A védett területeket semmilyen formában nem érinti a földértékesítési program - hangsúlyozta Bitay Márton az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának hétfői ülésén, ahol beszámolt a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény (Vszt.) végrehajtásáról.

Az erről szóló jelentés benyújtását a kormánypárti képviselők 4 igen, és az MSZP-s, LMP-s, valamint jobbikos képviselők 3 tartózkodó szavazata mellett szavazta meg a bizottság.    

A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára az ülésen elmondta, hogy 1995-ben összesen 250 ezer hektár természeti terület esett a Vszt. hatálya alá, amelyek folyamatosan kerültek állami kézbe, jelenleg még 87 ezer hektár állami tulajdonba vételre vár. Hozzátette: 2010 és 2014 között mintegy 5,1 milliárd forintot fordított a kormány a védett természeti területek állami tulajdonba vételére, idén és 2016-ban pedig 1-1 milliárd költségvetési forrás jut erre a célra.

Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusának győri sajtótájékoztatója szerint a kormány az elmúlt 25 év legnagyobb gazemberségére készül azzal, hogy az egyre nagyobb értékkel bíró állami tulajdonban lévő termőföldeket igencsak megkérdőjelezhető módon készül magánkézbe adni.

A helyi termelőknek ugyanis várhatóan esélyük sem lesz megszerezni a lakóhelyük környezetében lévő földeket, mivel az eddigi példák szerint általában olyan gazdasági társaságok, ügyvédi irodák és egyéb szervezetek szereztek tulajdont, amelyeket nem is helyben jegyeztek be és előtte mezőgazdasági termelést sosem folytattak.

Gőgös ellenpéldaként hozta fel a holland államot, amely azért vonta magához az ország összes termőföldjét, hogy a helyi gazdáknak nyújthasson lehetőséget arra, hogy azok akár száz évre is bérbe vehessék és megművelhessék azt.

Az LMP korábban már szintén felemelte szavát az ügylet ellen. Sallai R. Benedek, az ökopárt képviselője az elmúlt 25 év legnagyobb

Várhatóan októberben kezdődhet a licitálás az állam által értékesíteni kívánt termőföldekre; a liciteket az idén december 31-ig be is kell fejezni – mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hétfőn Budapesten egy szakmai háttérbeszélgetésen.

Jakab István aláhúzta: a Magosz azt tartja jónak, ha a termőföld “tisztán, átlátható módon” azok tulajdonába kerül – a jelenleg hatályos földforgalmi törvény alapján -,  akik gazdálkodnak, földművesek.

Hangsúlyozta, hogy a mintegy 350-380 ezer hektár értékesíteni kívánt állami föld eladása során “nem lesz semmiféle trükk”.

Októberben kezdődhet a licitálás az állami földekre - azt ígérik, nem lesz semmiféle trükk.

Várhatóan októberben kezdődhet a licitálás az állam által értékesíteni kívánt termőföldekre; a liciteket az idén december 31-ig be is kell fejezni - mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hétfőn Budapesten egy szakmai háttérbeszélgetésen.

Nem lesz trükközés"

Jakab István aláhúzta: a Magosz azt tartja jónak, ha a termőföld "tisztán, átlátható módon" azok tulajdonába kerül - a jelenleg hatályos földforgalmi törvény alapján -,  akik gazdálkodnak, földművesek. Hangsúlyozta, hogy a mintegy 350-380 ezer hektár értékesíteni kívánt állami föld eladása során "nem lesz semmiféle trükk".

Várhatóan októberben kezdődhet a licitálás az állam által értékesíteni kívánt termőföldekre; a liciteket az idén december 31-ig be is kell fejezni - mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hétfőn Budapesten egy szakmai háttérbeszélgetésen.

Jakab István aláhúzta: a Magosz azt tartja jónak, ha a termőföld "tisztán, átlátható módon" azok tulajdonába kerül - a jelenleg hatályos földforgalmi törvény alapján -,  akik gazdálkodnak, földművesek.

