A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek közösségi, és ugyancsak a közösségi jogszabályok által meghatározott feltételekkel nemzeti támogatást kaphatnak - mindkettőt kizárólag működési programjuk finanszírozásához használhatják fel.

Ezen felül kiegészítő nemzeti támogatásként ugyancsak a működési alapot egészíti ki a szakmaközi szervezet közreműködésével vagy szakmaközi szervezet tagjaként végzett marketing

Az ügy az állami földbirtokok bérbeadásával vette kezdetét. A helyi gazdák már akkor is tiltakozásukat fejezték ki, amikor a pályázatok elbírálásánál háttérbe szorultak és a termőföldek művelésének lehetőségét nem a helybeli gazdák, hanem a mezőgazdasággal sosem foglalkozó cégek, gazdasági társaságok nyerték el. Tehát a bérleti pályázatok legenyhébben szólva is irányított elbírálásával a hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó családokat hozták nehéz helyzetbe.

Az állami földekkel való visszaélés újabb szakaszába akkor lépett, amikor a fenti cégek már nem elégedtek meg a bérlés lehetőségével és az állami földek feletti tulajdonjog kedvezményes áron történő megvásárlásában váltak érdekeltté. Erre azonban a törvény csak három évnyi bérlés után ad lehetőséget, ráadásul cégeknek erre egyáltalán

Beke Károly felszólította a kormányt és a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy ne támogassa a Magosz elképzeléseit az állami földek magántulajdonba adásáról, mert szerinte a szervezet a Fidesz agrártagozataként működik, és a földek csak párttagok kezébe kerülhetnek. A politikus kiemelte: az eddig bérbe adott állami föld alig egyharmada jutott valóban helyben élő termelőkhöz, nagyobb részét fideszes baráti körök kapták. A szocialista képviselő szerint a Magosz elképzelésének semmi köze a kis családi gazdaságok támogatásához.

„A Fidesz és Orbán Viktor földpolitikája már nem is hazaárulás, sokkal inkább a haza ellopása. A földmutyiban, még »csak« húsz évre vették el a lehetőségét a helyben élő gazdák elől, most viszont örökre be akarják zárni előttük a kapukat. Gazdák százai, ezrei alól akarják kihúzni a magyar termőföldet,

Egyre nyilvánvalóbb, hogy még ebben a kormányzati ciklusban privatizálják a jelenleg bérbe adott állami termőföldeket. Hogy miként, abban viszont nincs egyetértés még az ötletet támogatók között sem.

Az elképzelés a Magyar Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségétől (Magosz) pattant ki, amelyik elővásárlási jogot adott volna a jelenlegi bérlőknek. Ezt megtoldaná azzal, hogy a Növekedési Hitelprogramhoz hasonló, alacsony kamatozású és hosszú futamidejű hitellel támogatná a vásárlókat, a hitel biztosítéka pedig a megvásárolt föld lehetne. Az agrárkamara vezetője Győrffy Balázs már óvatosabban fogalmaz a Napi Gazdaságban megjelentek szerint: a gazdák földvásárlását a jelenlegi jogszabályok betartásával, piaci árak mellett, kedvezményesen elérhető hitelprogrammal kell segíteni - mondta. Szavai szerint senkitől sem lehet megvonni az állami földvagyon megszerzésének lehetőségét, ezért bizonyos méret felett nyilvános árverést, licites

„Beszéljünk inkább a földről, a rendszerváltáskor meglévő állami vagyontömeg utolsó, még egyben lévő szeletéről.

Nos, ez a tulajdon a Fidesz földre vágyó újgazdái szerint rossz kezekben van az államnál, mert attól lehet tartani, hogy külföldi földspekulánsok karmába kerül – így hát gyorsan el kell adni azoknak, akik a megbundázott földpályázatok nyomán most is birtokon belül vannak, Mészáros Lőrincnek és társainak.

Azt a kérdést ne tegyük fel, hogy ezek szerint akkor Orbánék a külföldi földspekulánsokkal történő boltolásra készülnek-e suttyomban (hiszen másként hogyan kerülhetne a föld az államtól a spekulánsokhoz), és hogy voltaképp a nemzeti kormánytól kellene-e megmentenie

Nagy István szerint rémhírterjesztés folyik az ügyben. Ilyen például, hogy a mostani haszonbérlőknek elővásárlási joguk lesz vagy

Húsz százalékkal nőtt a dinnye magyarországi fogyasztása a dinnye népszerűsítését célzó négyhetes kampány alatt – közölte a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Zánkán. Zsigó Róbert elmondta: a kampány célja az volt, hogy minél több friss magyar dinnye kerüljön a vásárlók asztalára, ami azért is fontos, mert a nemzeti dinnyeprogram beindulása, 2011 óta 11 ezer család él a gyümölcs termesztéséből, ők évente 220-240 ezer tonna dinnyét termesztenek.

