A Népszabadság szerint az „irányított földosztás” módszerével jutott Fejér megyében állami földekhez Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő vejének a családja.

Legalábbis a napilap szerint ez derül ki Szabó Rebeka, az Együtt–PM szakpolitikusa friss elemzéséből, amelyet a volt képviselő pártja honlapján tett közzé. Az adatok szerint Tiborcz testvére négy pályázatot nyert meg a szubjektív pontok segítségével, olyanokat utasítva maga mögé, akik az objektív szempontok alapján adható pontokból lényegesen többet gyűjtöttek. A Fejér megyei földbérlet-anomáliákra először Ángyán József, az előző Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára hívta fel a figyelmet. Ángyán szerint Fejérben három csoport összesen 61 pályázatot nyert meg, felosztva maguk között a megyét úgy, hogy az egyes érdekkörök egyszer sem indultak egymás ellen ugyanazon a pályázaton. Tiborcz Eszter, a miniszterelnöki vej, Tiborcz István testvére a Népszabadság szerint „csupán” a hatodik legnagyobb nyertes lett a megyében, de Bicske

A kishantosi gazdaság szerdán elvesztett egy olyan birtokvédelmi pert, amilyenből kettőt korábban már megnyertek. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ez az államnak kedvező döntés.

"Kishantosnak semmi keresnivalója a földeken" címmel adott ki közleményt csütörtökön a Vidékfejlesztési Minisztérium arról, hogy szerdán a bíróság egy birtokvédelmi perben kimondta, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft.-nek nincs joga az állami földek használatra. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ez "az állam számára kedvező ítélet", pedig az állam csak közvetve vett részt a perben.

A Kishantosiak hiába pályáztak az általuk 15 éve használt állami földekre, azokat mások nyerték el. A gazdaság nem volt hajlandó átadni a földeket, mire az új nyertesek birtokvédelmi pereket indítottak. Mivel több különállóan nyilvántartott földről van szó, több per is indult, ezek közül az egyik zárult le szerdán első fokon, nem jogerős ítélettel. Néhány hete két másik birtokvédelmi perben a

Az új szabályozás célja, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló, fennálló zsebszerződéseket teljesen felszámolja. Zsebszerződés tipikusan az a szerződés, amellyel egy külföldi tulajdonosi jogosultságokat szerez a föld felett és ezért ellenértéket fizet, de a szerződést – a tulajdonszerzési korlátok miatt – más formában (például haszonbérlet, haszonélvezeti jog, jelzálogjog) kötik meg.

A zsebszerződések problematikája nem új keletű, hiszen

Átlagosan 11 százalékkal nőtt 2013-ban a termőföld átlagára az előző évhez képest. Bár az új földtörvény idén már jelentősen korlátozza a piacot, az átállás után ismét nőhet a kereslet a termőföld iránt, ráadásul az NHP-ból már olcsó forrást is kaphatnak a vásárlást tervező gazdák.

A csökkenő forgalom ellenére a termőföld átlagára átlagosan 11 százalékkal nőtt 2013-ban az előző évhez képest. Ebben többek között az is szerepet játszhatott, hogy idén májustól jelentősen szigorodtak a földvásárlás szabályai, így aki tehette, előrehozta a vásárlást.

Hol a legolcsóbb"

A tavalyi év a hazai termőföld további drágulását hozta: a 2012-es 10 százalékos növekedés után 2013-ban újabb 11 százalékkal emelkedett az átlagár Magyarországon, így átlagosan 695 ezer forintba került egy hektár termőföld – derül ki a frissen publikált OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép elemzésből. Megyék szintjén Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban és Békésben volt a

Harangozó Gábor szerint a kormányzati propagandával ellentétben nem igaz, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldi tulajdonba, a kormány ugyanis "nyitva hagyta a kerti kiskaput".

Azt mondta, a magyar földhöz akár orosz, azeri vagy török állampolgárok, cégek is hozzájuthatnak, ha olyan gazdasági társaságban szereznek tulajdonrészt, amely rendelkezik földdel.

Ha nem az a cél, hogy a keleti kapcsolatépítés jegyében "seftelni lehessen a földdel", terjesszék be a kormány elé azt a tervezetet, amely bezárja a földeladás ezen kiskapuját - hangsúlyozta.

