Az első állami földárverés olyan volt, mint egy hatalmas tüsszentés. Várja az ember, érzi hogy jön, közeledik, közeledik, majd Huss! Megtörténik, és már vége is, mire felocsúdunk. A kormány el akarja adni az állami földek nagy részét. Hétfőn reggel volt az első aukció Érden. Egyetlen ember licitált, és el is vitte a földet a kikiáltási áron.

A Köbe érdi épületében öltönyös emberek kavargatják a papírpoharas kávét a büfének hívott pulttal elkerített emeleti sarokban.  A műanyag-fóliába csomagolt szalámis bagettek fölött zajlik a társalgás. „Nyolcvan millió lesz a 20 hektár” „Ilyen jó a föld...”

Az LMP és a Jobbik szerint a hétfőn kezdődő földárverések nem a kis- és középbirtokosok, hanem a spekulánsok és az oligarchák érdekeit szolgálják. Erről Sallai R. Benedek (LMP) és Mirkóczki Ádám (Jobbik) országgyűlési képviselő közös sajtótájékoztatón beszélt Egerben, ahol az LMP élőlánccal tiltakozott az árverések ellen.

Sallai R. Benedek a demonstráción azt mondta, élőlánccal tiltakoznak a licitálás helyszínein az árverések ellen.

A politikus kifejtette: ezeken az árveréseken nem tudnak részt venni a kis- és közepes gazdálkodók, mert egyrészt sok esetben több száz milliós földértéken zajlik a licit, másrészt a termőföldek többsége annyira alacsony földhaszonbérleti díjért van lekötve, hogy azok

Ma kezdődött az állami földek árverése. Íme, néhány vélemény a mintegy 380 ezer hektárnyi szántó és legelő sorsáról.

Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter

A helyi családi gazdáknál jobb helyen van a föld, mint a külföldieknél.

Nem fogjuk elkótyavetyélni a magyar állami földvagyont.

Várható,

Az állami földeladásokkal kapcsolatos kérdésekkel kereste meg az állami földekért felelős államtitkárt, Bitay Mártont az Átlátszó. A kormány az elkövetkezendő másfél hónapban 380 ezer hektár földet bocsát árverésre. A területek akár külföldiek kezébe is kerülhetnek.

Bitay Márton szerint botrány lesz az árveréseken, mert egy olyan gazdaellenes ellenzék állt össze, aminek a célja, hogy külföldiek tudjanak földet vásárolni. A földeladások kapcsán az államtitkár váltig állította, hogy nem kerülhet külföldiek kezébe a magyar föld. Az interjú után azonban a kormány módosította a földeladásokkal kapcsolatos rendeletet, így lehetősége lesz az uniós polgároknak is földet vásárolni. Az árverések november 16-án kezdődnek, melyek során 380 ezer hektár földet bocsát árverésre a

„Pont ez az ügylet az, amin keresztül külföldiek fognak tudni földet vásárolni, magyar földet vásárolni, önök ehhez asszisztálnak.” Hazugság az is, mondta az LMP-s Szél Bernadett, hogy a földprivatizáció a magyar gazdák érdekeit szolgálja. A kikiáltási ár 10 százalékát kevesen tudják a helyi földművesek közül letétbe helyezni az árverés előtt, jegyezte meg az ellenzéki politikus.

„Röviden arról van szó, hogy itt egy oligarchaháború zajlik,

Körülbelül ötven szék áll az érdi ipartestület ’80-as éveket idéző tanácstermében, de hétfőn délután csak egy öltönyös férfi ül az első sorban. Annak az egyetlen embernek a jogi képviselője, aki regisztrálta magát egy XXIII. kerületi, 4,2 hektáros földterület árverésére. Mivel más nem jelentkezett, az árverés gyorsan zajlik, a hivatalos formaságok felolvasása után az ügyvéd tartja a kikiáltási árat, majd a bizottság elnöke háromszor megismétli, hogy 22 700 000 forint, végül leüti a licitet. A hallgatóság soraiban egy ősz hajú úr tapsol egy kicsit.