Hangsúlyozta, hogy a mintegy 350-380 ezer hektár értékesíteni kívánt állami föld eladása során "nem lesz semmiféle trükk".

Várhatóan októberben kezdődik a licitálás az állam által értékesíteni kívánt termőföldekre, és a liciteket idén december 31-ig be is kell fejezni – mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hétfőn Budapesten egy háttérbeszélgetésen.

Jakab István az elmúlt időszakban nyíltan lobbizott azért, hogy a korábban pályázati úton kiosztott állami földeket az arra érdemesítettek ne csak bérlőként használhassák, de tulajdonba is megkaphassák. Az eredmény a trafikmutyi emelt szintű változata lehet, ugyanis a földosztás egyet jelentene a korábbi földbérleti pályázatokon helyzetbe hozott holdudvar tulajdonhoz juttatásával. Erről a holdudvarról már többször írtunk, településnyi területeket osztott ki így kedvenc oligarcháinak a kormányzat.

A terv szerint a

Tájékoztató a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről.

Magyarország Kormánya a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) általi kezdeményezésre meghozta azon intézkedését, amely – a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben meghatározott 300 hektár mértékű földszerzési maximum alkalmazásának megkötésével – lehetővé teszi a földművesek számára az állami tulajdonú földterületek megvásárlását.

• az állami földbirtok-politika irányelveivel összhangban;
• a kellő eljárási garanciák megteremtése mellett;
• átlátható eljárások keretében;
• az erdők és természetvédelmi területek kivételével;
• a három hektárnál kisebb földrészletek egyszerűsített, ajánlattételi felhívással;
• a három hektárnál nagyobb földrészletek a 23 megyei jogú városban a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lebonyolított árverésen;
• a helyben

Simicska Lajos és Leisztinger Tamás érdekeltségei is a vesztesei lehetnek az állami földek privatizációjának. A gazdaságokat ugyanis osztályozzák: megtarthatják-e vagy árverésre kell bocsátaniuk az általuk művelt területeket" A fő döntési szempontnak a Fideszhez való viszony látszik.

Gőzerővel zajlik az új földbérleti szerződések megkötése, amivel a kiszemelt vevőknek elővásárlási jogot biztosítanak, mások kedvét pedig elveszik a pályázástól.

Júliusban kötött szerződést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egy tavaly alakult, eddig semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem végző, ám a Miniszterelnökségen dolgozó jogász tulajdonában álló agrárcéggel egy végegyházi állami birtok kedvezményes bérlésére.

Mivel a földbérleti pályázatokon elvileg továbbra is csak helyben lakó főállású gazdálkodók indulhatnak, az eset önmagában is bizonyítja, hogy a bérleti rendszer továbbra is rosszul

Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján jelezte, hogy beadványukat az MSZP és az LMP is aláírja.

Szóvá tette, hogy a kormány a gazdaszervezetekkel és az emberekkel való egyeztetés nélkül döntött 380 ezer hektárnyi földértékesítésről és arról a parlament szakbizottságaiban sem kívánt tárgyalni.

A jobbikos politikus az eladási szándék mögött azt feltételezte, hogy az új bérlők nem teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, így a kormány azzal segítené őket, hogy a bérlet tulajdonná alakul, amihez semmilyen kötelezettség nem tartozik.

Leszögezte: pártja minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy visszaszerezze az állami vagyont.

Magyar Zoltán kérdésre azt is elmondta, hogy aláírják az MSZP parlamenti vitanapra vonatkozó kezdeményezését.

Az állami földek eladását bírálja az ellenzék. Az MSZP parlamenti vitanapot kezdeményez a témában, az LMP pedig országos útlezárási akciót tervez. Mindezt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás megnyitóján jelentették be. Kövér László viszont azt mondta: az állam megvédi a magyar földet, Varga Mihály pedig a gazdasági sikerekről beszélt.

