Az Európai Bizottság elnökéhez fordul az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, mivel a testület szerint birtokpolitikai bizonytalanságot okoz az unió földforgalmi törvényvizsgálata. A képviselők úgy vélik, hogy az EB eljárása diszkriminatív – mondta a mezőgazdasági bizottság elnöke az MTI-nek kedden.

Miután Ausztria az Európai Unió Bizottságához fordult a magyar földforgalmi törvény miatt, a Bizottság úgy döntött: az összes újonnan csatlakozott ország földforgalmi törvényét megvizsgálja. A vizsgálat után nemcsak a magyar földforgalmi törvénnyel, hanem további három ország hasonló törvényével kapcsolatban is kifogást emeltek.

A mezőgazdasági bizottságban úgy látják, hogy az unió magatartása az ügyben birtokpolitikai bizonytalanságot eredményez, mert a régebbi tagországok földforgalmi törvényei is tartalmaznak az uniós joggal ellentétes kitételeket.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ezért levelében azt javasolja, hogy az Európai Bizottság nagy bizonytalanságot okozó lépését függesszék fel, és az uniós testület szabályozza újra, hogy egy adott országnak milyen mozgástere

Kedden egy nagyon sok vitát kiváltó kérdésben döntött a parlament, és végül elfogadta azt a törvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésébe adta a nemzeti parkok földjeinek nagy részét. Az ügy azért váltott ki nagyon sok vitát, mert eleve gyanús volt, hogy a kormány nem igazán adott rá ésszerű magyarázatot, miért kell annak a szervezetnek kezelnie ezeket a területeket, ami a termőföldekkel foglalkozik.

De mi lehetett a törvényt javasló Földművelésügyi Minisztérium célja" Valamit terveznek a nemzeti parkok földjeivel" Veszélyben lehetnek a védett területek" Szakemberekkel kutattunk a válaszok után.

A kormányzat szerint a törvény

Arról is beszélt, hogy nyilvántartási jellegű változtatásról döntött az Országgyűlés az állami földvagyon kezelésével kapcsolatos törvény módosításával, a nemzeti parkok továbbra is megkapják a működésükhöz szükséges keretet, a természetvédelmi értékek megőrzését jogszabály garantálja.

A tárcavezető a lapnak cáfolta azon sajtóhíreket, amelyek szerint menesztené őt Orbán Viktor. Kiemelte: nagyon sok feladat áll az agrárium előtt, és a miniszterelnök bizalmát élvezve folytatja a megkezdett munkát.

Ha felemeljük a szavunkat az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés ellen, arra ösztönözhetjük a párizsi klímacsúcs résztvevőit, hogy ambiciózusabb, elkötelezettebb megállapodást kössenek meg - mondta Áder János köztársasági elnök keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Áder az Origónak azt mondta, folyik az alkotmányossági vizsgálat a nemzeti parkok földjeinek átvételéről szóló törvény ügyében, mihelyt ez véget ér, közölni fogja álláspontját.

Emlékeztetőül: a parlament április 28-án egyszerű többséggel elfogadta az ellenzék által csak földmutyinak nevezett törvényt, ami a nemzeti parkok védett területének kezelési jogát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez juttatná.

A törvényjavaslatot először április 14-én terjesztették a parlament elé – elfogadása akkor még  kétharmadot igényelt volna, elsőre pedig nem is sikerült az ellenzéki képviselők elutasító voksa miatt.

Áder János arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartja-e a paksi bővítést, azt mondta: ebben a témában 6-8 éve egyértelmű, konszenzusos döntés született, amit ő is elfogad. 

Áder János beszédében kitért arra is, hogy

Két hete egy kétharmados csomagban nyújtotta be Fazekas Sándor ezt

Minden marad a régiben a nemzeti parki földeken – gyakorlatilag ezt mondta Fazekas Sándor a Kossuth Rádióban szerda reggel a kedden megszavazott törvényről, ami a nemzeti parkok vagyonkezelésébe tartozó földeket átadta a Nemzeti Földalapkezelőnek. A földművelésügyi miniszter szerint annyi történt, hogy a nemzeti parkok ezután másfajta szerződéses háttérrel gondozzák majd az állami földet, de ez nem jár különösebb következményekkel.