Hétfőn kezdődtek meg az állami földek értékesítésére kiírt árverések, amelyeknek hivatalosan az a célja,

Drágultak a növények, sokkal olcsóbbak az állati termékek

Két éve először emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási árak szeptemberben. Minden kiemelt növényi termékcsoport ára emelkedett: legkisebb mértékben (0,7 százalékkal) a burgonya, a legnagyobb mértékben (22,8 százalékkal) a gyümölcsök drágultak.

A sertésstratégia feltúrta a piacot

A rendszerváltás előtt Magyarországon tízmillió felett is volt a

Az MSZP közlése szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő "hazudott, amikor azt állította, hogy az MSZP Brüsszelhez fordult az állami földek értékesítését szabályozó kormányrendelettel kapcsolatban".

Követelik - írták a szocialisták az MTI-hez eljuttatott közleményükben -, hogy Lázár János és Kovács Zoltán bizonyítékokkal igazolja állítását, és ezeket még pénteken hozza nyilvánosságra, különben büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben.

Ma Magyarországon a közel 10 millió emberből 105 ezer embernek lehet egyáltalán lehetősége, hogy állami földekhez jusson az árveréseken - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 30. kormányinfón. Ebből a 105 ezer emberből mindössze 222 a külföldi állampolgár.

fotó: 123RF

A pontos szám azért ismert, mert készült egy jelentés, amelyben ezek az emberek név szerint szerepelnek. Ha a szabályok engedik, akkor ezt a listát a közvélemény is megismerheti később.

Lázár szerint a külföldi állampolgárok zöme román, német és osztrák, azonban többségüknek magyar neve van.

A miniszter szerint ez a szám nem akkora, hogy az indokolná a szabályok módosítását a földművesek kizárása

FOTÓ: Népszava

Közzétenné Orbán Viktor miniszterelnök annak a 222 uniós gazdának a nevét, akik jogosultak az állami földek november 16-tól induló árverésén licitálni, ha azt a az adatvédelmi szabályok lehetővé teszik - jelentette be csütörtöki szokásos sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is állította, hogy az Európai Bizottság

Az állami földek eladásának első számú indoka, hogy a kormány magyar kézben akarja tartani a termőföldet. Ennek azonban nem sok köze van az igazsághoz: Orbán Viktor kormányai maguk járultak hozzá, hogy az uniós polgárok a magyarokéval azonos feltételek mellett vehessenek itt földet.

Orbán 2001 júniusában jelentette be először, hogy a magyar földet sikerült megvédenie a külföldiektől. Akkor zárultak le az uniós csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetei. A kormány azt ünnepelte, hogy sikerült a belépésünktől számított tíz évvel elhalasztani az uniós polgárok földvásárlásának szabaddá tételét. Ám arról, hogy ezt milyen áron érte el, nem beszélt.

Uniós nyomásra kellett megváltoztatni az állami földek eladását szabályozó jogszabály szövegét. Így lett aztán a helyben lakó „magyar földműves” kifejezésből jelző nélküli „földműves”.

fotó: 123rf

Így az a jelenleg 222 fő, aki megfelel az előírt feltételeknek – vagyis egyebek mellett helyben lakik és jelenleg is gazdálkodik –, de nem magyar állampolgár, szintén részt vehet a liciten – jelentette ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Győrffy Balázs, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő, hangsúlyozta, hogy ez a kör élhet a földvásárlásokra biztosított kedvezményes kamatozású hitel felvételével is, mert szavai szerint ezt a lehetőséget nem lehet senki elől elzárni „nemzeti hovatartozása miatt”. Hozzátette még: „szeretne gratulálni a magyar gazdatársadalom nevében a Jobbiknak és az MSZP-nek”, hogy sikeresen gátolták meg a magyar gazdálkodók védelmét

„Lázár János szerint az Európai Bizottság (EB) ragaszkodott ahhoz, hogy a nem magyar állampolgárságú, helyben lakó földművesek is részt vehessenek a hétfőn induló földárveréseken. Gondolom nem érte nagy meglepetés Lázár Jánost (ha mégis, akkor ezért alkalmatlan a főnökével együtt). Jut eszembe, most arról a földárverés-sorozatról beszélünk, amelynek kapcsán a kormány vádolta azzal az ellenzéket, hogy külföldiek kezére akarják játszani a magyar földet. Mi lenne, ha esetleg nem adnák el az állami földeket és akkor a külföldiek sem