A testület határozatképtelensége miatt elmaradt az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának csütörtöki ülése. A határozatképtelenséget Legény Zsolt (MSZP) az albizottság elnöke állapította meg a testület ülésének megkezdése előtt, mivel a kormánypárti honatyák nem jelentek meg, így az ülés meg sem kezdődhetett. Az ellenőrző albizottság tájékoztatót kívánt volna meghallgatni az állami tulajdonban lévő földek magántulajdonba adásáról, valamint a földművesek földtulajdonhoz juttatásához szükséges tervezett intézkedésekről.

Az albizottsági ülésen a meghívott előadók: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára sem jelent meg. Az albizottság elnöke közölte: a kormány képviselői csütörtökön reggel levélben mondták le részvételüket. Az ülés határozatképtelenségének megállapítását követően a jelenlévő újságírók előtt négy ellenzéki honatya – Harangozó Gábor (MSZP),

Az érintett kormánytagok helyettesítés nélküli távolmaradása szokatlan – bár mostanában nem példa nélküli – fordulat, a Fidesz azonban biztosra ment: az elvileg a kormányzati tevékenység kontrollját végző albizottság kormánypárti tagjai is szabotálták a megjelenést, így a testület akkor sem lett volna határozatképes, ha a meghallgatás esetleg létrejön. Legény Zsolt, az albizottság elnöke nem tehetett mást, mint hogy némi várakozás után lezárta a hivatalosan meg sem kezdődött ülést, felolvasva azokat az egymondatos leveleket, amelyekben a

A kormánypárti képviselők távolléte miatt a testület határozatképtelenné vált. A bizottság ellenzéki tagjai szerint példátlan, hogy az érintett minisztériumok nem gondoskodtak az előterjesztők helyettesítéséről, és hogy a kormánypárti politikusok nem akarnak párbeszédet folytatni a kérdésről. A mintegy négyszázezer hektár állami termőföld értékesítéséről szóló kormányrendelet hétfőn jelent meg.

„Nyilvánvaló, hogy azok az érvek, amelyeket eddig a kormányzat elmondott a földvagyon fölélésével kapcsolatban, egytől egyig két keresztkérdéssel fölboríthatók, hazugságok, nem állják meg a helyüket. Nincs olyan vitahelyzet, amelyben egy kormánypárti képviselő vagy egy előterjesztő meg tudná védeni” – jelentette ki Harangozó Gábor,

A Kormány határozatot hozott a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről.  

A 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozat szerint a kormány egyetért azzal, , hogy a „Földet a gazdáknak!” Program megvalósítására a következő irányelvek mentén kerüljön sor:

Mint ismert, a fideszes vezetésű Magosz javaslatára, az Orbán-kormány belekezdett az állami földek értékesítésébe, tette mindezt úgy, hogy nemcsak a parlamenti pártokat, de az egész magyar gazdatársadalmat kihagyta a döntés meghozatalából, bízva abban, hogy a botrányt elfedi majd a migrációs válság.

Az ötlet majdnem bejött, azonban a jobbikos Magyar Zoltán azonnali kérdésére Orbán Viktor a parlament hétfői ülésén elismerte, hogy aznap aláírta a vonatkozó kormányhatározatot.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottsága csütörtökön tájékoztatót kívánt volna meghallgatni az állami tulajdonban lévő földek magántulajdonba adásáról, azonban az albizottság elnöke,

Hosszú évek után újra traktoros demonstrációkkal szembesülhet a lakosság, és talán a Demszky Gábor főpolgármestersége idején Budapesten fölszerelt „traktorral behajtani tilos” tábláknak is megint funkciójuk akadhat: a Népszabadság információi szerint a jövő hónap elején országszerte tiltakozni fognak a gazdák a kormány földeladási tervei ellen.

