Az Ab állásfoglalása szerint alkotmányellenes a törvény kétharmados többséget igénylő részének feles többséggel való elfogadása. A jogszabály a Nemzeti Parkok védett természeti területeit is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez utalta, ezt is az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki a testület. A törvénymódosítást még április végén fogadta el a parlament, a testülettől az államfő kért normakontrollt.
„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés 2015. 04. 28. ülésnapján elfogadott, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény 1. szakasza, 3., 4., 5., 6., szakaszai, a 8. szakasz 2. és 3. bekezdése, valamint 13. szakaszának, a nemzeti földalapról szóló 2010. évi 87. törvény 38. szakasz 1., 2., 3. és 4. bekezdéseit megállapító részei az alaptörvény p cikk 1. bekezdésének és 21. cikkének a sérelme miatt alaptörvény-ellenesek” –
Az Alkotmánybíróság hétfői nyilvánosan kihirdetett határozatával
megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak
felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket.
Simon Attila István felhívta a figyelmet arra, hogy több fontos
mondatot is tartalmaz az Ab határozata, amely deklarálja: van az a
jogkör, amely alapján korlátozható a tulajdonjog a tulajdonváltásnál, és
ez a jogkör a földbizottságokra van ruházva.
A negatív döntésekről az államtitkárnak az volt a véleménye, hogy ezek eljárásjogi, technikai döntések. Ezeket "tiszteletben fogunk tartani, és ennek megfelelően fogjuk a szükséges jogi lépéseket megtenni" - jelentette ki Simon Attila István.
Az eredeti kormányzati jogalkotói szándék ugyanis nem a jogkorlátozásra irányult,
A VI. Ángyán jelentésből az is megállapítható, hogy a pályázati kiírás szélesre tárta a kapukat a tisztességtelen magatartás, a visszaélések előtt, és lényegében színlelt pályáztatás folyt. Még is nyerhetett, aki nem is pályázhatott volna. Nyílt levélben fordul minden közjogi méltósághoz az Élőlánc Magyarországért.
A VI. Ángyán jelentésből megállapítható, hogy az állami földekre kiírt pályázatokon túlnyomó részben nem helyi gazdálkodó családok nyertek. A bérleti díjat ugyanakkor gazdálkodó családok teherbíró képességéhez igazítva állapították meg. Ez a kedvezmény így nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem magánvagyonokat gyarapít, ami egyértelműen kárt okoz a Magyar Államnak és polgárainak.
Súlyosan károsították azokat a helyi közösségeket is, ahol a település
közigazgatási területéhez tartozó földeket nem a településen élőkhöz
kerültek. Ezeket a településeket megfosztották a földek 20
A VI. Ángyán jelentésből http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php megállapítható, hogy az állami földekre kiírt pályázatokon túlnyomó részben nem helyi gazdálkodó családok nyertek. A bérleti díjat ugyanakkor gazdálkodó családok teherbíró képességéhez igazítva állapították meg. Ez a kedvezmény így nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem magánvagyonokat gyarapít, ami egyértelműen kárt okoz a Magyar Államnak és polgárainak.
Súlyosan károsították azokat a helyi közösségeket is, ahol a település közigazgatási területéhez tartozó földeket nem a településen élőkhöz kerültek. Ezeket a településeket megfosztották a földek 20 év alatt befolyó jövedelmétől, a földhöz kapcsolódó EU-s támogatásoktól, és a jövedelem után befolyó adótól - vagyis a megélhetés forrásától, és a föld jövedelméből létrejövő gazdasági fejlődés esélyétől.
A VI. Ángyán jelentésből az is megállapítható, hogy a pályázati kiírás szélesre tárta a
Az Élőlánc szerint a VI. Ángyán jelentésből megállapítható, hogy az állami földekre kiírt pályázatokon túlnyomó részben nem helyi gazdálkodó családok nyertek. A bérleti díjat ugyanakkor gazdálkodó családok teherbíró képességéhez igazítva állapították meg. A kedvezmény így nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem magánvagyonokat gyarapít, egyértelműen kárt okoz az államnak és polgárainak. Súlyosan károsultak a helyi közösségek, ahol a település közigazgatási területéhez tartozó földek nem a településen élőkhöz kerültek. Ezeket a településeket megfosztották a földek 20 év alatt befolyó jövedelmétől, a földhöz kapcsolódó uniós támogatásoktól és a jövedelem után befolyó adótól - vagyis a megélhetés forrásától, és a föld jövedelméből létrejövő gazdasági fejlődés esélyétől.
A VI. Ángyán
A Fővárosi Ítélőtábla tegnap - 2015.
május 12-én - másodfokon ítéletet hirdetett a Kishantosi Nonprofit Kft.
jóhírneve megsértése miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium (a jelenlegi
kormánystruktúrában Földművelésügyi Minisztérium) ellen indított
perben.
Jogerős ítélet mondja ki, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft jóhírnévhez fűződő jogát. Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében, mert Kishantosnak soha nem volt bérleti díj elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, nem igaz, hogy fejlesztéseket vállalt, amit nem teljesített.
