'Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és
Adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.'
(Assisi Szent Ferenc: Uram, adj türelmet...)[1]
Kedves Barátaim!
Hosszas munkával és sokak önzetlen segítségével - melyért ezúton is hálás köszönetet mondok - elkészültem az állami földbérleti pályázatok 2013. szeptember 1-i állapot szerinti, immár teljes körű feldolgozásával.
Mint tán emlékezetes, az előző, negyedik elemzést a 2012. december 15-ei időkeresztmetszetre készítettem. Ebben teljeskörűen feldolgoztam illetve aktualizáltam nyolc - Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém - megye adatait. Ez a vizsgálat az új állami földbérleti pályázati rendszer alkalmazásának első éve végéig országosan bérbe adott összterület 85 %-ára, több mint 18.600 ha-ra terjedtek ki, tehát az
Úgy látszik, az osztrákok újabb hazánkat érintő negatív sajtókampányba kezdenek a januárban életbe lépő magyar földtörvény miatt. Ausztria mezőgazdasági minisztere az Ö1 közszolgálati televízióban jelentette be, hogy levélben kereste meg Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, jelezve, európai testületeket is bevonhatnak a két ország közötti földvitába.
Az új földforgalmi törvény hatályba lépését követően valószínűleg 4-5 éves időtávlatban nem fejt ki jelentős változást a mezőgazdasági termelésre és az üzemszerkezetre, mivel a gazdasági társaságok átlag 10-15 évre meghosszabbították földbérleteiket - beszélt az új földforgalmi törvény hatásairól a Portfolio.hu Agrárszektor 2014-2020 Konferencián Raskó György agrárközgazdász.
Amíg ezek a szerződések érvényben vannak, ezek a területek megmaradnak ennek vállalkozói körnek, viszont a meg nem hosszabbított, a következő években lejáró földterületek (ezek nagysága 200-300 ezer hektárra becsülhető) valószínűleg a gazdasági társaságoktól egyéni vállalkozók művelésébe kerülnek majd át. "Egy évtizedes távlatban viszont - amikor tömegével járnak majd le a földbérleti szerződések - az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozók helyzete a tömegtakarmány-termelés oldaláról rendkívüli módon megnehezül, és akkor előállhat egy olyan probléma, hogy az állattenyésztés és az állatállomány jelentősen csökken Magyarországon" - fejtette ki Raskó.
Az agrárközgazdász arról is beszélt, hogy a teljesítménykiesés, amit a magyar mezőgazdaság az elmúlt 20
Kishantos visszatámad
Növekedő pályára állt a magyar agrárgazdaság
Erről Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának szocialista elnöke és Lengyel Szilvia, LMP-s képviselő beszéltek az albizottság szerdára összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt budapesti ülését követően újságíróknak.
Lengyel Szilvia elmondta, november 8-án kezdeményezte az ellenőrző albizottság összehívását. A testület reggelre meghirdetett ülésén azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg, így a bizottság határozatképtelenség miatt nem tudta megkezdeni ülését.
Pert indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nemzeti Földalapkezelő döntése ellen, amellyel másoknak adták a 21 évig kezelt földeket. Álláspontjuk szerint az új haszonbérleti szerződések jogellenesek.
Perli a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet döntését a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ. Mint ismert, a kishantosi biogazdaság 21 éve kezelt biomódon 452 hektárnyi földet, amelynek bérleti jogát a mostani földpályázaton új, nem helyi és nem biogazdálkodóknak adták át. A Greenpeace a területet 24 órás őrszolgálattal és jogi segítségnyújtással támogatja.