Az Orbán-kabinet mintegy 380 ezer hektárnyi területet (az állam mezőgazdasági termőföldvagyonának nagyobbik részét) kíván árverésre bocsátani. A szabályok szerint – amelyeket az előzetes várakozásokkal szemben nem törvény, hanem egy kormányhatározat rögzít – a decemberben kezdődő liciteken elvileg csak helyben élő gazdálkodók indulhatnak, kizárólag magánszemély vehet földet, és 300 hektár a megvásárolható birtokok felső határa. A terveket egy parlamenti kérdésre adott válaszban ismertető Orbán Viktor szerint „a föld tulajdonosainak a gazdáknak kell lenniük, az állam csak kivételes esetben legyen tulajdonos”.

A mezőgazdasági bizottság ellenőrzési albizottsága ma hallgatta volna meg Lázár Jánost, Fazekas Sándor agrárminisztert és Bitay Márton állami földekért felelős államtitkárt a tervezett földeladásokról, de egyik kormánytag sem ment el az ülésre: a meghallgatás reggelén mindhárman lemondták a részvételt, és helyettesről sem gondoskodtak. A téma parlamenti megvitatását ugyanakkor valószínűleg nem tudják megúszni: két héten belül országgyűlési vitanap lesz a földprivatizációról.

Az érintett kormánytagok helyettesítés nélküli távolmaradása szokatlan – bár mostanában nem példa nélküli – fordulat, a Fidesz azonban biztosra ment: az elvileg a kormányzati tevékenység kontrollját végző albizottság kormánypárti tagjai is szabotálták a megjelenést, így a testület akkor sem lett volna határozatképes, ha a meghallgatás esetleg létrejön. Legény Zsolt, az albizottság elnöke nem tehetett mást, mint hogy némi várakozás után lezárta a hivatalosan meg sem kezdődött ülést, felolvasva azokat az

Elengedhetetlen egy új erdőgazdálkodási törvény megalkotása - hangzott el a 77. OMÉK-en megrendezett erdészeti szakmai konferencián, melyet Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár nyitott meg.

Az államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy az 1996-ban létrehozott jogszabályi környezet megújításának tervezése 2012 óta zajlik az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével (Megosz) bevonásával.

Üresen maradt Fazekas Sándor és Lázár János széke. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának üléséről a földművelésügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter is távol maradt, ahogy a kormánypárti tagok is. Így a testület határozatképtelen volt. Az ellenzék a földprivatizáció részleteiről kérdezte volna a tárcavezetőket. 

„Ez már régóta nem demokrácia, ami itt van. Ez egy felelőtlen, elképesztő politizálás, én javaslom egyébként, hogy ha már Magyarországot nem Magyar Köztársaságnak hívják, lassan kereszteljük át Magyarisztánnak, mert ilyet, körülbelül az »isztánokban« lehet látni, ami itt zajlik” – fogalmazott Harangozó Gábor, a

LEVÉL A SAJTÓ MUNKATÁRSAINAK
1105 magyar állampolgártól
2015. szeptember 21-én

Tisztelt Címzett!

Tájékoztatásul megküldöm Önnek a Kormánynak és a parlamenti képviselőknek ma reggel megküldött levelet, és néhány képet a 2015. szeptember 18-i Kossuth téri tiltakozó rendezvényről.

Mivel a magyarok döntő hányada csak a médiából tájékozódik, tisztelettel kérem, hogy szíveskedjenek erről az egyre szélesedő tiltakozásról hiteles tájékoztatást adni.

A magyar nép történelmi balszerencséje, hogy ez a Parlamentet és a magyar népet megkerülő kormányzati törekvés egybeesik a mindent elborító, félelmetes és sajnálatos menekült üggyel - azonban ez nem lehet ok arra, hogy elhallgassuk és tétlenül nézzük a nemzeti vagyon és a jövő nemzedékek megrablását.

Bízva a média képviselőinek hiteles tájékoztatás iránti elkötelezettségében, felelősségtudatában

Tisztelettel

Ács Sándorné
Élőlánc Magyarországért
elnökségi tag

***

Tisztelt Képviselő Úr!

