„..a magyar gazdák és nemzeti kincsünk, a magyar föld is valós védelmet kap… a magyar földműves, a helyben lakó földműves vásárolhat földet.”

Ezzel szemben a törvény meghatározása szerint a   földműves aki  Magyarországon  földet vehet –„ … belföldi  természetes  személy, illetve tagállami állampolgár lehet.

És ki a tagállami állampolgár"

 „tagállami  állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára,     az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső

"Kövér László – másfél hét gondolkodást követően – összehívta a házbizottságot a földtörvény-módosítónk ügyében. Hozzáteszem ... két nappal a hatályba lépést megelőző időpontra. Kettőkor kezdünk – ha már a 78 aláírást nem sikerült összeadniuk, ld. korábban, itt a pártok közvetlenül fognak szavazni a módosítóról, ami jelenősen enyhítené a május 1-én hatályba lépő földtörvény okozta károkat" – összegezte a közösségi oldalon Szél Bernadett.

Az LMP három hete jelentette be, hogy Ángyán József volt agrárügyi államtitkárral közösen rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik a magyar termőföld védelmében. Az időzítés azért fontos, mert május 1-én lép életbe az új földtörvény, amely az ellenzéki párt szerint nem nyújt kellő garanciákat az ipari mezőgazdaság túlsúlyának mérséklésére, miközben lehetetlenné

Privátbankár: A hétvégén készült ez az interjú. Az egyik legutolsó fejlemény Kishantos ügyében, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság kimondta, az új bérlőknek tudniuk kellett arról, hogy önök nem adták vissza a földet.

Ács Sándorné: Igen. Ezen a tárgyaláson csak a november 4-i átadás-átvétellel bekövetkezett helyzetet vizsgálta a bírónő és egyértelműen megállapította, hogy az új bérlők pontosan tudták, hogy Kishantos nem adta át a területeket.

A Jobbik arra használta volna fel a földtörvény ügyében kezdeményezett parlamenti ülésnapot, hogy a jogszabály hatályba lépésének elhalasztására tegyen javaslatot – mondta Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke a házbizottság keddi rendkívüli ülése után.

A politikus jelezte, hogy minden elérhető képviselőjük aláírta azt az ívet, amelyen az LMP a rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, s a Jobbik egyértelműen amellett volt, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalják meg.

Nem azért, mert azt tartják az igazi megoldásnak – tette hozzá -, hanem arra használták volna fel az ülést, hogy a földtörvény hatályba lépésének elhalasztására adjanak be módosító indítványt. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy fennmarad a külföldiek földvásárlási moratóriuma – mutatott rá.

- írta a Facebookon hétfő este az LMP-s Szél Bernadett.

Az LMP a független Ángyán Józseffel közösen április közepén kezdeményezte, hogy legyen kétnapos rendkívüli parlamenti ülés a témában.

Szél hétfő esti Facebook-posztja szerint keddre, azaz két nappal a hatályba lépést megelőző időpontra hívta össze a házbizottságot Kövér, és kettőkor kezdenek. A pártok közvetlenül fognak szavazni a módosítóról, ami Szélék szerint jelenősen enyhítené a május 1-én hatályba lépő földtörvény okozta károkat.

Az LMP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a május elsején hatályba lépő földtörvény miatt, azonban a kezdeményezésüket a Jobbikból és az MSZP-ből is csak kevesen támogatták, a DK-ból pedig senki.

„Én ezentúl akárhányszor a szocialisták vagy a Jobbik megszólal, hogy így a földügy, úgy a termőföld nekik milyen fontos, el fogom mondani, hogy lett volna egy alkalom, mikor kiállhattak volna érte és nem tették” – összegezte Szél az ATV-ben.

Erre a megnyilvánulására haragudott meg egyébként Gőgös Zoltán annyira, hogy Facebook-bejegyzésében flaszterparasztként utalt az LMP társelnökére.

Május elsején megszűnik a külföldiek földvásárlási moratóriuma, és életbe lép az új földtörvény, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról rendelkezik.