A biogazdaság és a Greenpeace szerint a pályázati eljárás és a megkötött haszonbérleti szerződések is jogellenesek. A
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, amellyel elvették tőle a 21 éve biomódon kezelt, 452 hektár földterület bérleti jogát és azt új, nem helyi és nem biogazdálkodóknak adták, közölte a Greenpeace. A civilszervezet hozzátette: a terület fizikai védelmével, azaz 24 órás járőrszolgálattal és jogi segítségnyújtással járul hozzá az ügyhöz.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerint a pályázati eljárás és az ez alapján megkötött haszonbérleti szerződések is jogellenesek. A civilszervezet közleményében felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény szerint mindenki jogosult az érdekét sértő döntések elleni jogorvoslatra, ennek ellenére sem az NFA által kiírt pályázatok, sem az NFA döntését megalapozó egyéb jogszabályok nem tartalmaznak jogorvoslati lehetőséget. Emellett - írják - az NFA eljárásának, a pályázatok elbírálási szempontjainak, valamint a benyújtott pályázatoknak átláthatónak és nyilvánosnak kellett volna lenniük. Mindezek alapján a szerződések szerintük semmisek.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pert indított az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, amellyel elvették tőle a 21 éve biomódon kezelt, 452 hektár földterület bérleti jogát és azt új, nem helyi és nem biogazdálkodóknak adták. A Greenpeace kiáll Kishantos mellett és több eszközzel is segíti a biogazdaság fennmaradását, többek között a terület fizikai védelmével (24 órás járőrszolgálat) és jogi segítségnyújtással.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerintmindenképpen szükséges volt a per elindítása, mert mind a pályázati eljárás, mind pedig az ez alapján megkötött haszonbérleti szerződések jogellenesek.
Magyarország Alaptörvénye (XXVIII. cikkének (7) bekezdése) elismeri mindenki jogát ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pert indított az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, amellyel elvették tőle a 21 éve biomódon kezelt, 452 hektár földterület bérleti jogát és azt új, nem helyi és nem biogazdálkodóknak adták. A Greenpeace kiáll Kishantos mellett és több eszközzel is segíti a biogazdaság fennmaradását, többek között a terület fizikai védelmével (24 órás járőrszolgálat) és jogi segítségnyújtással.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerint mindenképpen szükséges volt a per elindítása, mert mind
Napjainkra pénzügyi befektetők kezébe került az a 12 állami gazdaság, amelyet "dolgozói" privatizációban értékesített 2001-ben az akkori Orbán-kabinet. A cégeket eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került.
2001. június 12-én látott napvilágot a hír, miszerint az akkori Orbán-kormány privatizálni készül tizenkét állami gazdaságot, és ezt ún. dolgozói magánosításban képzeli el. E döntésével a kormány egy hosszú folyamat utolsó szakaszához érkezett. A rendszerváltáskor 129 állami gazdaság működött Magyarországon: ezek "első körös" értékesítése - amely a cégek több mint háromnegyedét érintette - 1990 és 1994 között lezajlott. Az 1995-ös privatizációs törvény mellékletében végül 19 erdőgazdaság és 28 agrártársaság szerepelt mint tartósan
"Én - a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem.
Isten engem úgy segéljen!"
A Mezőgazdasági bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a kishantosi biogazdálkodás megszüntetését.
Erről Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának szocialista elnökebeszélt az albizottság szerdára összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt budapesti ülését követően újságíróknak.
Kiemelte: a kormánypártok viselkedése jól mutatja, hogy bár a kabinet szóban az ökológiai gazdálkodásokat támogatja, a valóságban azonban éppen ennek ellenkezőjét teszi a földbérletpályázatokkal.
A szocialista képviselő a kishantosi gazdálkodás megszüntetése mellett azért is bírálta a kormányt, mert a gazdák a kabinet ígéretei ellenére még mindig nem kapták meg a terület alapú támogatásokat. A szocialista képviselő szólt a Bükki Nemzeti Park ügyéről is, amelyben szerinte Kishantoshoz hasonlóan visszaélések történtek a földbérletpályázatoknál.
A Fidesz-KDNP elszabotálta az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának ülését, amelyet az ellenzék a kishantosi mintagazdaság ellehetetlenítése miatt hívott össze.
Határozatképtelenség miatt elmaradt a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának mára összehívott ülése, miután azon a képviselőknek csak az egyharmada jelent meg. A távolmaradók a kormánypárti képviselők voltak.
Az ülést a Kishantos mintagazdaság ügyében tartották volna,
Az MSZP és az LMP is elfogadhatatlannak tartja a kishantosi biogazdálkodás megszüntetését.
Erről Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának szocialista elnöke és Lengyel Szilvia, LMP-s képviselő beszéltek az albizottság szerdára összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt budapesti ülését követően újságíróknak.
Lengyel Szilvia elmondta, november 8-án kezdeményezte az ellenőrző albizottság összehívását. A testület reggelre meghirdetett ülésén azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg, így a bizottság határozatképtelenség miatt nem tudta megkezdeni ülését. A kormány nevében Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár jelent meg, aki a testület határozatképtelenné válását követően távozott - fejtette ki az LMP-s politikus, hozzátéve: a jelenlévő ellenzéki képviselők és civil érdekvédők az ülés határozatképtelensége ellenére meghallgatták a kishantosi gazdálkodók
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a kishantosi biogazdálkodás megszüntetését.
