Alulírott magyar állampolgárok, a magyar állami földek tulajdonosaiként ezúton kinyilvánítjuk, hogy az állami földek eladásához nem járulunk hozzá. Továbbá kinyilvánítjuk, hogy az állami földek jelen kormány általi kezelését elfogadhatatlannak, egyenesen nemzetellenes bűnnek tartjuk.

Követeljük, hogy a 2011. októbere óta zajló színlelt és törvényellenes ál pályázati rendszer "nyerteseivel" megkötött szerződéseket semmisítsék meg, és az állami földeket a 2012-ben közmegegyezéssel elfogadott Nemzeti Vidékstratégia szerint a gazdákkal érdemi egyeztetésben kialakított, tisztességes pályázati eljárás útján az NFA törvény birtokpolitikai irányelvei szerint hasznosítsák!

Magyarország, 2016. február 28.

Ertsey Attila - Szentendre
Ács Sándorné - Mezőfalva
Dr. Ángyán József - Gödöllő
Nagy Béla - Enying
Meskóné K. Judit - Budapest
Kocsis Csaba - Budapest
Mihályfi Márta - Budapest
Teichel István - Lepsény
Szilágyi Domokos János - Pécsvárad
Ruzsa Ágota - Remeteszőlős
Bánkövi Dóra - Budapest
Vajda László – Pécs
Dr. Horváth Melinda - Cegléd
Rozgonyi Orsolya - Szentendre
Mészáros Norbert - Gödöllő
Szabó Kálmán -

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a földügyi népszavazás kiírása érdekében leadott aláírások első ellenőrzését, mintegy 20 000 érvényes aláírás hiányzik a 200 000-hez.

Az NVI közleményben tudatta, az aláírásokat még egyszer leellenőrzik, és az így véglegesített számokkal fordulnak a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely határozatban állapítja majd meg az ellenőrzés eredményét, mely ellen a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért.
    

Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be a földügyi népszavazási kérdést, amely így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról...". 
    

Gőgös Zoltán korábban úgy nyilatkozott, hogy 28 250 aláírásgyűjtő ívet adott le az NVI-nek, ugyanakkor az iroda gépi,

A bankár bólyi és dalmandi cégét is rendeletben jelölték ki mintagazdaságnak, amivel milliárdos nagyságrendű előnyökhöz juthat. Csányi Sándornak a jövő héten induló újabb földárverések miatt sem kell izgulnia, ő továbbra is nyugodtan gazdálkodhat az állami birtokokon.

Megjelent az a rendelet, amelyben már jogi erővel jelölik ki a jövőben mintagazdaságként működtethető agrárvállalkozásokat. Meglepetés nincs, a korábbi jelzéseknek megfelelően valóban az OTP elnök-vezérigazgatójának agrárholdingjába, a Bonafarmba tartozó két cége, a Bólyi és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. lett mintagazdaság. Ezeken kívül a három állami ménescég, a szilvásváradi, a mezőhegyesi és a bábolnai kapta meg a megtisztelő címet és az azzal járó kedvezményeket.

Orbán Viktor miniszterelnöknek le kellene állítania az újabb állami földárveréseket – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azután, hogy a Kúria hitelesítette az általa benyújtott népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy a parlament egy új törvény megalkotásával tiltsa meg

Kezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria kedden úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést.

fotó: pixabay.com

A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról...”

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű.

A Kúria kedden az internetes oldalán nyilvánosságra hozott végzésben azonban úgy foglalt állást, hogy a kérdést hitelesíti. Álláspontja szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenekelőtt a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó.

Gőgös Zoltán

Herceghalmon már az ezredforduló előtt felbukkantak Fidesz-közeli, illetve felcsúti vállalkozók, a település második legnagyobb munkaadója Mészáros Lőrinc. Apolgármester összeveszett Fidesszel, s az is lehet, hogy a népszavazási akcióval kezdte volna a viszony helyreállítását.

Miért épp Herceghalom" – találgatja két napja a fél ország arra utalva, vajon hogyan csöppent a takaros és módos, de nem különösebben izgalmas település hírében álló község első embere a Nemzeti Választási irodánál történt balhéba. A település mindeddig leginkább a helyi „állami” gazdaságról ismert – a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Zrt. (HKG, jelenlegi nevén Agrosystem) a piszkos tizenkettőnek titulált gazdaságok között került Fidesz-közelbe az első Orbán-kormány idején.

