A kishantosi biogazdságtól és a Greenpeace-től is 14 milió forintot
követel az NFA. A földhaszonbérleti pályázatokon vitatott körölmények
között új bérlőkhöz került földterületek őrzése, és a vita miatt kiesett
bérleti díjat vernék le rajtuk.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet (NFA) be akarja hajtani a “barbár módon elpusztított”
kishantosi biogazdaságtól a bérleti jogvita időtartama alatt elmaradt
bérleti díjat és az igénybe vett őrzővédő szolgáltatások árát.
Ezt Sallai R. Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke közölte csütörtökön az MTI-vel.
Az ellenzéki politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy az NFA 14 millió
forintot követel a Kishantosi Nonprofit kft.-től és a Greenpeace
Magyarország Egyesülettől, amiért a “kisemmizett kishantosi gazdák
megakadályozták, hogy az új tulajdonosok a jogerős döntés előtt birtokba
vegyék a termőföldet”.
A több évtizedes múltú, nemzetközileg is elismert kishantosi
biogazdaság gazdálkodóival 2013 őszén nem hosszabbították meg a bérleti
szerződést, a területet felparcellázták, majd “fideszes politikai
körökhöz tartozó nagygazdáknak játszották át” – fejti ki Sallai R.
Benedek, hozzátéve a kishantosiak és a Greenpeace bírósági úton próbálta
megvédeni a területet, mialatt az új bérlők megkezdték a terület
kitárcsázását és műtrágyázását, meg sem
Az
LMP megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet ügyvédi felszólítás útján összesen 14 millió forintot követel a
Kishantosi Nonprofit kft-től és a Greenpeace Magyarország Egyesülettől,
mert az NFA szerint a kisemmizett kishantosi gazdák megakadályozták,
hogy az új tulajdonosok a jogerős döntés előtt birtokba vegyék a
termőföldet.
2013 őszén a több évtizedes múltú, nemzetközileg is elismert Kishantosi
Biogazdaság gazdálkodóival nem hosszabbították meg a bérleti szerződést,
a területet felparcellázták, majd fideszes politikai körökhöz tartozó
nagygazdáknak játszották át. A kishantosiak és a Greenpeace a bírósági
úton próbálta megvédeni a területet, mialatt az új bérlők – meg sem
várva az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét – megkezdték a terület
kitárcsázását és műtrágyázását. Az NFA most pont a folyamatban lévő
jogvita időtartama alatt elmaradt bérleti díjat és az igénybe vett
őrző-védő szolgáltatások árát akarja behajtani az
2013. november 4-én döntöttek úgy a Kishantosi Biogazdaság vezetői,
hogy a 452 hektáron elterülő, 21 éve működő, nemzetközileg is ismert
biogazdaság területét nem engedik át az új kirendelt tulajdonosnak,
hanem bírósághoz fordulnak. Aznap mi is a helyszínen jártunk, részletes
riportunkat itt lehet elolvasni.
A biogazdaság végét az hozta el, hogy a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem
nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag
motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is,
akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Bíróságon támadták meg
a döntést, és mindkét fél birtokvédelmet kért.
Az egyik új bérlő ront rá a Greenpeace Magyarország tiltakozó aktivistáira (Fotó: Greenpeace)
A birkák már érzik a zöld gyep szagát, mégsem mehetnek ki a
legelőre. Állattartó gazdák tucatjai maradtak legelő nékül a
Bihari-síkságon és a Hortobágyon. A gazdák az állatok éhen halása miatt
kongatták a vészharangot a múlt héten, hogy felhívják a figyelmet a
Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló földhaszonbérletek
megpályáztatása körüli visszásságokra, és az ellehetetlenült gazdák
helyzetére.