A törvény célkitűzése, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és alapvető módon magyar tulajdonban maradjon. Mindemellett a külföldiek földvásárlási moratóriumának megszűnése azt is jelenti, hogy az uniós polgárok - amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak - ugyanolyan elbírálás alá esnek mintha belföldiek lennének. Ezért ír elő az életbe lépő új földtörvény a magyar termőföld megszerzésére olyan szabályokat, amelyek szavatolják a törvényalkotó alapvető célkitűzését, a magyar termőföld magyar tulajdonban maradását.

A kormány ezért is kezelte kiemelten, a parlamenti képviselők többségével együtt a törvényalkotási folyamatban a magyar termőföld védelmét. Így a földforgalom alapelveit rögzítő új földtörvény egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a helyben lakó gazdáké, és ezzel egy 1100 éves vita végére került pont.

A Székesfehérvári Járásbíróság három, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi perben kezdte meg a tárgyalást 2014. április 25. napján, melyek mindegyikének kizárólag a 2013. novemberi birtokháborítás megtörténte volt a tárgya.

Két ügyben tanúbizonyítást követően ítéletet is hozott a bíróság és elutasította az új haszonbérlők keresetét. Jogi álláspontja szerint ugyanis a becsatolt okiratok igazolták, hogy az új haszonbérlőknek tudomása volt arról, miszerint a korábbi haszonbérlő nonprofit kft. a Magyar Állam részére nem adta vissza a perbeli földterületeket. A bizonyítási eljárás során pedig az is igazolást nyert, hogy a kft. semmi olyan konkrét akadályozó cselekményt nem tanúsított, amely birtokháborításnak lenne minősíthető. Ennek hiányában pedig a 2013. novemberi birtokvédelmi igény sem lehet alapos.

Az elsőfokú ítélet egyik ügyben sem jogerős, írásbeli kézbesítésüket követően nyílik módja a peres feleknek esetleges fellebbezéseik előterjesztésére.

A mai napon tárgyalt harmadik ügyben a megidézett tanú távolmaradása miatt

Az országútról fordulunk le a földekre. Előző nap végre esett, így a talaj némileg átázott, itt-ott pocsolyákat is kerülgetnünk kell, ám autónk, ha lassan is, de azért elér a földutak kereszteződéséig. Itt már járhatóbb a talaj, jobbra fordulunk, előre, egy hosszú útra.

– Búzatábla – mutatja vezetőm, Bolye Ferenc. – Ennyi maradt belőle.

A harminc-negyven centis gabonán mintha rettenetes szélvihar söpört volna végig: néhol csomókban áll, máshol kiszaggatva, s látszik a védtelen föld. A gazda tehetetlenül járkál a táblában. Néhol megáll, lehajol, kihúz néhány szál lábon maradt növényt, nézegeti a gyökerét, forgatja, közben csóválja a fejét:

– Ilyet tenni! – mondja, mint aki maga sem

Alighogy beindult a pusztítás a kishantosi földeken, 2014. április 12-én, szombaton 12.03-kor Bitay Márton azt nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy

„A Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást.”

Hétfőn maga az NFA cáfolta az államtitkárt – az Indexnek megírták, hogy ők küldték a magán hadsereget Kishantosra.

Talányos a nyilatkozat második része is: „a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet.”  Vajon honnan tudta Bitay Márton szombat délben Budapesten, hogy kik és mit csinálnak a kishantosi területeken" 

Az április 12-i brutális pusztításról tanúk és dokumentumok sokasága bizonyítja például,  hogy a Simon Kft gépei dolgoztak a területen –

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által elvetett gabonát a húsvétot megelőző hétvégén elpusztították. De nem veszett el a lehetősége annak, hogy Kishantos teljes szépségében újjászülessék: a bírósági perek még csak most kezdődnek, az országos felháborodás pedig akkora, amelyet figyelembe kell venniük a döntéshozóknak is.