Fazekas mindenkit azzal nyugtat, hogy

Elvették a nemzeti parkok földjeinek egy részét

Farkas István ügyvezető elnök az ATV Startban elmondta, a természetvédelmi területek védelmének legbiztosabb módja, ha azok továbbra is a nemzeti parkok kezelésében maradnak, hiszen olyan természetvédelmi célú szervezetekről van szó, ahol a területi szervek képviselői szakszerűen el tudják látni a haszonbérbe adott földek ellenőrzését, védelmét, szemben az NFA-val, ahol erre nincs meg a megfelelő apparátus. Farkas szerint az új törvény alkotmányellenességét igazolja, hogy már egy 1994-es alkotmánybírósági határozat is kimondta, hogy a környezetvédelem elért szintjét nem lehet csökkenteni Magyarországon, a mostani Alaptörvényben pedig az is szerepel, hogy a természeti erőforrások védelme mindenkinek kötelessége.

Farkas István arra is rámutatott, az új törvény alapján több haszonbérleti szerződést is újraköthetnek, és attól tartanak, hogy az adott területeken a természetvédelmi korlátozásokat is megváltoztathatják. A Magyar Természetvédelmi Szövetség ezért azt javasolja, a

Az MSZP levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz azt kérve, ne írja alá a földvagyonról szóló törvényt, hanem kérjen alkotmánybírósági kontrollt a nemzeti parki földterületeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába helyező jogszabályról.

Harangozó Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatón

Kétszer kellett nekifutni, de végül megszavazta a parlament azt a törvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezelésébe utalta a nemzeti parkok földjeinek a nagy részét.

A (még...) Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium már tavaly ősz óta dolgozik egy törvénymódosítás-csomagon, amivel nagyjából 150 ezer hektár termőföldet és erdőt vennének el a nemzeti parkok igazgatóságától és adnának oda a földalapnak. Az ügy elég gyanús, mert a kormány azon kívül, hogy jobb lenne, ha egységesen kezelnék az állami földeket, nem igazán tudott érveket felhozni a változtatás mellett. A törvény indoklásában is csak ennyi szerepel, 

Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes állami tulajdonú föld, hogy azok hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás, egységes hasznosítási elvek alapján történhessen.

A zárószavazást azonban két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő

Kép: SXC

Elfogadta a parlament kedden az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó – előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal. Mint azt a Piac&Profit korábban megírta, a törvényjavaslatot a parlament fenntarthatósági bizottsága sem támogatta.

(A jogszabálytervezet benyújtásáról itt olvashat!)

A törvénymódosítást csak másodjára tudták megszavazni, mert két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó – előterjesztést szavaztak meg.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.

A törvényalkotási bizottság – a szakminiszter előterjesztésére – zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, kezdeményezve a törvényjavaslat egységének megteremtését a

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kéri, hogy az alkotmányellenes törvény ne léphessen hatályba.

Az állami vagyonról szóló T/3788. törvényről ma szavazott a parlament. – fotó: itthon.hu

A törvény a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) helyezi át a védett területekkel kapcsolatos vagyonkezelési feladatok jelentős hányadát. Ez a három országos természetvédelmi civil szervezet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa

Végül a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került az összes állami tulajdonú föld, miután az Országgyűlés elfogadta a felesre módosított törvényjavaslatot.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.

Kétharmadon nem ment át

Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes

A zárószavazást azonban két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú voksot.

Bencsik már akkor is szembement a frakcióval, és Rogn egyből jelezte is: újabb büntetés néz ki a renegát képviselőnek.

Ezt követően a törvényalkotási bizottság - a szakminiszter előterjesztésére - zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott

Elfogadta a parlament kedden az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó – előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és a szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hatáskörébe utal.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57 pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.

Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes állami tulajdonú föld, hogy azok hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás, egységes hasznosítási elvek alapján történhessen. A zárószavazást azonban két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő

Múltkor kétharmad kellett volna a javaslat elfogadásához, de nem volt meg – a kormánypárt most átnyomta feles többséggel. Valakiknek nagyon fontos lehet.

Április 14-én még azt írhattuk: nem veszik el a nemzeti parkok földjeit, mert nem volt meg az „állami földvagyon egységes kezeléséről” szóló törvénymódosítás elfogadásához szükséges kétharmados támogatás. Számos jel mutatta, hogy a nemzeti parkok meggyöngítése még a Fideszben is feszültségeket kelt: ellenezte Bencsik János, nem támogatta az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, „véletlenül” több miniszter is rossz gombot nyomott meg a szavazáskor, és a hírek szerint nem nézte jó szemmel Kövér László házelnök sem. A kormánypártokon kívül mindenki elutasítja az elképzelést, nemcsak az ellenzék – például az ügyben elég meggyőző publicisztikát író „vidéki LMP-s”, Sallai R Benedek –, hanem 170 civil szervezet és az a több ezer ember is, aki tiltakozásul levelet küldött az Országgyűlésnek.

