Azt gondolom, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott „agrártámogatási reform” egyszerűen és túlnyomórészt csak kommunikációs trükk, a népnek szóló „szájkarate”, nem több – nyilatkozott Ángyán József a NOL-nak.

Összefoglalva a NOL-nak adott interjúját: az 1200 hektárnál nagyobb területek után járó támogatás elvonásából, nem a kicsik emelt összegű támogatása valósul meg, hanem Lázár bejelentése szerint ezt a 20 milliárd forintot átcsoportosítják az állattartók megsegítésére, és Ángyán szerint ez a trükk.

Ma állatot a faluban, a portákon viszonylag kevesen tartanak. Az állatállomány nagy része – a baromfi 65 százaléka, a sertések háromnegyede, a szarvasmarha-állomány közel 85 százaléka – a hazai, európai léptékben hatalmasnak számító nagybirtokok szakosított állattartó telepein van, amelyektől – véli Ángyán – csak szavakban, kommunikációs megfontolásokból tervez elvonni a kormány. Az állattartás támogatásával ugyanis ezt az összeget épp nekik fogja visszajuttatni.

A pénzt azok a gazdák kapták, akik zöldebb termelési módszerre váltottak, vagy vállalták a szigorúbb környezetvédelmi előírások betartását. A szervezet szerint az sem igaz, hogy a területalapú támogatás átcsoportosítása csak a nagygazdaságokat érinti, a megvonás a kis- és közepes gazdaságokat is sújtja.

Egy 51 hektáros etyeki földterületen évek óta lucerna nő. A földet környezetbarát technológiával művelik, betartva a legszigorúbb uniós környezetvédelmi előírásokat, ezért hektáronként 155 euró támogatást nyújt az unió. Az agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevő gazdákat 2009 óta kiemelten támogatják, idén szeptemberben azonban ez a program lejár. Brüsszel

Ez az intézkedés a vidék leépülésével, az agrártermelés visszaesésével, az innováció alkalmazásának visszaszorulásával jár.

Az új szabályozással megspórolt forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják, ami a miniszter szerint 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti.  A Napi Gazdaság egy több mint 400-as listát is közzétett, amelyben azok a mezőgazdasági cégek szerepelnek, akiket

– Csongrád megyében 25 gazdaságot érint az, hogy a kormány hétfői döntése alapján a jövőben nem kaphatják meg az eddig automatikusan járó uniós földalapú támogatást – nyilatkozta Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének titkára. – Nyilvántartásunk szerint ennyien gazdálkodnak 1200 hektárnál nagyobb területen. Mivel a fele nem foglalkozik állattartással, mintegy 12-13 gazdálkodónál nagyon súlyos gondok lesznek. Az agrártámogatási rendszer átalakítása azt is jelenti, hogy az 1200 hektárt átlépő gazdaságok az egyéb vidékfejlesztési támogatásoknál se rúghatnak labdába.

A kormány azt mondja, azért az elvonás, hogy a támogatások ne az „oligarchákat, zöldbárókat" segítsék. Ugyanakkor támogatás nélkül a hazai állattartásnak vége

A különböző politikai oldalakhoz kötődő gazdasági érdekcsoportok szépen megosztoztak a privatizált, közös nemzeti vagyonelemeken – állítja az első harminc, 2011-ben legnagyobb támogatásban részesült vállalat céghálóit visszabontva Ángyán József. A szakpolitikus megállapította, a támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője hat nagy tőkeérdekeltség volt. Az általuk használt, támogatott földterület meghaladta az 58 ezer hektárt. A közös agrárkasszából 2011-ben közel 14 milliárd forint támogatáshoz jutottak, amelyből a terület alapú támogatások több mint 3,2 milliárd, a fejlesztési források pedig közel 11 milliárd forintot tettek ki.

A hat érdekcsoport

A Bólyi és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. ma már a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm cégcsoport tagja.