Erről Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának szocialista elnökebeszélt az albizottság szerdára összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt budapesti ülését követően újságíróknak.
Kiemelte: a kormánypártok viselkedése jól mutatja, hogy bár a kabinet szóban az ökológiai gazdálkodásokat támogatja, a valóságban azonban éppen ennek ellenkezőjét teszi a földbérletpályázatokkal.
Az MSZP és az LMP is elfogadhatatlannak tartja a kishantosi biogazdálkodás megszüntetését.
Erről Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának szocialista elnöke és Lengyel Szilvia, LMP-s képviselő beszéltek az albizottság szerdára összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt budapesti ülését követően újságíróknak.
Lengyel Szilvia elmondta, november 8-án kezdeményezte az ellenőrző albizottság összehívását. A testület reggelre meghirdetett ülésén azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg, így a bizottság határozatképtelenség miatt nem tudta megkezdeni ülését. A kormány nevében Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár jelent meg, aki a testület határozatképtelenné válását követően távozott - fejtette ki az LMP-s politikus, hozzátéve: a jelenlévő ellenzéki képviselők és civil érdekvédők az ülés határozatképtelensége ellenére, meghallgatták
Lengyel Szilvia LMP-s képviselő november 8-án kezdeményezte az ellenőrző albizottság összehívását. A testület reggelre meghirdetett ülésén azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg, így a bizottság határozatképtelenség miatt nem tudta megkezdeni ülését. A kormány nevében Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár jelent meg, aki a testület határozatképtelenné válását követően távozott.
Az MSZP és az LMP is elfogadhatatlannak tartja a kishantosi biogazdálkodás megszüntetését. Erről Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának szocialista elnöke és Lengyel Szilvia, LMP-s képviselő beszéltek az albizottság szerdára összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt budapesti ülését követően újságíróknak.
Lengyel Szilvia elmondta, november 8-án kezdeményezte az ellenőrző albizottság összehívását. A testület reggelre meghirdetett ülésén azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg, így
A Fidesz-KDNP elszabotálta az Országgyűlés mezőgazdasági ellenőrző albizottságának ülését, amelyet az ellenzék a kishantosi mintagazdaság ellehetetlenítése miatt hívott össze.
Határozatképtelenség miatt elmaradt a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának szerdára összehívott ülése, miután azon csak a képviselőknek csak az egyharmada jelent meg. A távolmaradók a kormánypárti képviselők voltak.
Az ülést a Kishantos mintagazdaság ügyében tartották volna, azt az LMP-s Lengyel Szilvia november 8-án kezdeményezte. Mivel a kormánypártiak nem jelentek meg, az ülést megsem tudták kezdeni és napirendet sem tudtak elfogadni. Mint ismert, a Kishantoson üzemeltetett mintagazdaság alól az új földpályázatokkal egyszerűen kihúzták a talajt, az általuzk megművelt területet a földalap egyszerűen másnak adta.
A szocialista párt szóvivője ezt szerdai közleményében tudatta az MTI-vel, amelyet azzal kapcsolatban küldött, hogy megjelent a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló nyilvános koncessziós pályázat azon jogosultságokra, ahol korábban nem volt nyertes.
Kormos Kata a közleményében azt is követelte a kormánytól, hogy tegye nyilvánossá, hány trafikot nyertek a kormány tagjai, az államtitkárok és helyetteseik családjai!
"A 2014-es
A kormány kiemelten kezeli a magyar termőföld védelmét, a földforgalom alapelveit rögzítő új földtörvény egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a helyben lakó gazdáké, és ezzel egy 1100 éves vita végére került pont - hangsúlyozta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Bitay Márton rámutatott: a kormány megalkotta a földműves jogi fogalmát és "bebetonozta" azokat a védelmi rendszereket, amelyek garantálják, hogy a belföldi és külföldi spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz.