Magyarországon jelenleg közel 6 ezer hektáron termesztenek görögdinnyét,

A gazdák földtulajdonlása nagyon fontos gazdasági szempontból is. Ha ugyanis valaki bérelt földön dolgozik, bérleményét nem tudja a bank fedezetként elfogadni, míg ha saját földjét műveli, tud hitelt felvenni, fejleszteni. A gazdaság megújítása, élénkítése érdekében nagyon fontos, hogy kialakulhasson egy olyan gazdaréteg, amelynek megfelelő a földterülete, a tőkeereje - mondta az államtitkár a lapnak.

Nagy szerint rémhírterjesztés folyik az ügyben.

A Magosz javaslatát már elemzik a Földművelésügyi Minisztériumban, keresik a megoldásokat.

Nagy István, az FM politikai államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, a minisztérium azt keresi, a gazdák termőföldhöz juttatását miként lehet megvalósítani úgy, hogy ne társadalmi ellenállást váltson ki, hanem az emberek megértsék, a föld a legjobb helyen a gazdák kezében van.

Az államtitkár szerint a gazdák földtulajdonlása nagyon fontos gazdasági szempontból is. Ha ugyanis valaki bérelt földön dolgozik, bérleményét nem tudja a bank fedezetként elfogadni, míg ha saját földjét műveli, tud hitelt felvenni, fejleszteni. A gazdaság megújítása, élénkítése érdekében nagyon fontos, hogy kialakulhasson egy olyan gazdaréteg, amelynek megfelelő a földterülete, a tőkeereje - mondta az államtitkár.

Nagy István szerint rémhírterjesztés folyik az ügyben. Ilyen például, hogy a mostani haszonbérlőknek elővásárlási joguk lesz vagy a jelenleg bérelt földeket automatikusan megkapják. Ez

A Magosz után immár a Nemzeti Agrárkamara is jelezte, hogy támogatja a földpályázatok nyerteseinek földtulajdonhoz juttatását. Bár a kormánypárt vezetése jó ötletnek tartja a privatizációt, a földvagyon eladása a Fideszen belül is új törésvonalat hoz létre, ráadásul jogilag is nehezen kivitelezhető.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt szeretné, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért az állami földvagyonból – nyilatkozta Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az elnökségi ülés után az M1 hírcsatornának. Ahogyan lapunkban beszámoltunk róla, néhány hete a parlamentben a Magosz elnöke, Jakab István fideszes frakcióvezető-helyettes is hasonló kezdeményezéssel élt, de a hivatalos kormányálláspont egyelőre nem ismert, és az ügyet a nyilvánosságban elsőként felvető Sallai R. Benedek LMP-s képviselő kérdésére a Fidesz-frakció sem volt hajlandó

Most, ebben a drámai pillanatban, amikor Vida Ildikó… megint szarunk a hírre, miszerint a kormány le fogja nyúlni az állami földvagyont. Pedig ez van, szeretve tisztelt országlakók! A magyarhírlap.hu-n megjelent egy cikkecske, ami nálam már a címével is tarolt.

„Agrárkamara a gazdák mellett” Fantasztikus! Nem hiába eszi a mi kenyerünket Finkelstein, Habony, a két ösztönös zseni. Ha más országban születnek (illetve a fele más országban is született), akkor világhírűek lennének. Az ilyenekről sokat szoktak cikkezni, mert az ilyenek adják el mondjuk egy város komplett úthálózatát, esetleg egy tavat, hidat, ilyesmit. Nálunk meg kell elégedniük szegényeknek egy gusztustalan ridiküllel, de első a hazaszeretet!

Ha esetleg érdekel

Magyarország kifosztásának újabb fejezetét minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni!

Eladná a kormány az állami földeket (RTL, 2015.07.13 19:10)

Eladná a kormány a földpályázatokon haszonbérletbe kiosztott állami földeket a nyertes gazdáknak értesült a Népszabadság. A lap szerint ráadásul a gazdák a földalapú támogatásokból..

– jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A párt elképesztőnek tartja, hogy a kormány elgondolkodik a Magosz azon javaslatán, amely szerint ne csak bérlők, hanem tulajdonosok is legyenek a gazdák a földeken.