A Dél-Pest Megyei

Csődbe viheti a Nemzeti Parkokat a földalapú támogatás elvonása - azaz nemcsak a zöldbáróknak gyűlik meg a baja az új szabályozással, aminek módosítását már kilátásba helyezték.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a kormány hétfőn bejelentett döntése, amely szerint az 1200 hektár feletti területen gazdálkodókat „megfosztják” az uniós támogatásoktól. Az érdekképviselet szerint ez az intézkedés az elmúlt 20 év legsúlyosabb döntése, aminek következménye a 90-es évek elejei agrártermelés és foglalkoztatás visszaeséséhez hasonlítható.

A szövetség azt mondja, a kormánydöntés éles ellentétben áll a kabinetnek a foglalkoztatás növelésére és az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseivel, nem szolgálja sem az ország, sem az ágazat és különösen nem a vidék fejlődését. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint viszont a rendszer kialakításakor a munkahelyteremtés volt az elsődleges szempont, a nagybirtokok érdekeit nem tudták figyelembe venni.

Elemzők szerint kérdéses, hogy a Nemzeti Bank meddig tudja tartósan alacsonyan tartani az alapkamatot. Kérdéses, hogyan alakul a forint árfolyama. Balatoni András a Privátbankár híradójának úgy nyilatkozott: mindenképpen kedvező, hogy a jegybank az inflációs célokra fog koncentrálni, és ha ez veszélybe kerül, akkor átgondolja a kamatpályát.

Tovább erősödött a forint az euróhoz képest a bankközi devizapiacon. A jegyzés délhez közeledve már a 307-es szint alá bukott. A dollár kurzusa 227,7-ig, a svájci franké 252-ig ereszkedett.

A budapesti értéktőzsde az összességében optimista nemzetközi hangulat ellenére is gyengén teljesít. A hazai nagypapírok közül a leggyengébb teljesítményt a Richter

Több nemzeti park, és egyetemi gazdaságok is érintettek a támogatás megvonásában – mondta Torba Tamás közgazdász. Szerinte ettől nem lesz igazságosabb a rendszer, a mezőgazdaságban „nincs olyan, hogy a kisvállalkozásoknál többen dolgoznak, mert ott nagyobb a jövedelemtermelő képesség, ezt nem is tudom, hogy gondolják”.

A nagyüzemekben elbocsátásokra számít a támogatások elvesztése miatt, de ezen dolgozókat a kisvállalkozások nem fogják átvenni. A modern mezőgazdaságban, főleg az állattartásban kevesen dolgoznak még a nagyüzemekben is, tehát óriási tévedés, ha a kormány ebben a szektorban akar munkahelyeket teremteni – fejtette ki a közgazdász.

Torba azt is leszögezte: nem igaz, hogy a nagyüzemek extra profitot termelnének. Az, hogy egy üzemben nagy a gépesítés, azt jelenti: sok pénzt fektettek be. Ezekről azt várja a vállalkozó, hogy megtérüljenek. Az, hogy az elvárható hasznot egy bizonyos szint

Nem nullázza le teljes mértékben a kormány az 1200 hektárnál nagyobb agrárgazdaságok uniós

A kormány hétfőn döntött a következő hét évre vonatkozó agrártámogatási rendszer átalakításáról, amelynek értelmében a nagybirtokok - azaz az 1200 hektár feletti területen gazdálkodók - elvesztik az automatikus támogatásokat. A döntést már Orbán Viktor miniszterelnök már a múlt héten belengette. A 444.hu szerint viszont a múlt heti tervekhez képest enyhült a szigor: az állattartók ugyanis egy új támogatási rendszerrel vígasztalódhatnak.