A Greenpeace a mai eseményt azzal a céllal szervezte, hogy Kishantos szellemisége, „magjai” – mint a közösség számára fontos értékek megtestesítői – minél több otthonba eljussanak. Így minden olyan termény, amelyet a földeken tönkretettek, új

Szerda délután sok száz ember gyűlt össze a nemrég felújított Kossuth tér szélén, a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt. Mind vetőmagért jöttek, de ez egyben tüntetés is volt. Kishantoson 21 éven át működött nemzetközi együttműködés eredményeként egy biogazdaság, tavaly azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán tíz parcellára szabták a 452 hektárt, és pályáztatás után a földeket új gazdáknak osztották ki.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ gabonáját a húsvétot megelőző hétvégén elpusztították. Vigyél haza kishantosi biovetőmagot! A még megmaradt magokat április 23-án, 17-től 19 óráig a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt szétosztják azoknak, akiknek fontos az ország természeti kincseinek, és ezek közül a legfontosabbnak, a magyar termőföldnek a védelme.

A Greenpeace Magyarország szeretettel meghívja Önt az  Éltesd tovább Kishantost!  című eseményére, melynek időpontja és helyszíne:

2014. április 23., szerda délután, 17-től 19 óráig Budapest, Kossuth tér, Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által elvetett gabonát a húsvétot megelőző hétvégén elpusztították. De nem veszett el a lehetősége annak, hogy Kishantos teljes szépségében újjászülessen. A bírósági perek még csak

Sölétormos Jenő egy hétig böjtöl a Parlament előtt a kishantosi gazdaság lerombolásával szembeni tiltakozásként. Nem azért, mert azt gondolja, hogy ezzel bármit is megakadályoz – hiszen a mintagazdaságot már beszántották, a küzdelem elveszett. Mégis, Jenőre Václav Havel, a kommunista diktatúrákkal szembeni ellenállás egyik történelmi jelentőségű szereplője, a három éve elhunyt volt cseh köztársasági elnök büszke lenne. Hogy miért" Mert Jenő tette pontosan az, amit Havel az „igazságban élni” tetteként írt le. Akként, ami kiállás a cselekvő saját erkölcsi integritása mellett, s egyben a nem-demokratikus rezsimekre veszélyes politikai tett is.

Vaclav Havel a kommunista diktatúrákkal szembeni európai ellenállási mozgalmak egyik jelentős szereplője volt, a Charta 77 szóvivője. A 70-es évek végére kialakult poszt-totalitárius rendszereket (ilyen lenne a mai „demokráciánk" is az ő értelmezésében) Havel olyannak tekintette, amelyben

Végleg földönfutóvá válhat az a 79 éves juhász, aki előbérleti jogára hivatkozva 13 éve nem vonul le arról földterületről, melyet az állami vagyonkezelő egyszer már elvett tőle, és ami miatt hosszas pereskedésbe keveredett Csongrád megye legnagyobb oligarchájával. A területet időközben a Nemzeti Földalap egy helyi családi gazdálkodónak adta tovább az állami földbérletpályázatokon. Az eddigi bérlőnek, úgy tűnik, elege lehetett a makacs juhászból, aki az elmaradt földhasználati díj ellentételezéseként 1,8 millió forintot köteles fizetni. A nyája elárverezését a végrehajtó már elindította.

A 79 éves Juhász Árpád 13 éve bizonygatja, hogy jogos bérlője annak a 116 hektáros állami legelőnek, melyen ma még juhai legelnek. Bár 1990-ben 10 évre kötöttek vele szerződést, abban az állt, hogy elő-haszonbérleti jog illeti meg. Ezért nem érti, 2001 májusában hogyan köthetett szerződést a terület akkori kezelője,

A lap pénteki számában azt írta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium megerősítette értesülésüket.
A tárca kiemelte, a május elsején életbe lépő magyar földjogi szabályozás határozott célja, hogy megvédje a magyar termőföldet a külföldiek és a spekulánsok felvásárlásaitól. A kormány mindent megtesz ennek érdekében, s ezért tovább kívánja erősíteni a gazdák

A kishantosi akciót engedélyezők leváltását követelik

Nálunk egyenlőre "csak" a kishantosi biogazdaságot gyilkolták meg a napokban, míg a világban brutálisan megnőtt a környezetvédő-gyilkosságok száma az elmúlt évtized során, melyen az sem segít, hogy a több mint 900 halálos incidens közül mindössze tíz esetben született ítélet - írja a Die Welt.