A garanciák között szerepelnek védelmet jelentők: az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend, a
Jó néhány jogszabállyal elevenébe vágott az elmúlt években a magyar társadalomnak és vállalkozásoknak a jelenleg regnáló kormány: a szerencsejáték-törvény, a kaszinótörvény, a trafiktörvény, az elektronikus útdíj, az online kasszákra való átállás. A sor hosszú, ám ezek közül talán a legsúlyosabb - még ha sokan nem is érzik most még - az új
Kishantos: Ács Sándorné válaszol a vádakra
Ács Sándorné elmondta: a Greenpeace aktivistái valóban szerveznek őrjáratot, de nem csimpaszkodnak a gépekre.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznű Kft. ügyvezetője válaszolt a HírTV-ben Barabás Jánosnak a december elsejei, Sorolóban elhangzott vádjaira az Élőlánc Magyarországért videójában. Ács Sándorné szerint elvből nem perel be gazdákat, pedig nemrég nyert pert egy másik, hasonló ügyben, ám a valótlanságokra válaszolnia kell.
A pert első fokon megnyerte. A Budapest Környéki Törvényszék 800 ezer forint nem vagyoni kártérítésre és elégtétel adására kötelezte dr. Budai Gyulát, és eltiltotta a további jogsértéstől – közli a greenfo.hu. A bíróság megállapította, hogy Budai az interjúban valótlan állításaival megsértette Ács Sándorné jó hírnevét.
A bírósági ítélet szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Ács Sándorné 600 hektárnyi állami földterületet bérel Kishantos környékén, és éveken át nem fizette a bérleti díjat. Az sem igaz, hogy Ángyán József intézte el, hogy Ácsné részletfizetést kapjon a Nemzeti Földalaptól 27 millió forintos bérleti díjhátralékára, lévén Ács
A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre - olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt.
Az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz.
Az ombudsman szerint Kishantos méltó az alkotmányos védelemre
A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre.
Ez olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt.
Az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány által védett értékek esetén jogállami követelmény az ezekkel kapcsolatos eljárások, döntések és azok felülvizsgálatának átláthatósága, kiszámíthatósága.
Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte.
Székely László és helyettese, Szabó Marcell azután folytatott vizsgálatot, hogy a kishantosi biogazdálkodás vezetői panasszal fordultak hozzájuk.
Kishantoson 21 éve működött nemzetközi támogatással egy 452 hektáros biogazdaság. A népfőiskolát is fenntartó vállalkozásnak viszont most itt lehet a vége, mert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. Az új bérlők között viszont több furcsa, gyanús szereplő is felbukkant. A kishantosi gazdaság vezetői végül nem is adták át a területet az NFA-nak, hanem bírósághoz és ombudsmanhoz fordultak.
Az ombudsmani hivatal pedig végül vizsgálódott az ügyben. Mert bár elvileg a földbérlet magánjogi aktusnak számít, de az ombudsman a miatt vizsgálhatta az állami kötelezettségek teljesülését.
És
Az állami tulajdonú termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos tevékenység ugyan magánjogi aktus, azonban az
A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre - olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt. Az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány által védett
A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre - olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt. Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte.
Az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz.
A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre - olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt. Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány által védett értékek esetén jogállami követelmény az ezekkel kapcsolatos eljárások, döntések és azok felülvizsgálatának átláthatósága,
Budapest, 2013. december 10., kedd (MTI) - A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre - olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt. Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte.
Az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit
Budai Gyula államtitkár 2012. április 23-án a Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozatában lejárató szándékkal valótlanságokat állított Ács Sándornéról, aki személyhez fűződő jog megsértése miatt bírósághoz fordult. A pert 2013. december 5-én első fokon megnyerte.
A Budapest Környéki Törvényszék első fokú ítéletében 800.000 Ft nem vagyoni kártérítésre és elégtétel adására kötelezte dr. Budai Gyulát, valamint eltiltotta a további jogsértéstől. A bíróság megállapította, hogy dr. Budai Gyula a Magyar Hírlap 2012. április 23-i nyomtatott és online számában Nagy Ottó és Szarvas Szilveszter szerkesztésében „bűncselekmény lesz a zsebszerződés – Budai Gyula: Hat hónapnyi átmeneti időt kapnak, akik illegális úton jutottak a földekhez, utána drákói szigor jön, nem lesz kegyelem” címmel megjelent interjúban
A bíróság szerint nem igaz, hogy Ács Sándorné 600 hektárnyi állami földterületet bérel Kishantoson és a környéken, és éveken át nem fizette a bérleti díjat. Nem igaz az sem, hogy Ángyán József intézte el, hogy Ácsné részletfizetést kapjon az NFA-tól a 27 millió forintos bérleti díj hátralékára, mivel nem is volt bérletidíj-tartozása.