Magyar Zoltán

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyvezetője annak kapcsán beszélt erről, hogy nemrég aratni kezdett a bérlő azon a kishantosi földterületen, amire nem is volt érvényes földbérleti szerződése.

Amikor Ács Sándorné a helyszínre érkezett, az aratást végzők megtiltották hogy fotózzon. Később elvették a gépét, és letörölték a már rajta lévő képeket.

„Miközben ott álltam, a bérlő embere a gépemről törölgette a képeket, nem volt más lehetőségem, hívtam a rendőrséget” – fogalmazott.

Kishantos ügyében június 17-én a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével megállapította, hogy a Mező Vidék Bt. és a Nemzeti Földalapkezelő létrejött

A Mező Vidék Bt. földbérleti szerződését június 17-én semmisnek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék, ám a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyik korábbi bérleményét megszerző vállalkozást mindez nem zavarja: mintha mi sem történt volna, arattat a táblán.

A búzatáblán végzett munkálatokat Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője meg akarta nézni, de a bérlő cég aratója, egy helyben jól ismert sárbogárdi gazda üvöltözve „tiltotta" meg a fotózást, rövid dulakodás után elvette tőle a fényképezőgépet, amit később úgy kapott vissza, hogy a képeket letörölték róla.

A lap szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt nyújtott be vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Gőgös Zoltán szocialista képviselő nevével korábban összefüggésbe hozott Magyarországi Leader Közhasznú Egyesületnek - a Gőgös Zoltán államtitkársága idején - soron kívül kiutalt félmilliárd forint miatt.

Az FM kifogásolja, hogy Gőgös Zoltán elsőrendű vádlott, volt államtitkár úgy írta alá a támogatási szerződést és engedélyezte a kifizetést, hogy nem győződött meg az egyesület kérelmének valódiságáról, célszerűségéről, indokoltságáról és hasznosságáról. Saját jogi főosztályának kifogásait sem vette figyelembe, mint ahogy az államháztartáson kívüli szervezeteknek nyújtott támogatásokkal

„Ezt úgy tépte ki a kezemből Szőnyegi Tamás, hogy ez a műanyag, amit elég erősnek készítenek, hogy ne essen le a fényképezőgép, ez eltörött” – Ács Sándorné, a kishantosi biogazdaság vezetője dokumentálni akarta, hogy a terület egyik új bérlője megkezdte az aratást a jogerős bírósági határozat ellenére.

A területet két évtizeden át művelte a mintagazdaság a Fejér megyei település határában, a második Orbán-kormány idején kiírt földhaszonbérleti pályázaton azonban nem a biogazdaság lett a befutó, hanem mások. Köztük a Mező Vidék Bt., amelynek szerződését június közepén jogerősen megsemmisítette a bíróság.

– Itt volt egy pályázat. Ezt ők megnyerték. Bevetették a földet,

A cikkből kiderül, hogy egy 2008-as, félmilliárdos állami támogatás kapcsán hozta hírbe a tárca Gőgöst. S bár ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában idén januárban lezárta a nyomozást, a Földművelésügyi Minisztérium most

A földpályázatok nyertesei akár meg is vásárolhatják majd az állami földeket – értesült a Népszabadság. A földművelésügyi tárca az RTL Klub megkeresésére nem cáfolta az információt.

Miután számos vitát – ilyen volt például Kishantos ügye, vagy Mészáros Lőrinc és családjának nyertes pályázatai – generáltak az állami földbérletpályázatok, a kormány

Vihart kavart a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) azzal, hogy kormányzati lépéseket sürgetett annak érdekében: a földeket a magyar gazdák ne csak bérlőként, hanem tulajdonosként művelhessék, a vásárláshoz pedig megfelelő finanszírozási, hitelezési lehetőségek legyenek. A szándékot politikai szervezetek és banki szakértők is élesen bírálják.

Nemcsak a politikusok és az érdekvédő szervezetek aggódnak

A tisztességtelen, átláthatatlan „Földet a gazdáknak” program keretében a közföldeket nagyon sokszor fideszes, magoszos, agrárkamarai vezetők érdekei alapján osztották ki, semmibe véve a helyi gazdálkodókat, ezt mondja Sallai Róbert Benedek, az LMP képviselője. Most az így bérleti jogot szerzett kedvezményezettek álságos, vállalhatatlan indoklással, szinte ingyen megszerezhetnék e földek tulajdonjogát is, teszi hozzá.