Mi állampolgárok megdöbbenve látjuk, hogy az Országgyűlés megkerülésével a Kormány kvázi ingyen el akarja kótyavetyélni a nemzeti vagyon stratégiai részét alkotó állami tulajdonú termőföldeket. Tekintettel

Szégyen! – mondta az egyik tüntető a péntek délutáni tüntetésen. Ezt nem csak arra értette, hogy a kormány több százezer hektár állami földet akar eladni, hanem arra is, hogy ez alig 200-300 embert mozgatott meg. Pedig szokatlan egységben, a kormánypártokat leszámítva, minden parlamenti erő képviseltette magát a zöld civilszervezetektől, a magukat nemzetinek mondó, parlamenten kívüli pártokig.

"A tiltakozás az állami földek eladása ellen" főszervezője, Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság egyik alapító-ügyvezetője, és a tüntetést szervező Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja a Népszavának elmondta, még augusztusban kiadtak egy nyilatkozatot, mint az állami földek tulajdonosai, magyar állampolgárok, hogy nem járulnak hozzá az állami földek eladásához. A kormány nem

Váratlan helyről érkezett az állami földek eladásának bírálata: Túri-Kovács Béla a Kisgazda Polgári Egyesület országos elnöke kifogásolta a tervezett, senkivel sem egyeztetett privatizációt. A Magyar Nemzet birtokába jutott és az választókerületi vezetőinek küldött körlevelében a fideszes országgyűlési képviselő egyebek mellett kifejtette, hogy a kormányt a földforgalmi törvény nem hatalmazta föl az állami földek magánosítására.

Túri-Kovács azt is kifogásolta, hogy a kormány parlamentet megkerülve jelentette be az állami földek eladását. A fideszes képviselő azt is hangsúlyozta, hogy az alaptörvény a földet, vizet, természeti kincseinket nemzeti örökségnek minősítette, vagyis alkotmányos védelmet élveznek ezek az értékek.

A jogász végzettségű politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a földforgalmi törvény csak arra jogosítja fel a kormányt, hogy a 650 ezer hektárnyi állami földet haszonbérbe adja, megműveltesse, mintagazdaságokat hozzon létre, az önkormányzatoknak szociális célokra átadja, elcserélje, vagy kisebb területeket kiegészítésként eladjon.

Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa szerdai sajtótájékoztatóján az Orbán-kormánynak arról a "roppant aljas húzásáról" beszélt, amely során az állami földeket a fideszes oligarchák kezébe juttatnák. A kérdés, amire a napokban választ fogunk kapni, hogy vajon a kormánypártokban hány képviselő rendelkezik még lelkiismerettel.

Mint arról beszámoltunk, a napokban az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot.

Mindezt Lázár János közölte múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár szerint a döntés nyomán 300-380 ezer hektárnyi földet értékesíthetnek.

A Jobbik közölte, hogy minden parlamenti és törvényes eszközzel élni fog annak érdekében, hogy a még megmaradt állami földek értékesítését megakadályozza, majd egy vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezték, melynek feladata annak kiderítése lenne, milyen következményekkel járna, ha a megmaradt állami földvagyont is széthordanák.
Az állami földvagyon

A birtokpolitikai tanács a közelmúltban hozzájárult ahhoz, hogy az NFA húszéves vagyonkezelésbe adhasson mintegy 1893,3 hektár állami földet 17 mezőgazdasági szakképző iskolának, amelyek az FM irányítása alá tartoznak. Az oktatási intézményeknek 10 forintos éves hektáronkénti vagyonkezelési díjat kell fizetniük a földhasználatért, amelyre oktatási feladatai ellátásához van szükségük.

A birtokpolitikai tanács felhatalmazta Nagy Jánost, az NFA elnökét, hogy a vagyonkezelési szerződéseket írja alá. A szakképző iskolák egyenként 2-250 hektárnyi földterületet kaptak húszéves vagyonkezelésbe.