A Greenpeace mélységesen elítéli a húsvét előtti hétvégén Kishantoson történteteket, hiszen jogállamban

Húsvét Kishantoson

A múlt hét szombatján, amint a híradások tudatták a Fidesz kétharmados győzelmét, megindultak a traktorok és tönkretették a kishantosi okológiai mintagazdaság 400 hektárnyi vetését. A magyar rendőrség tétlenül állt és nem avatkozott be, hagyta az erőszakot és a törvénytelenséget érvényesülni.

Virágvasárnap elotti szombaton tortént mindez, és virágvasárnap folytatódott.

Közeleg a Húsvét. Nagypéntek napja van.

Május elsején készül a magát kereszténynek nevező kormány keresztre feszíteni Magyarországot.

Nincs kétségünk afelől, hogy ha rajtuk – mai Kajafásainkon és Júdásainkon, azaz oligarcháinkon és a markukban tartott politikus-bábokon – múlik, nincs esélye Kishantosnak, nincs esélye a vidéki családoknak és nincs

Kishantoson a német kormány szakmai támogatásával húsz év alatt kiépült egy méltán nemzetközi hírű ökogazdaság. Orbán Viktor azzal ünnepelte választási győzelmét, hogy húsz év munkáját egy délután alatt tönkretette.

Mint arról szombaton beszámoltunk, szombaton a kishantosi ökogazdaság területén megjelentek az új tulajdonosok, és elkezdték beszántani a növényeket, az utakat pedig lezárták.

Családom Hantosról származik és egyszer végignéztem az ősök után kutatva az egyházi anyakönyveket. Sok érdekes történet kerekedett ki az olvasásából, így a mostani Kishantosi történések nekem nem távoli szörnyűségek, hanem őseim sorsának újraélése.

A török alatt pusztává lett Mezőföld újratelepítése a kuruc háborúk után kezdődött. A nagy kiterjedésű puszták benépesítése Hantos környékén nem jobbágyokkal történt, hanem a földek megművelésére eszközzel rendelkező bérlőparasztokat csábítottak a vidék urai. Természetesen ezek a parasztok csak a terület kisebb részét művelték meg, a nagyobbikon, a füves pusztává vált tájon külterjes állattenyésztést folytattak az uradalmak.

A földek nagyobb arányú művelésbe vonása a napóleoni idők gabonakonjunktúrájával indult el. Az anyakönyvekben látszik, hogy megugrik a falu lakóinak a száma, de az eddigi –

Elsősorban azért, mert veszélyeztette volna nemcsak a kétharmadot, de akár az egynegyedet is. Merték volna-e a voksolás előtt tönkretenni a kishantosi ökogazdaságot - ezzel jelezvén a többi biogazdának" Nem, mert minden épeszű - jobb, és baloldali - szavazó fölfogta, hogy huszonéve műtrágyátlan birtokon elmebaj a vegyszerezés.

„Miért akkora probléma ez" Mivel minden biogazdaság és így Kishantos is egy nagyon jól kitalált komplex rendszert alkot anélkül, hogy bármilyen vegyszerezést kéne alkalmazni a gazdaságban és így a környezetet (állatokat, rovarokat, saját magunkat) sem szennyezzük. Tiszta, vegyszermentes földből, tiszta, vegyszermentes termények. Mindezt anélkül elérhető, hogy az ökoszisztémát háborgatnánk a gyors termelékenység oltárán (pl.: somogy megyei tavalyi méhpusztulás a csávázott napraforgómagok miatt). Előbb említettem, hogy Kishantos egy igen jól felépített gazdaság és mivel az ökoszisztémát teljes mértékben figyelembe veszi így igen komplex is. A felosztott földeken külön-külön nagy valószínűséggel nem is lehet biogazdálkodást folytatni, bár az új bérlők számára ez kötelező egy ideig, annak ellenére, hogy nincsen tapasztalata semelyik új cégnek ebben a fajta

Azonnal intézkednie kell a kormánynak, a jogorvoslati eljárások végéig meg kell akadályoznia a kishantosi földekkel kapcsolatos további birtokháborítást!