Nem végzett semmilyen aranykalászos gazdaképzőt Lázár János, szerinte mégis jogosan került a földműves névjegyzékbe, legalábbis erre következtethetünk egy képviselői kérdésre adott válaszából. A legvalószínűbb, hogy nem is saját jogán, hanem valamelyik családtagja közös őstermelői igazolványának köszönhetően lett belőle "földműves". Ez pedig azt jelenti, hogy nem nehéz visszaélni a földforgalmi törvény szellemével: azzal, hogy föld csak azé legyen, aki abból él.

Lázár János, aki gyakran el szokta mondani, hogy kétkezi munkából élő, földműves családból származik, tavaly az eddigi birtokaihoz szerzett még egy hathektáros erdőt, valamint egy tizenhat hektáros vegyes művelésű területet (szántó, legelő, erdő). Mint ahogy a február elsején nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából kiderült, a birtokokat még nem írták a nevére, a 19 másikkal szemben, amelynek tulajdonosa vagy haszonélvezője.

Mivel az új földvásárlások feltétele a földforgalmi törvény módosítása után az, hogy valaki benne legyen a földműves jegyzékben, Gőgös Zoltán (MSZP) parlamenti kérdésében – amely alapvetően

A szocialisták elnökhelyettese, egyben szakpolitikusa arról kérdezné meg a választókat, hogy a parlament törvényben tiltsa-e meg az állami tulajdonú termőföldek értékesítését. A Nemzeti Választási Bizottság arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a népszavazás érintené a költségvetést, a Kúria viszont átengedte a kérdést – a legfőbb bírói testület álláspontja szerint ugyanis nem közvetlenül költségvetési kérdésről van szó.

„Én úgy számolom most, hogy hétfőn, de a kezdéssel, most én úgy látom, hogy március 15-e előtt nem nagyon. Tehát az ünnepekre időzítenénk a kezdést. Most úgy tervezem, legalábbis így van most az agyamban. És összehangoljuk a Kész Zolival tehát a gyűjtést, mert neki is van

A lengyel sajtóban ismertetett törvényjavaslat az egy hektárnál nagyobb telkekre vonatkozik. Kivételt jelentenek többek között a különleges gazdasági övezetekben fekvő földek és azok a telkek, amelyeket a helyi területfelhasználási tervek a földműveléstől eltérő célokra szánják.

A javaslat szerint "az állami föld alapvető használati formája" a sokéves bérbeadás lenne, a bérlő a későbbiekben elővásárlási joggal élhetne.

A magánkézben lévő 1 hektárnál nagyobb termőföldet csak az egyéni gazdálkodók és a földet személyesen művelők vehetnék meg, a társaságok, cégek, illetve a szövetkezetek esetében ez nem volna lehetséges.

A magánföld csak a családi - azaz a 300 hektárral kisebb földdel rendelkező - gazdaságok bővítésére lenne vásárolható. Előírnák

A Földművelésügyi Minisztérium nem fordul az Alkotmánybírósághoz annak kapcsán, hogy a Kúria zöld utat adott egy népszavazási kezdeményezésnek, ami az állami földek eladásáról szól. A minisztérium azt is közölte az Origóval, a földárverések március 1-jével folytatódnak, újabb 140 ezer hektár állami föld értékesítésére kerül sor változatlan feltételekkel és áron, hiszen a kormány célja az, hogy a föld azé legyen, aki megműveli.

Mint arról korábban beszámoltunk, megkezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria kedden úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést. A referendumot Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője kezdeményezte.

Gőgős Zoltán, a népszavazás kezdeményezője az Origónak azt mondta, hogy négy hónapjuk van arra, hogy összegyűjtsék a szükséges aláírás-mennyiséget. A

Kezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria kedden úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést.

fotó: pixabay.com

A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról...”

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű.

A Kúria kedden az internetes oldalán nyilvánosságra hozott végzésben azonban úgy foglalt állást, hogy a kérdést hitelesíti. Álláspontja szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenekelőtt a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó.

A GRANNY szálkás tavaszi búza, korai éréssel. A jó betegség ellenállóság és magas esésszám garantálja a jó malmi minőséget. Magas, stabil a termésátlaga, minden termőkörzetbe javasolható.

nagyon magas termőképesség
korai érés
kiváló malmi minőség, magas esésszám
jó betegség-ellenálló képesség
Ajánlott vetőmagmennyiség: 190-220 kg/ha
Vetésidő: február közepétől, amilyen hamar lehetséges

Megkezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria kedden úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést.

A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról..."

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű.

A Kúria kedden az internetes oldalán nyilvánosságra hozott végzésben azonban úgy foglalt állást, hogy a kérdést hitelesíti. Álláspontja szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenekelőtt a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó.

NINCS SZERZŐDÉS!