„A Kisgazda Polgári Egyesülettel teljesen egyetértve, az LMP ismét leszögezi: az állami földrablásnak egyszer, s mindenkorra véget kell vetni. Védett természeti értékeinkhez hasonlóan az állami földvagyon túlnyomó többsége is közös örökségünk: átjátszása a mindenkori politikai kurzus kegyeltjeinek megbocsáthatatlan bűn, hiba

Az államra bízott maradék nemzeti vagyonunk legértékesebb, stratégiai fontosságú részét, a termőföldet is kormány közeli spekuláns földbérlők szinte ingyen szerezhetik meg.

Köszönet és reagálás Ács Sándorné „RABLÓ HORDAKÉNT” címen közreadott nyílt levelére

Életem legmeghatározóbb élménye a 2005-ös Gazdatüntetés, amikor 3 héten át éjt nappallá téve küzdöttünk a gazdák jogaiért, megmaradásáért. Tisztelettel és szeretettel emlékszem vissza arra a hősies helytállásra, mellyel a 3 hét alatt barátaimmá vált emberek képviselték a gazdák ügyét. Az egész ország megmozdult akkor. A gazdák sátra az ország közepévé vált, ahova zarándokoltak a budapestiek. Hoztak pénzt, élelmiszert, gyógyszert, de leginkább jó szót, szeretetet. Valami elindult akkor, valami megváltozott az országban.

Ma is előttem vannak az arcok:

Jakab István

Ángyán József

Bagi Béla

Péter Mihály

Obreczán Ferenc

Kispál Ferenc

Balogh Zoltán

A jogszabályok szerint az érintett földeket már korábban vissza kellett volna kapnia az államnak, de a kisajátításokra sok esetben a mai napig nem került sor. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vizsgálatot sürget az ügyben.

A lap tulajdonába került dokumentum szerint csak a Szigetközben 1137 hektárnyi területen, védett, de állami tulajdonba nem vett szövetkezeti földhasználatos föld van. A szövetkezetek nagy része ma már magánkézben van, többet korábban külföldi tőkés társaságok és magánszemélyek vásároltak meg. Arra is akad példa, hogy a szövetkezet javára bejegyzett földhasználati jog az átalakulás során saját tulajdonná válik, így a szövetkezet jogutódjaként létrejött társaság magántulajdonába kerül az eredetileg az államot illető terület.

A Szigetköz Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Szövetkezet jogutódjaként létrejött AGRO-SZIGETKÖZ Kft. esetében a Mosonmagyaróvári Járási

Segítse földtulajdonhoz jutni a kormány azokat a gazdálkodókat, akik jelenleg bérelt földeket művelnek – javasolja a Magosz. A földvásárláshoz egy kedvezményes hitelprogramon keresztül vezethet az út, amelynek nyomán a magyar gazdák majdhogynem ingyen lehetnének birtokosok.

Növelni kell a kisgazdaságok tőkeerejét ahhoz, hogy elő tudják teremteni a pályázatokhoz szükséges önrészt – hívta fel a figyelmet nemrégiben Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és az agrártárca közelmúltbeli stratégiai megállapodásával kapcsolatban beszélt arról, hogy a területalapú támogatások 1200

Segítse földtulajdonhoz jutni a kormány azokat a gazdálkodókat, akik jelenleg bérelt földeket művelnek – javasolja a Magosz. A földvásárláshoz egy kedvezményes hitelprogramon keresztül vezethet az út, amelynek nyomán a magyar gazdák majdhogynem ingyen lehetnének birtokosok.

Növelni kell a kisgazdaságok tőkeerejét ahhoz, hogy elő tudják teremteni a pályázatokhoz szükséges önrészt – hívta fel a figyelmet nemrégiben Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és az agrártárca közelmúltbeli stratégiai megállapodásával kapcsolatban beszélt arról, hogy a területalapú támogatások 1200 hektárnál nagyobb területek után nem járnak, s a nagyüzemeknél felszabaduló 20 milliárd forintot pályázati úton osztják el a kisgazdaságok között. Ezek után a Magosz legutóbbi elnökségi ülésén megfogalmazódott a javaslat, hogy a kormány teremtse meg a földvásárlás lehetőségét a gazdálkodók számára – annak érdekében, hogy a földeket a magyar gazdák ne csak bérlőként, hanem tulajdonosként művelhessék. Mint hozzátették, a vásárláshoz megfelelő finanszírozási, hitelezési lehetőségek is szükségesek.

Budapest, 2015. július 7., kedd (MTI) – A középbirtokok megerősítését célozza a földforgalmi törvény, amellyel kapcsolatban két – tavaly indult – kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság – erről Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán kedden.

Emlékeztetett arra, hogy az EU legfőbb kifogása a törvénnyel kapcsolatban, hogy jogi személyek, azaz gazdasági társaságok nem szerezhetnek termőföldtulajdont.