Az állami földek eladása nem ördögtől való, hisz a termőfölddel az állam az elmúlt húsz évben sem tudott mit kezdeni. Ennek ellenére a most induló árveréseken szinte borítékolható, hogy nem (csak) a helyben lakó gazdálkodók fognak jelentős birtokhoz jutni. Az állami földeknek sokkal jobb helye lenne a fiatal gazdáknál, szociális szövetkezetteknél – hangzott el a Napi.hu konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. A munkaerő helyzete sem rózsás: egy falun belül egyszerre van jelen munkanélküliség és a munkaerőhiány, ugyanis hiányzik a képzett munkaerő.

   Birtokkoncentráció zajlik, amely nem foga megállni, sőt továbbgyorsul, s ennek következtében kialakulhat egy középbirtokosi réteg - vélekedett Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető elnöke a Napi.hu Makro Gazda 2016 konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. A tervek szerint már a jövő héten megindulnak a földárverések, amely a kormány szándéka szerint a helyben lakó gazdák földhöz juttatását segíti.

A párt országgyűlési képviselője, Magyar Zoltán a Magyarország élőben stúdiójában azt mondta: a Jobbik ezért felajánlja, hogy hozzásegíti a Fideszt egy olyan kétharmados törvény elfogadásához, amely garantálná a földek magyar tulajdonban maradását.

– Ha az állam megszabadul a földterületeitől, éppen akkor kerülhet majd külföldiek kezébe, hiszen a szabad piacon már senki nem fogja tudni korlátozni, hogy ki kinek ad el és mit.
– 20 év elidegenítési tilalom van.
– Egy rendeletben szabályozzák, még csak törvényt sem hoztak ezért. Tehát hogyha feltételezzük a kormány jóindulatát, hogy nem fog ezen módosítani, azért 20 év alatt még jöhetnek olyan kormányok, akik egyetlenegy rendelettel képesek lesznek ezt akár külföldieknek is eljátszani, ezért a Jobbik felajánlotta

A tárgyalás előtt ott volt az LMP-s Szél Bernadett és Szabó Rebeka, valamint az ex-LMP-s Vágó Gábor is, de később feltűnt a szocialista Gőgös Zoltán és Horváth András, a NAV áfabotrányairól kitálaló volt adóellenőr is. A Greenpeace igazgatója és a kishantosi programvezető is mondott beszédet a tüntetésen, amin szervezőkkel és újságírókkal együtt, ha voltak százan.

Hetente jár a bíróságra, van, hogy egy nap több tárgyalásra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban “Kishantos”) egyik vezetője. A Kishantos által kezdeményezett, illetve ellenük indított pereket már nem is számoló Ács Sándorné Kishantos képviseletében a közelmúltban három bírósági ügyből is győztesen került ki. A Kishantostól elvett földeket most mégis eladásra hirdette meg az állam. Interjú.

A kishantosi gazdaság földjeit a bérleti szerződések lejártakor tíz részre osztva pályáztatták meg. A nonprofit gazdaság ezek mindegyikére pályázott, ám egyetlen esetben sem nyert. Ács Sándorné szerint a nyertes pályázók többsége nem is Hantoson lakik, és egyes

Nem született ma döntés abban a 14 millió forintos kártérítési perben, amelyet a magyar állam indított Kishantos és a Greenpeace ellen. Az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt akarja kártérítésre kötelezni a Greenpeace-t.

A perben most többek között annak a privát, fegyveres őrző-védő cégnek a költségeit is meg akarja fizettetni, amelyet azért fogadott fel, hogy az akkor már birtokvédelem alatt álló kishantosi földeket az „új bérlők” zavartalanul elpusztíthassák. Ma délelőtt a bíróság épülete előtt több mint 30 szervezet részvételével százfős, békés demonstráció zajlott.

A Greenpeace 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért. Ezért 2014 áprilisában is – jogkövetően és békésen – demonstráltunk

Felfüggesztették az állam 14 millió forintos kártérítési keresetét Kishantos és a Greenpeace ellen az ügy első tárgyalásán – közölte a szervezet kedd délelőtt. A keddi döntés annyit jelent, hogy a bíróság a folyamatban lévő egyéb perek lezártáig arrébb pakolta az ügyet.