Kishantost a szakemberek többsége megőrzendő gazdálkodási mintának tartja. Ezért kérik a korábbi pályázat megsemmisítését és új pályázat kiírását. Megengedhetetlen, hogy évtizedek munkáját néhány pártkatona tönkretegye azzal, hogy vak politikai

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkárát, hogy a Hvg.hu Ács Sándornéra, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjére hivatkozva azt írta: elkezdték beszántani a kishantosi gazdaság növényeit szombat hajnalban, a táblákhoz vezető utakat lezárták.

Az államtitkár kifejtette, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem

Bitay szerint utóbbi kárt okozott

Mire a helyszínre értek a reggeli riasztás után a kishantosi aktivisták, a következőt látták:

“430 hektáron tárcsázzák ki a bevetett földeket traktorosok. Pedig ha a bírósági tárgyalást végül ők nyernék meg, egyszerűen csak learathatták volna a terményt: őszi búzát, lucernát, tönkölybúzát.  A károkat jól jelzi, hogy a terület egyetlen hektárján 4 tonnányi búza teremne. Valóban azok lennének a megfelelő új bérlők, akik a lábon álló biobúzát épp most tárcsázzák ki...”

- írja a Greenpeace. Az utakat lezárták, a földeket elkezdték beszántani.

Közben reagált a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) is – Bitay Márton, a Vidékfejlesztési

A magyarok 86 százaléka bízik a hazai élelmiszerekben egy januári reprezentatív kutatás szerint - közölte a Greenpeace környezetvédő szervezet csütörtökön.

A felmérés eredményei alapján a magyar lakosság 94 százaléka egyetért azzal, hogy jelentősen növekedjen a vegyszermentes biogazdálkodással művelt területek nagysága Magyarországon. A válaszadók 43 százaléka vegyszermentes élelmiszereket fogyaszt, amikor teheti, 45 százalék pedig azt mondta, hogy szívesen fogyasztaná ezeket, ha könnyebb lenne hozzájutni.

A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy van igény a magyar biotermékekre - hangsúlyozta közleményében a Greenpeace.

A környezetvédő szervezet megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2014 januárjában végzett reprezentatív közvélemény-kutatást a magyar lakosság körében a hazai biotermékekről, és ehhez kapcsolódóan a kishantosi biogazdaság megítéléséről.

"A közvélemény-kutatás eredményei alapján reméljük, hogy

FELHÍVÁS 

Magyarország  jelen és jövendő Kormányához, Parlamentjéhez, közjogi méltóságaihoz, polgármestereihez, egyházi vezetőihez, pártjaihoz, civil szervezeteihez és népéhez

a MAGYAR FÖLD ÜGYÉBEN

A választási kampány elvonta a figyelmet arról a történelmi jelentőségű tényről, hogy 19 nap múlva - 2014. május elsején érvénybe lépnek a 2013. június 21-én botrányos körülmények között elfogadott FÖLDTÖRVÉNY* rendelkezései, melyek a  kormányzati állítások ellenére  megnyitják a magyar földpiacot a külföldiek előtt**,  ami  országunk, és létalapjaink lépésről lépésre való észrevétlen elvesztésének veszélyével fenyeget.

Ez a  törvény ezen felül kiskapuival lehetővé teszi korlátlan méretű birtokok létrejöttét, mely

Május elsején lép hatályba az új földtörvény utolsó szabálycsomagja, amelynek következményeként egy viszonylag szűk, a jelenlegi kormányerőkhöz erősen kötődő kör dönthet minden termőföld-adásvételről – írja a Népszabadság.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabály feljogosítja az államot, hogy bárkitől elvegye a földjét, és azt másnak juttassa, akár kedvezményes bérlet vagy majdnem ingyenes „kényszerhasznosítás” keretében is.

A földtörvény rendelkezései szerint a földhasználóknak a településeken helyi földbizottságokat kell alakítaniuk: a május elseje után kötött szerződések csak akkor léphetnek életbe, ha megszerezték a bizottság és az „e célra kijelölt mezőgazdasági