A javaslat leszavazása után lehetőség lett volna korrigálni, meghallgatni az ellenérveket – például

Az ellenzék és a civil természetvédők tiltakozása, illetve az ombudsmani ellenjavallat dacára elfogadta kedden a parlamenti kormánytöbbség az állami földvagyon kezeléséről szóló, a nemzeti parkok földjeit a sajátos földpályázati döntéseiről híres Nemzeti Földalapra bízó törvényjavaslatot.

A döntés ellenzői még nem adták fel: most többek között a köztársasági elnöktől, az ombudsmantól és az Alkotmánybíróságtól várják a védett területek megmentését.

Két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így most egy átdolgozott, a kétharmadot igénylő szakaszok nélküli verzió került a parlament elé. Erre 110 képviselő (a nem gombot megnyomó fideszes Bencsik János híján az összes jelenlévő kormánypárti) igennel szavazott, 57-en pedig elutasították a javaslatot.

Kétszer kellett nekifutni, de végül megszavazta a parlament azt a törvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezelésébe utalta a nemzeti parkok földjeinek a nagy részét. A Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium már tavaly ősz óta dolgozik egy törvénymódosítás-csomagon, amivel nagyjából 150 ezer hektár termőföldet és erdőt vennének el a nemzeti parkok igazgatóságától és adnának oda a földalapnak. Az ügy kérdéseket vet fel, mert a kormány azon kívül, hogy jobb lenne, ha egységesen kezelnék az állami földeket, nem igazán tudott érveket felhozni a változtatás mellett.

A miniszterelnök a bevándorlók baszogatása után újabb témában zárkózik a Jobbik mellé. Összeült a parlament, az eredmény: viszik a nemzeti parkok földjeit, tovább kuszálják a vasárnapi zárva tartás szabályait. Keddi híreink következnek.

Pécs, provokátorok, halál

A pécsi hérosz

Fotó: MTI

Az

Azz elmúlt hetek leosztása szerint csütörtökönként Lázár János sajtótájékoztatói, keddenként Orbán Viktor országjárásának aktuális felszólamlásai szolgáltatják a híreket. A miniszterelnök ezúttal Páva Zsolt pécsi polgármesterrel parádézott a modern városok körút legújabb állomásán, de a nagy örömködésbe belerondított 10-15, a Pécs közelébe tervezett atomtemető miatt tiltakozó ellentüntető. Orbán nyugdíjas hívei kis híján nekimentek a „provokátoroknak”, még szerencse, hogy bölcs vezetőjük idejében higgadtságra intette őket. Igaz, a vs.hu videóján azt is hozzáteszi, „fontos, hogy a többség erejével toljuk félre őket”.

Újságírók újfent megpróbálták Habony Árpádról kérdezni

Tegyük egyértelművé, hogy mi is a tét, amikor „az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” című törvényjavaslatról beszélünk. A földművelésügyi tárca alapvetően változtatná meg a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő, természeti értékeik miatt védett természeti területek helyzetét.

A jogszabálytervezet célja, hogy az állam tulajdonában lévő termőföldeknek minél nagyobb része kerüljön át a Nemzeti Földalapba (NFA). A kormányoldal egységes termőföld-nyilvántartásról és egységesebb kezelési gyakorlatról, a tulajdonosi jogok átláthatóbb kezeléséről beszél, míg az ellenzék földmutyiról és szétvert természetvédelemről. Tiltakozott a jövő nemzedékek képviseletét ellátó szószóló, az Országos Környezetvédelmi Tanács és Fenntartható Fejlődés Tanácsa, felemelték szavukat a civil szervezetek tucatjai és a tudományos élet képviselői. De mi is a probléma"

Mi az, amit a minisztérium és a kormány nem akar meghallani" Hogyan lesz a vagyongazdálkodásból rablás, a rablásból természetpusztítás" Az állam a tulajdonában álló termőföldeket különböző tulajdonosi

A fideszes törvény-tervezet minimum 4, de akár 25 milliárdos támogatásról is szól. A vagyonkezelői jog a nemzeti park igazgatóságoktól történő elvonása ismét azt jelenti, hogy a termőföldből származó jövedelmet pártkatonáknak adják, de ezúttal –„járulékos kárként” – egyben összeomlasztja a természetvédelemi intézményrendszert, és veszélyezteti magukat a területeket és a természeti értékeket is.