Kifejtette, hogy a szabályozás a középbirtokok megerősítését célozza, annak érdekében, hogy megváltozzon a jelenlegi “duális” magyarországi birtokszerkezet, amelyet néhány óriási birtok és sok apró, “az életképtelenség határán mozgó” kisbirtok jellemez. Hozzátette, ezt a célt kizárólag piaci eszközökkel nem lehet elérni, ezért van szükség a beavatkozásra.

Megemlítette azt is, hogy az EU Bizottság további négy olyan közép-európai országot is vizsgál, amelyek mintaként vették át a magyar jogszabály bizonyos szakaszait.

A másik eljárásban a haszonélvezeti jogok törlését kifogásolja az EU. Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nem közeli hozzátartozók között termőföldre

Az Európai Unió bírósága elé kerül mindkét földüggyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás, döntésre pedig legkorábban a jövő év őszén kerülhet sor – mondta a Napi Gazdaság szerint Simon Attila István, az agrártárca államtitkára.

Jövő ősszel kerülhet pont a hazai földforgalmazási törvény nyomán megszüntetett haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás végére – mondta a Napi Gazdaság szerint Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett háttérbeszélgetésen.

Tekintettel az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások hangvételére, az ügy vélhetően az Európai Unió bírósága elé kerül majd, ahogyan az idén a nyolc kérdést magában foglaló második kötelezettségszegési eljárásról is az a testület dönt majd. Ez utóbbi kapcsán vélhetően egy évvel később, 2017 őszén születhet döntés, amit hazánk tiszteletben tart majd – közölte az államtitkár.

Simon Attila szerint Magyarország nagyon komolyan veszi a kötelezettségszegési eljárásokat, ezért a májusban az EB által megküldött nyolc kérdésre csaknem 16 oldalas válaszlevelet küldött a kormány. Szerinte

Korábban lincshangulatról, demonstrációkról írtak az újságok az igazságtalan hortobágyi földbérlet-osztás kapcsán. Mostanra a reménytelenség, kilátástalanság maradt, és az éhes állatok a föld nélkül maradt gazdáknál. Az állami földbérleti pályázaton alulmaradt gazdák jóval drágább takarmánnyal ugyan egy ideig pótolni tudják a legelők hiányát, de ezt hosszú távon nem tudják finanszírozni. Ráadásul a földbérleti jog elvesztésével az állattartást rentábilissé tévő uniós támogatásoktól is elestek.

A zárt helyen vegetáló állatok egészségének sem jó, ha nem mozoghatnak a szabad levegőn. Továbbra sem érti senki, hogyan történhetett, hogy 20 – 25 éve jól működő gazdaságoktól egy tollvonással elvették a legelőket. Sok esetben a saját tulajdonban lévő tanya körül az összes földet valaki másnak adták.

Az új gazdák egy részének alig egy-két állata van, a legelők parlagon hevernek, nemsokára felég a fű, takarmányként használhatatlan lesz. Olyan is előfordul, hogy az új bérlő, a megszerzett föld egy részét engedi “visszabérelni” a régi tulajdonosnak, de ilyenkor az uniós támogatás

Nyílt levél a magyar értelmiségnek, a média munkatársainak...

Tisztelt Professzorok, Művészek, Közéleti Emberek!

Tisztelt Média Munkatársak!

A magyar nép jövője, megmaradása kerül veszélybe, ha megvalósul a most induló gyalázatos néprablás. Ezen a nyáron elveszíthetjük a nemzeti vagyon stratégiai részét alkotó állami földvagyont!

Fontos a TTIP kérdése is, örvendetes, hogy megszólalt a magyar értelmiség, de az állami földek sorsa, a közvagyon közeljövőben való újabb megrablása is fontos kell, hogy legyen annak, aki magát felelős értelmiséginek tartja. Ezért arra kérek mindenkit, szólaljon meg ebben az ügyben is - közösen, vagy egyénenként minden lehetséges fórumon, tiltakozzon a kormánynál, a parlamentnél, a közjogi méltóságoknál, és hívja fel az emberek figyelmét. Ebben a vészterhes időszakban nem engedhetjük ki a földeket a kezünkből! Nagy szükségünk lesz még rájuk a tudósok által megjósolt ínséges időkben.

Az Élőlánc Magyarországért parlamenten kívüli párt a közjogi méltóságoknak  írt nyílt levelében már 2015. május 29-én figyelmeztetett. Ezt írta:

"...kormányközeli forrásból származó információk szerint a kormányzat arra készül, hogy