A 14 millió forintos kártérítési pert a magyar állam indította Kishantos és a Greenpeace ellen. "Az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt akarja kártérítésre kötelezni a Greenpeace-t. A perben egyebek mellett annak a privát, fegyveres őrző-védő cégnek a költségeit is meg akarják fizettetni, amelyet azért fogadtak fel, hogy az akkor

Azért kell most gyorsan eladni a földeket, nehogy külföldiek vegyék meg – ezzel érvelt a kormány a november közepén kezdődő állami földlicitek mellett. A földprivatizációt ellenzők ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az államot senki nem kényszerítheti, hogy eladja a földjét. Utóbbiak arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatályos földforgalmi törvény szerint a külföldiek akár az államtól is megvásárolhatnák a termőterületeket. – A mostani árverésekről szóló kormányhatározat ugyan kiköti, hogy csak magyar állampolgárok licitálhatnak, de egy alacsonyabb szintű jogszabály nem írhatja felül a sarkalatos, azaz kétharmados földforgalmi törvényt – vélik jogászok.

Kedd délelőtt, az első tárgyalási napon felfüggesztette a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a kártérítési pert, amit az állami Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) indított a kishantosiak és a Greenpeace Magyarország ellen. Az NFA több mint 14 millió forintot akart behajtani a biogazdaság vezetőin és a zöldszervezeten, többek között arra hivatkozva, hogy őrző-védő szervezetet kellett felbérelniük  az egykori biogazdaság területe mellett.

A bíróság szerint viszont amíg nem érnek véget azok a perek, melyek a kishantosi földek jogszerű birtoklásáról szólnak, addig nem lehet eldönteni, jogos-e a kártérítési igény. Az ítélet kis győzelem a kishantosiak és a Greenpeace számára.

2013. november 4-én a Kishantosi Biogazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy a 452 hektáron elterülő, 21 éve működő, nemzetközileg is ismert biogazdaság területét nem engedik át az új kirendelt tulajdonosnak, hanem

A bírósági tárgyalást megelőzően civilszervezetek aktivistái és szimpatizánsai - valamint néhány ellenzéki politikus is - demonstráltak a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt az eljárás miatt és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ mellett.

Az ügyben

Beszélgetőpartnerem Ács Éva agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök, aki annak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője, akiket bíróság által is törvénytelennek minősítve golyóztak ki az általuk 1998-óta óta művelt állami földek további bérleti szerződéséből.    

    ■ Kedves Éva! Hogy a magyarországi állami termőföldek kezelésével messze nincs minden rendben, az a tavaly bérleti szerződésekkel párhuzamosan kirobbant Kishantos ügy kapcsán – bár zavarosan – kezdett tudatosulni az átlag választóban. Az akkori internetes fórumokon még vádként az is megjelent, egyes fanatikus Fideszhívőktől, hogy Ángyán tanár úr elfogult, hogy többek között Ön is, csak a megélhetésüket féltik. Kérem, foglalja össze, hogy miben segíti a vidéket a vidékfejlesztési központ, mi Kishantos szerepe, ökogazdálkodási jelentősége"  

    Fontos megérteni, hogy a fenntarthatóság napjaink legfontosabb tudománya –

Holnap lesz az első tárgyalása annak a pernek, amelyet a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet (NFA) kezdeményezett a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen. A perben az NFA egyebek közt annak a privát őrző-védő cégnek a költségeit akarja megfizettetni a két szervezettel, amelyet a vitatott kishantosi földbérleti pályázatok elleni békés és törvényes tiltakozások megelőzésére fogadott fel.

Most is megszerezhetik uniós tagállami állampolgárok a magyar termőföldeket, ha november 16-tól megkezdődnek az állami területek nyilvános árverései. Az agrárszektor.hu információi szerint a jelenlegi szabályozás mellett nem lehet teljes mértékben kizárni, hogy uniós természetes személyek megvásárolhassák a licitekre bocsátott területeket.

