Harácsolással születnek az új földesurak

Földharácsolás vagy „land grabbing” – világméretű jelenség, amely Romániát sem kerüli el. A nagy földbirtokosok, befektetők, spekulánsok elsősorban a nagy mezőgazdasági földterülettel rendelkező országrészeken jelentek meg, de más vidékeken is jelen vannak.

Ahol nem a mezőgazdasági területek, ott az erdő vagy más természeti erőforrások miatt érdekeltek a földterületek megszerzésében. Ennek egyik hatása, hogy az elmúlt évtizedben háromszáz százalékkal emelkedtek a földárak, de a következő években további ötszáz százalékos növekedés várható – vetíti előre az irányt a 7határnak Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Eco Ruralis Egyesület képviselője. A szervezet munkatársai az elmúlt időszakban a földrablás, földharácsolás jelenségét tanulmányozták, és heti rendszerességgel közzéteszik tényfeltáró munkájuk eredményeit. A munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

– Mennyi ideig készítették a háttérmunkát"

– Egy évvel ezelőtt toplistát állítottunk össze a legnagyobb romániai mezőgazdasági cégekről. Akkor még csak a neveket gyűjtöttük össze a cégbíróság adatai alapján, ezután az első 100-ról bővebb kutatást végeztünk. Megvizsgáltuk, mennyi állami és EU-s támogatást kapnak, milyen bevételeik és kiadásaik voltak a cégeknek, hol vásároltak, bérelnek földeket, milyen mennyiségben. Több helyszínre is ellátogattunk Tulcea, Konstanca, Dolj, Călărași megyékben. A helyi hatóságokkal, kisgazdákkal, nagygazdákkal, külföldi és belföldi befektetőkkel beszélgettünk. A sajtóban róluk megjelent minden adatot összegyűjtöttünk, és összehasonlítottuk ezeket az információkat a cégek által az adóhivatalhoz lejelentett adatokkal.

– Mi a célja a bemutatóknak"

​ – Az adatlapok célja, hogy az olvasók megtudják, miként működnek bizonyos mezőgazdasági cégek, ki uralja őket, mennyi földet vásároltak össze, hogyan használják ezeket, milyen hatással vannak ezek a helyi lakosságra. A végső cél az, hogy az emberek – főleg a kisbirtokosok –megtudják, miként történik a földharácsolás-földrablás Romániában. Hogy jobban meggondolják, mielőtt eladnák földjeiket a nagy befektetőknek, legyenek azok külföldi vagy hazai felvásárlók. Tudatosuljon bennük, hogy a földharácsolásnak jelentős szociális, környezetvédelmi és gazdasági hatása van, nagyban különbözik a szuperintenzív és a paraszti mezőgazdaság. Több ezer befektető  – főleg külföldi – vásárol földet Romániában, mivel az árak jóval olcsóbbak, mint Nyugat-Európában. A helyi fiatalok lassan már nem jutnak földhöz.

– A földek felvásárlása az egész országra, vagy csak a déli és a nyugati megyékre jellemző"

​ – A EU-átlaghoz képest relatív alacsony földárak, meg a bennük rejlő erőforrások miatt egész Romániában észrevehetőek a nagyszabású földharácsolások. Az ország déli részén a mezőgazdasági szempontok, a központi és a nyugati országrészben a nemesfém- és fakitermelés, az észak-keleti részen a gázlelőhelyek miatt. Romániában egyre több nemzetközi bank és befektetési alap spekulál a földárakkal. Tíz év alatt a romániai földárak 300 százalékkal nőttek, és a következő tíz évben további 500 százalékos növekedés várható. Egyes befektetők azzal dicsekednek, hogy biztosabb és értékesebb földeket vásárolni, mint aranyat.

Szőcs-Boruss Attila, az Ecoruralis Egyesület vezetője

– A munkájuk során mit tapasztalnak, Erdélyben mennyire lehet „földrablásról” beszélni" Esetleg az erdős területeket is tanulmányozták"

​– A következő két adatlapunkban, amit hamarosan közzéteszünk, két erdős terület rablásáról írunk. Ahogy korábban is jeleztem, Erdély-szinten a kitermelhető erőforrások miatt jönnek létre nagyszabású befektetések. A példákat lehet sorolni: Verespatak, Felsőcsertés (Certej), a Schweighofer erdőirtása, a finn Tornator cég erdővásárlásai. Nem hanyagolhat​juk el Erdély mezőgazdasági területeit sem. Egyre több befektető kezd spekulálni erdélyi földekre is, mivel a déli, dél-nyugati, dél-keleti termőföldek lassan már mind a multik kezébe kerültek.

– Milyen projekt keretében készül ez a tényfeltáró sorozat"

– Nemzetközi partnerségi megállapodásunk él tizenegy európai civil szervezettel, amelyet az Európai Unió is támogat. Ezek a szervezetek szintén tanulmányozzák a földrablás és a nagy multi cégek hatásait​. Közösen jelentéseket állítunk össze, együtt tüntetünk a földrablás ellen, és folyamatosan ismertetjük ezt a problémát és adatait az uniós döntéshozókkal.

– Melyek az első visszajelzések"

​– Bizonyos uniós döntéshozók európai parlamenti meg bizottsági szinten is egyre jobban értesültek erről a problémáról. A közeljövőben már európai parlamenti vitákat is várhatunk arról, hogy miként változtatható meg az uniós törvénykeret azért, hogy jobban és etikusabban szabályozottak és fékezettek legyenek a nagyszabású földvásárlási folyamatok, valamint annak hatásai.

Adatlapjaink egyre több érdekelt olvasóhoz  jutnak el, így rengeteg visszajelzést kapunk kisgazdáktól, falusiaktól, akik új neveket, cégeket „jelentenek be” az Eco Ruralisnak. Sajnos ez annak is a jele, hogy a földrablási folyamat az állam szabályozása nélkül, teljesen ellenőrizetlenül „rohan” végig a romániai földeken és kisgazdaságokon.