Tegyük egyértelművé, hogy mi is a tét, amikor „az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” című törvényjavaslatról beszélünk. A Fazekas Sándor vezette földművelésügyi tárca alapvetően változtatná meg a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő, természeti értékeik miatt védett természeti területek helyzetét.  A jogszabálytervezet célja, hogy az állam tulajdonában lévő termőföldeknek minél nagyobb része kerüljön át a Nemzeti Földalapba (NFA). A kormányoldal egységes termőföld-nyilvántartásról és egységesebb kezelési gyakorlatról, a tulajdonosi jogok átláthatóbb kezeléséről beszél, míg az ellenzék földmutyiról és szétvert természetvédelemről. Tiltakozott

A professzorok szerint az időközi választások eredménye tükrözi a társadalom hangulatát, amit a jelek szerint a kedvező gazdasági adatok sem ellensúlyoznak. „A passzív többség masszív közönybe süppedt" - fogalmaznak az egyetemi tanárok.

Alapvetően két dolgot emelnek ki, mint amely "okkal kelt elégedetlenséget", bár ezeket - mint fogalmaznak - elnyomja a háttérzaj. Ez pedig a nemzeti parki földek megkísérelt kiszolgáltatása a Nemzeti Földalapnak, valamint a tőzsdei alkusz-cégek botrányainak nem egyenlő kezelése. Ezekhez adódik a közszféra legelhanyagoltabb ágaiban dolgozók jogos türelmetlensége.

A kifejezetten polgári értékek iránt elkötelezett egyetemi tanárok 20 éve alakult egyesületét a Jobbik tapolcai előretörése indította megszólalásra. A professzorok szerint az időközi választások eredménye tükrözi a társadalom hangulatát, amit a jelek szerint a kedvező gazdasági adatok sem ellensúlyoznak.

Új, súlyos problémák jelentek meg, amelyek kezelése a nemzet egységét, a kormány erőteljes megtámogatását kívánná - állítják a professzorok. Ilyen az illegális bevándorlás növekedése, a külvilágban zajló keresztényirtás, Magyarország új szerepvállalása az arab világ konfliktusaiban, továbbá annak esélye, hogy az ország a szuverenitásának fontos szeletét vesztheti el az amerikaiakkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodásban. Ideje, hogy észrevegyük: a közbizalom új hálójára van szükség. Nekünk, polgároknak kell bizalmat adnunk, de a bizalomra rászolgálni a kormányzó

Kép: SXC

Az állami vagyonról szóló T/3788. törvényről múlt héten azért nem született döntés, mert az ellenzék nem szavazta meg a kétharmados támogatást igénylő részeket, amelyek az állami földvagyon központosított kezelését szolgálták. A kormányzat mégis zárószavazásra terjesztette be a törvénytervezet feles részeit, amelyek a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) helyeznék át a védett területekkel kapcsolatos vagyonkezelési

A törvényalkotási bizottság csütörtökön - az ellenzék éles kritikája mellett - ugyanis elfogadta a földművelésügyi tárca módosító javaslatát, amely a sarkalatos passzusok nélkül teremi meg az előterjesztés egységét.

Mint a Népszava is megírta, április 14-én az Országgyűlésben nem kapta meg a szükséges kétharmadot a kormány törvényjavaslata, így nem került a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez a a nemzeti parkok vagyonkezelői joga. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által jegyzett javaslat az összes állami föld, így a nemzeti parkok természetvédelmi területeinek is a vagyonkezelői jogát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utalná. Az áprilisi szavazás meglepetése volt, hogy a módosítás előterjesztője, Fazekas Sándor is a saját javaslata ellen

Állunk a román határ menti Bihari-síkságon, ahová közel tízezer jószágot nem tudnak kihajtani az eddigi bérlők. Előlük három nagy érdekkör nyerte el a földek zömét úgy, hogy a legtöbbjüknek a pályázat benyújtásakor állata sem volt – igaz, megígérték, hogy lesz.

A zöld mezők fölött ellátni a román határtól alig tíz kilométerre fekvő Mezőpeterd templomáig. Az út másik oldalán Váncsod. Ez az a falu, ahol a legutóbbi földosztáskor egy helyi gazda sem jutott földhöz. „Budai Diána nyerte el a földet, ahol legeltetek. A két Budai lyány Angliában dolgozott, azt hiszem, műkörmösök, de most hazajöttek Berettyóújfaluba. Ők és a családfő, Budai László kaptak összesen hatszáz holdat, ami alsó

Az LMP szerint a kormány etikátlanul és jogszerűtlenül vonná ki a sarkalatos törvények sorából a földvagyonról szóló törvény módosítását,