Egyre nagyobb érdeklődés övezi az aranykalászos gazdatanfolyamokat az országban. "A korábbi szabályozás szerint termőföldet belföldi természetes személyek vehettek, tehát a magyar állampolgárok alanyi jogon vásárlásra jogosultak voltak, a földforgalmi törvény viszont a továbbiakban csak földműveseknek teszi lehetővé a földvételeket. Földművesnek pedig az minősülhet, akinek mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettsége van, hacsak nem folytat legalább három éve agrártermelést vagy legalább 25 százalékban nem tulajdonosa valamely mezőgazdasági termelőszervezetnek (társas vállalkozásnak)" - olvasható az Agrárszektor cikkében.

A törvényhez kiadott tavaly decemberi végrehajtási rendelet

Például Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége, a Búzakalász Kft. valamennyi pályázatán a lehető legtöbb pontot adták az értékelők a szubjektív elemekre,  míg a vetélytársakat alaposan lepontozták. Ezzel el is dőlt minden, mivel ezek 15-szörös súllyal estek latba, míg a gyakorlati tényezők, végzettség legfeljebb háromszoros szorzóval szerepeltek – derült ki a most nyilvánosságra hozott bírálati lapokról.

Az adatokat  Szabó rebeka, az Együtt-PM agrárpolitikusa perelt ki kétéves huzavona után a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA).

Mészáros Lőrincék a jövőbeli terveikre minden esetben 150 pontot kaptak a bírálóbizottságtól, összesen pedig

Az állami tulajdonú Főkefe túlnyomórészt ipari tevékenységet folytat, ám a cég 2011 óta mezőgazdasági üzemágazatot is működtet. A 2013-as földforgalmi törvény rendelkezései szerint azonban az új, ígéretesen fejlődő tevékenységet jelen formában nem folytathatná. A jogszabály szerint ugyanis bérleti és használati jog csak azt a jogi személyt illeti meg, amelynek fő tevékenysége a mezőgazdasági termelés, székhelye

Azt, hogy idegenek földszerződésére módosították a földtörvényt a helyi földbizottságok kiiktatására és az idegen földszerzők titkos regisztrálására.

A 2014. évi XVI. törvény rejtélyes címe: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. (Magyar Közlöny 2014. 26. szám)

E pénzügyi tárgyú törvény valójában egy saláta törvényt takar. Ennek 289. §-a, 291. §-a és az igen terjedelmes 293. §-a vonatkozik a földtörvénnyel kapcsolatos eljárásra. (Magyar Közlöny 2014. 2700-2706. oldal.)

Mi a lényege"

289. § A 2012. évi CXXVI.. törvényt, az agrárkamarai törvényt azzal egészíti ki, hogy ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei, másod fokon az országos kamara járhat el. Ez a rendelkezés előkészítette azt, amiről e héten ejtettek szót, hogy az

A hazai ökológiai gazdálkodás, és oktatás/ szemléletformálás fellegvára Kishantos. Vagy csak volt" Az elmúlt egy évben állami segédlettel mindent megtesznek a biogazdaság tönkretételéért. Íme egy félórás film, mely segít megérteni a történteket.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 21 éve a biogazdálkodás és az ehhez kapcsolódó oktatás hazai fellegvára. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése alapján 2013. november 1-től egyetlen hektár állami föld bérletére sem jogosult az eddig általa művelt területből. Az európai hírű ökogazdaság fennmaradásáért országos civil kezdeményezés indult Szövetség Kishantosért néven.

Az alábbi dokumentumfilmet a Budapesti Dokumentumfilm Fesztiválra készítette a Greenpeace Hungary és a Zöld Pók, melyet a Toldi Moziban mutattak be. Hálás köszönet jár érte mindenkinek, aki áldozatos munkával és az életét is veszélyeztető körülmények között