Mindennek alapja a tavaly óta hatályos földforgalmi törvény, amely - rendkívül szigorú módon - csak földművesekre szűkíti az itteni földvásárlásra jogosultak körét, de e szempontból nem tesz különbséget magyar és tagállami állampolgár természetes személyek között. Ez azt jelenti, hogy uniós magánszemélyek is vehetnek földeket Magyarországon, ha megfelelnek a földműves kritériumoknak. Ha pedig ezeknek eleget tesznek, maximum 300 hektárt is vásárolhatnak, mivel a földforgalmi törvény földművesek számára ennyiben maximálja a földtulajdonméretet.

A kormány a nemzeti földalapról szóló rendelet októberi

„A hungarikumok a magyarság identitásának a kifejezői, és bárki jön ide széles e világból, akkor láthatja azt, hogy ez a nemzet mire képes. És hogyha ilyen dolgokra vagyunk képesek, akkor nem csak a múlt és a jelen, hanem a jövő is sikeres lehet a magyarság számára” – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Vörösmarty téren található Hungarikum bolt átadóünnepségén mondott beszédében.

Mindössze 580 forintos éves aranykoronánkénti díjat fizet a Simicska Lajos nagybefektető érdekeltségébe tartozó Lajta-Hanság Zrt., Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és Szombathelyi Tangazdaság Zrt. azokért az állami területekért, amelyeket az NFA-tól bérelnek – derül ki abból az interjúból, amelyet Purgai Ferenc, a vállalatokat összefogó Mezort Zrt. vezérigazgatója adott a Magyar Nemzetnek. A három agrárvállalat – a rét, legelő művelési ágba tartozó területekkel együtt – több mint 18 ezer hektárnyi állami földet bérel, amelyeket

Ángyán József úgy véli: a most eladott föld hamarosan külföldi kézbe kerül. Az Auróra Kulturális Központban szervezett beszélgetésen Ángyán azt is mondta: szerinte a Magosz pártfeladatként megkapta, hogy sürgetni kell az állami földek eladását a gazdák igényeire hivatkozva.

Rodics Katalin a hazai környezetvédelmi szakma meghatározó személyisége, az államigazgatásban eltöltött évtizedek után

A lapnak a vezető nyugat-magyarországi mezőgazdasági cégcsoport, a Mezort vezérigazgatója, Purgai Ferenc elmondta: Ők 18 ezer hektárra kötöttek haszonbérleti szerződést, de ebből több mint 14 ezret eladna a kormány. Azonban hiába venné meg valaki ezeket földeket, azokon nem tudna a bérleti díj egyoldalú megemelésével hasznot szerezni, ugyanis a törvény csak a 2013. december 15. után kötött megállapodásokra vonatkozik. Ők viszont jóval korábban írták alá azokat. A Mezort haszonbérleti szerződései pedig 2051-ig érvényesek, változatlan bérleti díjakkal.

A Mezort-csoportba tartozó három cég – a Sárvári Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. – összesen több mint 18 ezer hektár állami földet bérel, haszonbérleti szerződések alapján, 2051-ig. Ennek közel 80 százaléka, mintegy 14,4 ezer hektár is része annak a körülbelül 380 ezer hektár állami földnek, amit most árvereznének el.

Ezeket a földbérleteket nem lehet megszüntetni, a földforgalmi törvény alapján pedig a haszonbérleti díj sem emelhető Purgai Ferenc, a Mezort Zrt. vezérigazgatója szerint, aki az egyébként szintén Simicska Lajos tulajdonában lévő Magyar Nemzetnek adott interjút.

Simicskáék alól 14,4 ezer

Kétévente frissíthetik bérleti díjaikat a piaci viszonyoknak megfelelően azok a leendő földtulajdonosok, akik az állami földekből vásárolnak be a közeljövőben – adta hírül a pénteki Világgazdaság.

Mint arról anno beszámoltunk, a földeladást mindjárt azokkal a földekkel kezdi az állam, amelyeket a Simicska Lajoshoz köthető agrárcégek bérelnek hosszú távra. Simicska – akárcsak más földtulajdonosok – évtizedekre elnyerte a földek használati jogát, 2051-ig vannak szerződései. A 2001-ben kötött szerződések ráadásul a piacinál lényegesen alacsonyabb, hektáronként 24-25 ezer forintos bérleti díjat állapítanak meg, miközben a piaci ár 50-60 ezer forint.

