A Professzorok Batthyány Köre a földreformról
A magyar mezőgazdaság akkor fejlődik egészségesen, ha a családi gazdaságok is fejlődésnek indulnak. Ezt a megállapítást támasztja alá a 2005-ben megjelent Szent István-terv, ezt tükrözi a kormányprogram és a földről szóló, 2010-ben született két törvény is.
A családi gazdaságok teszik ugyanis leginkább lehetővé a táj sajátságainak megfelelő, környezetkímélő gazdálkodást, és használják ki a legjobban a falusi munkaerőt, valamint az EU-tól kapott támogatást.
Agazdálkodó családok és nem a tőkés társaságok adják az európai agrármodell és gyakorlat alapját is.
Az elvek a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén válhatnak gyakorlattá. A 2011-ben meghirdetett pályázat 2012-ben megszületett eredménye rácáfol a várt eredményre. A földterület zöme nagybirtokosoknak jutott, nem pedig a helyben lakó gazdáknak, családot alapító fiataloknak.
Az eredmény alakulását nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek. A helyben lakás kívánalma könnyen kijátszható volt, és a bírálati kritériumok egy részének puhasága a befolyásos pályázóknak kedvezett. Az állattartás megkövetelése ugyancsak a tőkeerős birtokosoknak adott előnyt.
Az állatállomány növelése igen fontos cél, de úgy látszik, hogy a birtokpolitikával egyszerre nehezen érvényesíthető. A nemzeti közép kormánya azzal tudna ígéreteihez visszatérni, ha a Földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztatná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gazdáknak.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 05. 15.
Cikk forrása