A törvény célkitűzése, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és alapvető módon magyar tulajdonban maradjon. Mindemellett a külföldiek földvásárlási moratóriumának megszűnése azt is jelenti, hogy az uniós polgárok - amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak - ugyanolyan elbírálás alá esnek, mintha belföldiek lennének. Ezért ír elő az életbe lépő új földtörvény a magyar termőföld megszerzésére olyan szabályokat, amelyek szavatolják a törvényalkotó alapvető célkitűzését, a magyar termőföld magyar tulajdonban maradását. A kormány ezért is kezelte kiemelten, a parlamenti képviselők többségével együtt a törvényalkotási folyamatban a magyar termőföld védelmét. Így a földforgalom

magyarnarancs.hu: Az új parlament megalakulásának napján már tüntettek az új földforgalmi törvény ellen a külföldiek földszerzésének lehetősége miatt. A kielegyenafold.hu oldalon pedig egy felhívás jelent meg, miszerint alaptörvény-ellenes, hogy még nem alakultak meg a helyi földbizottságok, amelyek a földvásárlásokat hivatottak ellenőrizni, akár megakadályozni. Ön szerint is baj van a törvénnyel"

Raskó György: A legalapvetőbb probléma az, hogy nem gazdasági, hanem politikai törvényt alkottak. Példa nélküli, hogy ilyen hisztériát lehet kelteni a föld tulajdonlásával kapcsolatban, mint ahogy az is példa nélküli, hogy a gazdasági társaságokat, szövetkezeteket kizárják a vásárlók köréből. Nincs még egy ilyen

Szél Bernadett, az LMP társelnöke nyílt levélben szólította fel a miniszterelnököt, hogy lépjen fel a kishantosi „szélsőségekkel szemben” – tájékoztatta az ellenzéki párt sajtóosztálya vasárnap az MTI-t. Az LMP közleményében azt írta, hogy a héten a kishantosi birtokvita már az erőszakig fajult: a továbbra is fennálló jogvita ellenére az új bérlők elkezdték betárcsázni a földeket, az ez ellen tiltakozó aktivisták egyikét pedig megütötték (az esetről a PS is beszámolt).

„A rendőrség a törvényi kötelességét teljesen figyelmen kívül hagyva semmit nem tett a jogellenes cselekmény megakadályozására” – olvasható a közleményben. Mindezek miatt Szél Bernadett nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, ugyanis – mint írták – a kormányfő szombaton az Országgyűlésben pontos meghatározását adta annak, hogy mit tekint szélsőséges politikának. Az LMP szerint „egy ilyen zsinórmérték csak akkor működhet jól és következetesen, ha a jogalap nélkül, több

A jogszabály szerint ahhoz, hogy a gazdasági társaságok földet bérelhessenek művelésre, legalább három éve mezőgazdasági alaptevékenységet kell folytatniuk, ráadásul ennek a tevékenységnek több mint ötven százalékban kell részesednie a társasaság teljes árbevételből. További követelmény, hogy a társaság legalább egy tisztségviselőjének a mezőgazdasági tevékenységet tagsági viszonyához kapcsolódóan kell gyakorolnia és mezőgazdasági szakirányú végzettséggel vagy hároméves igazolt üzemi gyakorlattal kell rendelkeznie. Az érintett vállalkozás csak akkor bérelhet termőföldet, ha ezeknek a feltételeknek megfelel, ekkor 1200, vetőmagtermelés, vagy állattartás eseténpedig legfeljebb 1800 hektárt bérelhet.

Máhr András szerint ugyanakkor gondot jelenthet, hogy idehaza több nagy agrárintegrációs szervezet árbevételében a szűk értelemben vett mezőgazdasági

Szombaton újabb kishantosi területre álltak be a traktorok - tudta meg a hvg.hu Ács Sándornétól, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ társvezetőjétől. Ezúttal Simon-Hornok Réka, az állami földpályázatok egy másik nyertese döntött úgy, hogy nem vacakol a törvényesség kérdésével. Szétrugdoshatják, félrehajíthatják a törvényeket, ahogy pénteken Szabó Zsolt tette a törvényt jelképező transzparensekkel. Birtokháborítást és önbíráskodást követnek el, de semmi sem számít, ha a hatalom mögöttük áll - tájékoztatott a kishantos központ egykori vezetője.

A május elsejével hatályba lépett új földtörvény kiköti, hogy földet csak olyan bérelhet, aki földműveléssel foglalkozik. Ez a változás minimum 1400 szombathelyit érint, akik tagjai a kiskertek szövetkezetének, és közel még ennyit, akik magánszemélyként bérelnek kertecskéket az önkormányzattól.