A nagy földrablás címmel rendeztek vitát péntek este a budapesti Auróra kulturális központban Ángyán József, az Orbán-kormány korábbi vidékfejlesztési államtitkára, és Rodics Katalin egykori agrárminisztériumi szakértő, a Greenpeace programvezetője részvételével az állami földek eladásáról. Ángyán a beszélgetés során azt is levezette, hogy a most eladott föld hamarosan külföldi kézbe kerül.

Ángyán bevezetőjében a magyar földvagyonról beszélt. A mezőgazdasági terület (szántó, kert és gyep) 5,8 millió hektár. Ebből 4,5 millió hektár a szántó, élelmiszert ott lehet termelni. Az állam nagyjából 500 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet birtokol, amiből 380 ezer hektárt most 3-4 hónap alatt eladnak.

A Somogy megyei Buzsákon, Lengyeltótiban és Marcaliban is meghirdetett nyilvános árverésekre a nemzeti földalapkezelő szervezet olyan állami földeket, amelyek haszonbérleti ideje 2091-ben jár le. A területeket a kéthelyi Hubertus Agráripari Bt. használja, amely a német Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában van.

Az agrárszektor.hu

Az új vadászati törvény - amelynek általános vitája már lezajlott az Országgyűlésben - egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba lépnek; a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén, jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára.

fotó: 123rf

Bitay Márton Örs kiemelte: a törvényjavaslat általános vitája azt mutatta, hogy szakmai alapokon nyugvó, intakt jogszabály született. Fontos újdonság az új törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és leépítettek számos bürokratikus szabályt - emelte ki az államtitkár.

Elmondása

Kép: PP

Az MFB 150 milliárd forintos MFB-NHP Földhitel Hitelprogramjában az értékesítésre kijelölt állami földek megvásárlásához nyújt rendkívül kedvező kamatozással forrásokat a földműves őstermelők és egyéni vállalkozók részére. A Földhitel értékesítésébe bevont Budapest Bank fiókok november 5-én megkezdik a hitelprogram feltételeinek való megfelelésről szóló ügyfélnyilatkozatok átvételét és ezek alapján a hitelnyújtásra vonatkozó, személyre szóló hitelígérvények, vagyis feltételhez kötött, kötelező érvényű finanszírozási ajánlatok kiadását.

A hozzá hű földtulajdonosi réteget Orbán az állami földekből hizlalja fel. Tízmillió ember érdeke áll szemben pár tőkeerős földesúr érdekével. A frissen végzett nyakkendős földművesek hálózatai vihetik el az állami földek legjavát. A nagyhalak játszmájában Mészáros Lőrinc vihet sokat, a legnagyobb cápa viszont nem kaphat az állami vagyonból. Az állami földvagyonnak az oligarchákhoz játszásával bebetonozza a döbrögik uralmát és az elszegényedést vidéken a kormány. A gazdákat pajzsként használják a kormányzati kommunikációban, miközben csúnyán átverik őket.

A közel négyszázezer hektár árverésre kerülő állami föld összességében akkora, mint Zala megye. Ezt a vagyont veri most dobra a kormány. Az árverések még idén lezajlanak. A kormány a kommunikációjában százezer gazdára hivatkozik, de a legzsírosabb állami földek megvásárlásához csak a legerősebbeknek lesz elég mozgósítható pénze. A hírhedten botrányos

Az MFB 150 milliárd forintos MFB-NHP Földhitel Hitelprogramjában nyújt kedvező kamatozással forrásokat a földműves őstermelők és egyéni vállalkozók részére az értékesítésre kijelölt állami földek megvásárlásához. Az MFB a hitelterméket a Budapest Bank mint közvetítő partnerbank fiókhálózatán keresztül forgalmazza.
A tájékoztatás szerint az igénylőnek a feltételeknek való megfelelésről ügyfélnyilatkozatot kell benyújtania a Budapest Bank fiókok egyikében.

A hitelígérvény nem kötelező, ugyanakkor az MFB felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy aki a licitálás előtt meg akar győződni hitelképességéről,