Eddig minden megművelt föld után a terület nagysága alapján egyformán járt az EU-tól érkező támogatás. Minél nagyobb birtokon gazdálkodott valaki, annál több pénzt kapott. Most ez úgy változik

A kishantosi persorozatban birtokvédelmi pert nyert a kishantosi földeken őrjöngő Szabó Zsolt is. „Szabó Zsolt és ügyvédje szerint a kishantosiak és a Greenpeace aktivistái az utak lezárásával akadályozták, illetve paragrafus táblákkal megtámadták őt, amikor dolgozni akart a földterületen. A nyilvánvaló valótlanságokat a kishantosiak ügyvédje természetesen azonnal cáfolta” – derül ki a Greenpeace közleményéből.

Az első két pert birtokvédelmi pert egyazon bírónőnél a kishantosi biogazdaság nyerte és ezt követte négy másik per, másik bíróval és a perekbe becsatlakozó NFA ügyvédekkel, így összesen három, az

A földtörvény módosítását kezdeményezték a helyzet rendezésére – közölte Bárándy Gergely. Ipkovich György azt mondta, helyre tennék azt a jogalkotási bakit, amely kizárja az egy hektár alatti területek, zömében zárt kertek bérbeadását a nem földtulajdonosok számára.

Hozzátette, jóhiszemű, és nem figyel azokra, akik szerint a törvénymódosítás tudatosan zárta ki az érintetteket a bérletből, ami a földmutyi újabb fordulatait vetíti előre.

A szombathelyi polgármesterjelölt szerint a kérdést őszig kellene rendezni, mert többnyire akkor járnak le a bérleti szerződések. Megjegyezte, Szombathelyen 1500 kiskerttulajdonost érint a törvénymódosítás, ők többnyire lakótelepi munkásemberek, akik zöldség- és

Az összecsapott földtörvény elvenné a hobbikerteket a mostani bérlőktől.

– Mérgemben már majdnem nekiestem Stihl fűrésszel ennek a szerencsétlen meggyfának, pedig nem érdemelte volna meg, hogy rajta álljak bosszút – mondja Szombathely oladi városrészében egy hobbikertbérlő. Indulatos keserűségét az váltotta ki, hogy a módosított földtörvény értelmében az önkormányzat nem újíthatja meg a szeptemberben lejáró bérleti szerződéseket. Konyhakertet is csak az bérelhet ugyanis, aki életvitelszerűen földműveléssel foglalkozik, s ehhez valamilyen képzettsége van. A jogszabály Magyarországon legalább félmillió embert érint.

– Elhessegettem magamtól a fakivágás gondolatát, egyébként is távol áll tőlem a gondolat, hogy ha nekem nem lehet, ne legyen másnak sem –higgad le a férfi, aki neve helyett úgy mutatkozik be:

– Klasszikus

„Hétszőlő problémája a magyar állam és a földhasználati jogviszony kérdéséről szól. Arról, hogy ki mit írt alá, és azt miként teljesíti. Jelenleg az biztos csak, hogy a terület tulajdonjoga az államé, de hogy a felek most hogy állnak egymással, arról semmiféle információm nincs” – mondja Prácser Miklós, Tokaj-Hegyalja Hegyközségi Tanácsának (HT) elnöke, akinek hivatalból mindenről, ami a borvidéken történik, tudnia kell.

Ha tud is, nem árulja el, mennyit tud valójában arról a borvidéken közbeszéd tárgyaként forgó lehetőségről, miszerint az állam elveheti az egyik legszebb, legújabb nagybirtokot

Elképesztő emberi felelőtlenség, a mérhetetlen haszonvágy okozta a tiszafüredi lépfenefertőzést - jelentette ki az M1 Ma reggel című műsorában a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Nagy István. Megnyugtatónak tartja viszont, hogy a magyar hatóságok képesek azonnal felderíteni az ehhez hasonló eseteket.

Mint mondta, a szaktárca is képs kezelni ilyen problémákat, ám ezeket a fenyegetéseket csak akkor lehet jól kezelni, ha az érintettek megfelelően együttműködnek a hatóságokkal. "Ahol van együttműködés, ott a hatóság azonnal képes megoldani a problémát" - hangoztatta az államtitkár.

 Ezért az ellenzéki párt több ponton átalakításokat szorgalmaz.