Nemény András elmondta, hogy sokan keresték meg

Nem számítanak a bírósági ítéletek" Ma reggel Szőnyegi Tamásnak, az egyik új nyertesnek ítélt földterületen újra elindult a traktor, hogy a húsvét előtt már tönkretett területen az azóta újra kikelt és életet igenlő búzát újra halálra ítélje, beszántsa. Beperli a földalapkezelőt az LMP

2014. április 25. volt az első tárgyalási nap a birtokvédelmi perek sorozatában, amelyet a Kishantosi földek „új haszonbérlői” indítottak a Kishantosi Közhasznú Kft. ellen. Az aznap tárgyalt 3 perből kettőt első fokon elvesztettek az „új bérlők”, egy pedig halasztásra került. A további pereket május végére tűzték ki.  A székesfehérvári járásbírósági ítélet nyomán nemhogy birtokvédelmet nem kaptak az „új bérlők”, hanem még feddésben is részesültek amiatt, hogy a birtokvitát erőszakkal próbálták eldönteni.

Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság alelnöke és Gőgös Zoltán agrárpolitikus példátlannak nevezte, hogy néhány nappal a tárgyévi támogatás igénylések határideje előtt termelők ezrei nem kapták még meg az előző évit.

A szocialista politikusok felszólítják Fazekas Sándort, intézkedjen, hogy minden károsult termelő esetén haladéktalanul zárják le az eljárásokat, kezdjék meg a támogatások folyósítását, valamint vizsgálják ki, miért indítottak termelők, családi gazdaságok tömegei ellen eleve vesztes pereket, ki és miből finanszírozta a külsős ügyvédek tucatjait. Az MSZP választ vár arra is, hogy napokkal a földforgalmi törvény hatálybalépés után hogyan fordulhat az elő, hogy  a földhivatalok többsége nem képes még a bejelentkezett földműveseket sem regisztrálni.

Tisztelt J.  Úr!

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény végrehajtási rendeletét a parlament még nem fogadta el, így a  helyi földbizottságok még nem alakultak meg.

Jelen pillanatban a Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatalának és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által készített ajánlás figyelembe vételével látjuk el a földforgalmi törvény jegyzői hatáskörbe utalt feladatait a 2013. évi CXXII. tv., a 2013. évi CXXII tv., 2013. évi CCXII. tv,  a 474/2013. (XII.12.) korm. rendelet , és a 356/2007.(XII.23) korm. rendelet  alapján.

A földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó rendelkezések 2014. május 1-i hatálybalépésével,  az adásvételi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, a  60 napos kifüggesztési kötelezettség miatt, már  2014. március 1-től alkalmazzuk.( a törvény részletesen leírja, hogy milyen eljárást kell követni)

A jegyző feladata az elővásárlásra,valamint az elő-haszonbérletekre jogosultak részére elektronikus  tájékoztatót közzétenni a www.magyarország.hu kormányzati honlapon.

Toldi Mozi Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 36-38

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közleménye szerint a május 1-jén hatályba lépő új földtörvény biztosítja a magyar föld védelmét és garantálja szigorú szabályozásainak következtében a vidéki fiatalok helyzetbehozását, az új agrárközéposztály megerősítését.

A jogszabály megalkotására azért volt szükség, mivel május elsejével lejárt a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratórium hazánkban az Európai Unióban alkalmazott tőke szabad áramlás elvével összhangban. Ennek következtében Magyarországot 2010-2014 között fel kellett készíteni a moratórium lejárta utáni időszakra,

A Magyar Kormány megszegte a földtörvényt, nem hozta létre a helyi földbizottságokat annak ellenére, hogy a május 1-én érvénybe lépett földforgalmi törvény szerint ezeknek fontos feladata lenne a földeladásokról való döntéshozatalban.

A Kormány ezzel sarkalatos törvényt szegett meg, mert a  sokat vitatott földforgalmi törvény  (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) 24. § (1) pontja úgy rendelkezik, hogy „ A helyi földbizottság … adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását.”

A 2013. évi CXXII. törvény 148 § (1) szerint  „A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében … a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.”

Úgy lépett tehát érvénybe 2014. május 1-én a külföldiek földvásárlását lehetővé tevő földtörvény, hogy a helyi közösség kontrollját biztosító helyi földbizottságok a kormány súlyos és tudatos mulasztása miatt nem