Az állítások „Bűncselekmény lesz a zsebszerződés – Budai Gyula: Hat hónapnyi átmeneti időt kapnak, akik illegális úton jutottak a földekhez, utána
Ács Sándornénak, a kishantosi gazdaság vezetőjének bérleti díj tartozása nem volt sem a Magyar Állammal, sem pedig az NFA-val szemben - mondták ki az elsőfokú bírósági eljárás során.
Az elsőfokú ítélet szerint nem igaz az sem, hogy Ángyán József korábbi államtitkár intézte el, hogy Ács Sándorné részletfizetést kapjon az NFA-tól a 27 millió forintos bérleti díj hátralékára. Ezt szintén Budai Gyula mondta.
A Greeninfot minderről Ács Sándorné tájékoztatta, a Kishantosi Vidékfejlesztési
Kishantos: Ács Sándorné - Budai Gyula 1 - 0
Pert vesztett Budai Gyula Kishantos-ügyben – írja a greenfo.hu. Az első fokú ítélet szerint Budai valótlanságokat állított Ács Sándornéról, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjéről a Magyar Hírlapban április 23-án. A bíróság 800 ezer forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte Budait, és eltiltotta a további jogsértésektől.
A bíróság szerint nem felel meg a valóságnak a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának állítása, hogy a mintagazdaság vezetője éveken át nem fizette a bérleti díjat - tájékoztat a Hír24.
Ács Sándornénak, a kishantosi gazdaság vezetőjének bérleti díj tartozása nem volt sem a Magyar Állammal, sem pedig az NFA-val szemben - mondták ki az elsőfokú bírósági eljárás során. Az elsőfokú ítélet szerint nem igaz az sem, hogy Ángyán József korábbi államtitkár intézte el, hogy Ács Sándorné részletfizetést kapjon az NFA-tól a 27 millió forintos bérleti díj hátralékára. Ezt szintén Budai Gyula mondta.
"A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre" - áll az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének a Kishantos-üggyel kapcsolatos állásfoglalásában. Az Együtt-PM szerint Budai Gyulának távoznia kell az államigazgatásból.
Az ombudsman szerint Kishantos méltó az alkotmányos védelemre
Az alapvető jogok biztosa
Az Alkotmánybíróságon, sőt végső soron az Európai Bíróságon köthet ki a nyáron elfogadott új földforgalmi törvény, mivel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Székely László ombudsman ajánlása ellenére sem kívánja módosítani a jogszabályt. Az ombudsman a törvény azon rendelkezéseit találta alkotmányossági szempontból visszásnak, amelyek a földadásvételi ügyletek engedélyezésében jelentős szerepet adnak a még megalakulás előtt álló úgynevezett helyi földbizottságoknak. Az ombudsman szerint a földbizottságoknak nem lenne demokratikus legitimációjuk, miközben érdemi döntési jogkört kapnának. A VM vitatja a biztos megállapításait.
Visszásságot teremt a "hatósági ügyek tisztességes intézéséhez" fűződő alkotmányos joggal kapcsolatban az a szabályozás, amelyet az új földforgalmi törvény az úgynevezett helyi földbizottságokról tartalmaz - állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő beadványára készített jelentést a földadásvételi ügyletek hatósági jóváhagyásának szabályozásáról, amely a földforgalmi törvényben szerepel. Ugyanakkor nem csak Gőgös Zoltán, hanem több más, különböző érdekcsoporthoz tartozó országgyűlési képviselő,
A parlament elfogadta az új földtörvénnyel összefüggő rendelkezéseket és átmeneti szabályokat rögzítő törvénycsomagot hétfőn.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előterjesztéséről azért szavazhatott már hétfőn az Országgyűlés, mert a kormánytöbbség egyetlen módosító javaslatot sem támogatott. A minősített többséget igénylő szakaszokat 249 igen szavazattal,
- Vidéken agrárbéke honol. A sertéstartók gratulálnak az áfa-csökkentés miatt. A többi gazdálkodó is optimista, mert látja, hogy a kormányzat kiemelten foglalkozik a mezőgazdasággal. Volt főnöke, a vidéket járó Fazekas Sándor miniszter mondta ezt a minap Lengyeltótiban. Két vidék létezik"
© 2013 Kié legyen a föld?