Az állam által megbízott ügyvédi irodák milliárdokat vesznek fel a szerződések elkészítéséért, de szerződés az NINCS!

Mindenki úgy tudja, hogy az állami földek árverése után megkezdődött a 60 napos kifüggesztési időszak, és annak letelte után, tehát MOST az üzletek megköttetnek.

CSAKHOGY a 60 nap még meg sem indult, mert a szerződések nem lettek kifüggesztve! Pontosabban nem a szerződés lett kifüggesztve, hanem az NFA honlapján is megtalálható hirdetmény (http://www.nfa.hu/3_ha_termerteket_meghalado_foldreszletek_…)

A kifüggesztett "sajtpapírok" nem felelnek meg a törvényi előírásoknak:

az NFA árverési hirdetményének 5. pontja,
a 2013. évi CXXII. tv. (földforgalmi törvény) 21. §, 1. és 2. pontja,
a 262/2010. (XI.17.) Kormány rendelet (a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól)32/A § 1. pontja

melyekben mindenhol egyértelműen a szerződés kifüggesztéséről rendelkeznek a vonatkozó jogszabályok.

Ha a kifüggesztés nem a törvények szerint történt, akkor az egész folyamat érvénytelen!

Mezőfalva, 2016. február 17.

Ács Sándorné agrármérnök

Tényszerűen kijelenthetjük, hogy a kormány termőföld-privatizációja megbukott. Az állami földek eladása totális csőd lett. Egymás között marakodnak a földeket rokonságuknak megszerző kormánypárti politikusok. A legfőbb kérdés, hogy mit kezd a kormány ezzel a ténnyel. Késnek a kifizetések a gazdáknak.

Lesz következménye a félmilliárdos honlapnak, fognak úgy feljelentést tenni, mint az MSZP-s Leader-es egyesület ügyében" A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től visszakövetelik a jogosulatlanul felvett milliókat" Lesz következménye a hozzá nem értésnek, inkompetenciának és a pénzlenyúlásoknak"
Sallai R. Benedek tegnapi parlamenti interpellációja.

Minimum másfél milliárd forintos extraforgalmat generált a kormányzat néhány kiválasztott ügyvédi irodának.

Gőgös Zoltán (MSZP) szerdán sajtótájékoztatón szólított fel két fideszes képviselőt, hogy tisztázzák a vagyonbevallásukat, mert olyan földügyletekben vehettek részt, amelyre nem látszik a fedezet.

Mindkét fideszes képviselő Gőgös gyanúja szerint a sofőrjén keresztül szerezhetett termőföldet.

Simonka György sofőrje 100 millió forintért vett földet Mezőhegyesen. Gőgös szerint nem magának.

Győrffy Balázs sofőrje pedig 150 hektár földet vett, majd egy-egy hektárt ebből elcserélt vele, ezzel Győrffy elővásárlási jogot szerzett, és így már megvehette a sofőr földjeit, átvállalva 160 millió forintos hitelét is. (MTI)

Tisztelt Címzettek!

A nap mint nap ránk zúduló hírözön és a mindennapok forgataga már el is feledtette az állami földeladások ügyében 2016. február 2-re összehívott, de a kormánypártok által meghiúsított ellenőrző albizottsági ülés ügyét - de nem szabad napirendre térni felette, hiszen ez a Magyar Országgyűlés egyetlen olyan intézménye, amelynek joga és kötelessége ellenőrizni a Kormány tevékenységét.

Ez az ülés lett volna az egyetlen esély, hogy az állami termőföldvagyon felszámolását, az állam vagyonvesztését hivatalosan számon kérhessék a kormányon.

OTT VOLTAM, és megörökítettem néhány történelmi pillanatot

1.) Az első képen az albizottság ülésének kezdetét láthatjuk:
Jelen vannak:
Dr. Legény Zsolt (MSZP) az Ellenőrző Albizottság elnöke,
Harangozó Gábor (MSZP) az Ellenőrző Albizottság tagja,
Magyar Zoltán (JOBBIK) az Ellenőrző Albizottság tagja.

Az elnöki asztalnál Font Sándor (FIDESZ), aki nem tagja az az Ellenőrző

Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár
Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes
dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár

Farkas Sándor a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos.

Dankó Béla (Fidesz)
Győrffy Balázs (Fidesz)
Pócs János (Fidesz)
Földi László (KDNP)

Országgyűlési képviselők, akik távolmaradásukkal megakadályozták az Ellenőrző Albizottság ülésének megtartását, a Kormány képviselőinek meghallgatását az állami földek eladása és a Mezőhegyesi Ménesbirtok ügyében