Ezekkel a hazugságokkal igyekezett a Kormány a közvélemény előtt védeni a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság tönkretételét, 407 hektár Biosuisse minősítésű növényállományának barbár elpusztítását, 117 milliós kár okozását.
A magyar igazságszolgáltatás Kishantos ügyében igazságot szolgáltatott:
„A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megállapította, hogy a Minisztérium több valótlan
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán másodfokon is ítéletet hirdetett a
Kishantosi Nonprofit Kft. jóhírneve megsértése miatt a Vidékfejlesztési
Minisztérium (a jelenlegi kormánystruktúrában Földművelésügyi
Minisztérium) ellen indított perben – közölte Ács Sándorné, a kft.
ügyvezetője.
Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár az ítélet szerint félrevezette a közvéleményt Kishantos ügyében, mert Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, nem igaz, hogy fejlesztéseket vállalt, amit nem teljesített – írják a közleményben. (Az első fokú, tavaly májusi ítélet szintén azt mondta ki, hogy a minisztérium megsértette a kft. jó hírnevét.)
A Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogát - mondta ki a cég által indított perben a másodfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla kedden. A vállalkozás azért perelte be a ma már Földművelésügyi Minisztériumot, mert Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár korábban azt állította, elmaradtak a bérleti díjjal és nem valósították meg a beígért fejlesztéseket sem.
A kft. szerint ezekkel a hazugságokkal védte a kormány a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság tönkretételét és 407 hektárnyi növényállomány elpusztítását. A bíróság a minisztériumot a további jogsértéstől jogerősen eltiltotta és elégtétel adására kötelezte - írja az MTI OTS.
A tavalyi elsőfokú ítélet után most másodfokon is pert nyert a Kishantosi Nonprofit Kft. a korábbi Vidékfejlesztési, jelenlegi Földművelésügyi Minisztérium ellen jó hírnevének megsértése miatt. A jogerős ítélet szerint Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem károsította meg az államot, és nem vállalt olyan fejlesztéseket, amelyeket nem teljesített.
A társaság közleménye szerint
Fotó: Népszava
A Fővárosi Ítélőtábla tegnap - 2015. május 12-én - másodfokon ítéletet hirdetett a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírneve megsértése miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium (a jelenlegi kormánystruktúrában Földművelésügyi Minisztérium) ellen indított perben.
A Földművelésügyi Minisztériumnak immáron papírja van
arról, hogy hazudott, és ezzel tönkretette a kishantosi biogazdaságot. A
Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében az áll, hogy a
Vidékfejlesztési Minisztérium (az FM jogelődje) megsértette a
Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogát.
„Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében, mert Kishantosnak soha nem volt bérleti díj elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, nem igaz, hogy fejlesztéseket vállalt, amit nem teljesített” – szerepelnek a súlyos mondatok az indoklásban.
Minderre akkor került sor, amikor a mintagazdaságot állami segédlettel úgy lehetetlenítették el, hogy bérelt földjeit más gazdáknak adták. Akik természetesen azonnal műtrágyázni kezdtek. Az egykor Ángyán József professzor által mentorált gazdaság föld nélkül maradt, 407 hektár Biosuisse minősítésű növényállományát barbár módon elpusztították,
A Kishantosi Nonprofit Kft közleményéből kiderül: a keddi másodfokú ítélet kimondja, hogy Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében. Az indoklás szerint Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, és olyan fejlesztéseket sem vállalt, amit nem teljesített. A közlemény szerint a bíróság elégtétel adására kötelezte a minisztériumot.
Első fokon tavaly májusban ugyanezt a döntést hozta a Fővárosi Törvényszék. Ugyanaznap mondta ki a Székesfehérvári Járásbíróság, hogy a biogazdaság nem birtokolhatja többé a kishantosi termőföldeket, a terület az új bérlőké. A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság Biosuisse minősítésű növényállományának elpusztítása 117 milliós kárt okozott - derül ki a gazdaság szerdai közleményükből.
Hatalmas felzúdulást váltott ki, hogy a kishantosiak hiába pályáztak az általuk 15 éve használt és speciálisan kezelt állami földekre, azokat mások nyerték el, így nem tudták folytatni a biogazdálkodást. A két
Félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár, mert Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, nem igaz, hogy fejlesztéseket vállalt, amit nem teljesített – állítja a Kishantosi Nonprofit Kft. vezetője egy tegnapi bírósági ítélet alapján.
„Az igazság utat tört magának” – fogalmaz a másodfokú ítélet kihirdetését követően kiadott közleményében a Kishantosi Nonprofit Kft. ügyvezetője. Ács Sándorné tegnap nyilvánosságra hozta, hogy jó hírneve megsértése miatt elmarasztalták a Vidékfejlesztési Minisztériumot (a jelenlegi kormánystruktúrában Földművelésügyi Minisztérium). Ács Sándorné szerint a fenti hazugságokkal igyekezett a kormány a közvélemény előtt védeni a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság tönkretételét, 407 hektár Biosuisse minősítésű növényállományának barbár elpusztítását, 117
© 2013 Kié legyen a föld?