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján visszautasította a Magosz és a kormányzat által mondottakat, miszerint a kedvező hatások már érezhetők. Kijelentette: a törvénynek csak negatív hatásai vannak, a jogszabály lelassította például a földforgalmat és lehetetlenné tette, hogy a kistermelők földhöz jussanak. Ha bárki hobbikertet szeretne, nem tudna fél hektár földet sem vásárolni mezőgazdasági termelési regisztráció nélkül – tette hozzá.

A legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a törvény kifejezetten segíti a nagybirtokszerkezet növekedését. A nagybirtoknak a mai napig lépéselőnye van bárkivel szemben, akinek pedig egy-egy település közigazgatási határán belül sok helyen van földje, annak sok lehetősége van újabbhoz jutni – jegyezte meg.

Jakab István a közrádióban arról is beszélt, hogy az állattenyésztő gazdaságoknak forrásokat kell visszaáramoltatni.

A mezőgazdaság a nemzetgazdasághoz több mint 10 százalékkal járul hozzá, de az agrárszaldónkat több mint 50 százalékkal javította – jelentette ki Jakab István, a Magosz elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette: összességében tavaly 8,1 milliárd eurót ért el a magyar

Jakab István Magosz elnök szerint érezhető az új földtörvény kedvező hatása. Nem csoda, ha elégedett a földtörvénnyel – egészen pontosan annak Kormány általi elszabotálásával – hiszen a Magosz vezérkara teljhatalmat kapott: a helyi földbizottságok helyett ők döntenek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem.

Az új földtörvény, a földhöz jutás szabályainak szigorodása máris érezteti kedvező hatását - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Jakab István beszédében kiemelte, hogy az agrárfejlesztési stratégia egyik legfontosabb eleme a nagyüzemek és a családi gazdaságok jelenlegi 50-50 százalékos arányának megváltoztatása a kis- és középgazdaságok javára, a 80-20 százalékos birtokpolitikai arány kialakítása. A kétharmados parlamenti többséggel megszavazott földtörvény, a földhöz jutás szabályainak szigorodása máris érezteti kedvező hatását - jelezte az elnök. Nem elég azonban a földet megszerezni, megtartani csak

Értesítem/értesítelek, hogy a 2014. június 25-én rendezett 26. GMO-Kerekasztal kiadványa – amely kiemelten a TTIP-vel foglalkozott elérhető a http://bdarvas.hu/main/idn6060 linken, illetve onnan pdf formában letölthető. A kiadvány tartalomjegyzéke:

A Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) tárgyalások általános céljairól, az ezzel kapcsolatos GMO-Kerekasztal ülésének szervezéséről (Darvas Béla)

A jövő kiárusítása... – Az EU-USA szabad kereskedelmi tárgyalások veszélyei (Fidrich Róbert)

Vélemény az Európai Unió – Egyesült Államok Kereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) Greenpeace által ismert tartalmáról (Tömöri Balázs)

A kereskedelem szabadsága vagy a gazdasági érdekek kikezdhetetlensége" (Jávor Benedek)

Milyen jogintézményt terveznek a multinacionális befektető cégek a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) alapján a nemzeti önvédelmi szabályozók miatt elmaradt hasznuk kárigényének a nemzetállamokkal szemben közvetlen érvényesítésére" (Tanka Endre)

Kémiai- és genetikai-biztonsági kockázatok a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) egyes részleteiben (Simon Gergely)

A

A Parlament 2012. december 17-én a III. Alaptörvény módosítással sarkalatos törvénnyé tette a Földforgalmi törvényt, majd ugyanaz a Kormány, mely ezt beterjesztette – nem egészen egy évvel később elszabotálta a törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról.

A II. Orbán kormány nem készítette el, nem adta ki az erre vonatkozó végrehajtási rendeletet, így a jegyzők nem tudtak eleget tenni a sarkalatos törvény alábbi rendelkezésének:

(6)9 A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.