“Ha el kell adni… Hát én meghalok, hogyha viszik” – Dúró Kálmánt
nagyon elkeseríti, hogy elveszítheti juhai nagy részét. Úgy tűnik
azonban, mégis erre kényszerül a 87 éves zsákai gazdálkodó, pedig 42 év
munkája fekszik a jelenleg 17oo állatban. Hétfőn többször is utal arra,
mekkora lelki teher számára az ezer juh eladásáról szóló,
elkerülhetetlennek tűnő döntés. Meg hogy emiatt kénytelen lesz
elbocsátani két juhászt is a neki doglozó négy közül. Ezzel két másik
család megélhetése kerül veszélybe.
“Nézd, nemrég lettek felújtva ezek a hodályok” – int a néhány gázkút
szomszédságában
Magyarország nemzeti vagyonának szerves részét, a mai és a jövő
nemzedékek létalapját alkotják hazánk természeti erőforrásai és
természeti öröksége. Védett természeti területeink ezért nem
hasznosításra váró földterületek, hanem természeti örökségünk
megőrzésének és fenntartásának színterei. A fenntartás és kezelés terén a
szakértelem mellett a vagyonkezelői jog gyakorlása kulcskérdés. Az
országgyűlés által elfogadott IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv
szerint "A természetvédelmi érdekek érvényesítése leghatékonyabban a
vagyonkezelői jogok gyakorlása útján valósítható meg…” (29. old.).
Teljesen
elhibázott és végzetes következményekkel fenyeget az a kormányzati
koncepció, amely védett természeti területeinket az egyéb állami
földterületekkel összevonva egységes elvek alapján kívánja hasznosítani,
ezért most a szakértelménél fogva a fenntartásra és kezelésre hivatott
nemzeti parki igazgatóságokat vagyonkezelői jogosítványuktól megfosztja.
Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyarországnak nem érdeke, hogy a
közpénzekből létrehozott és fenntartott védett természeti területeinket
gazdasági érdekeknek szolgáltassák ki, a haszonszerzés színterévé
tegyék, kezelésük és fenntartásuk ellehetetlenítésével természeti
örökségünket végveszélybe sodorják. A T/3788 számú törvényjavaslat az
állami földvagyon kezelésével
Magyarország nemzeti vagyonának szerves
részét, a mai és a jövő nemzedékek létalapját alkotják hazánk természeti
erőforrásai és természeti öröksége. Védett természeti területeink ezért
nem hasznosításra váró földterületek, hanem természeti örökségünk
megőrzésének és fenntartásának színterei.
A
fenntartás és kezelés terén a szakértelem mellett a vagyonkezelői jog
gyakorlása kulcskérdés. Az országgyűlés által elfogadott IV. Nemzeti
Természetvédelmi Alapterv szerint "A természetvédelmi érdekek
érvényesítése leghatékonyabban a vagyonkezelői jogok gyakorlása útján
valósítható meg…” (29. old.).
Teljesen
elhibázott és végzetes következményekkel fenyeget az a kormányzati
koncepció, amely védett természeti területeinket az egyéb állami
földterületekkel összevonva egységes elvek alapján kívánja hasznosítani,
ezért most a szakértelménél fogva a fenntartásra és kezelésre hivatott
nemzeti parki igazgatóságokat vagyonkezelői jogosítványuktól megfosztja.
Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyarországnak nem érdeke, hogy a
közpénzekből létrehozott és fenntartott védett természeti területeinket
gazdasági érdekeknek szolgáltassák ki, a haszonszerzés színterévé
tegyék, kezelésük és fenntartásuk ellehetetlenítésével
Elbukott a parlamenti bizottságban az a javaslat, amely a Nemzeti
Földalapkezelőnek adta volna a védett területek hasznosítási jogát. A
természetvédők szerint ezzel bebizonyosodott, hogy a kormány eredeti
javaslata sérti a természeti erőforrások védelmét.
Kép: SXC
Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága támogatta az állami
vagyonról szóló törvény tervezetéhez benyújtott, természetvédelmi
szempontból kedvező módosító javaslatokat. A módosító javaslatokról
történt szavazáskor a kormánypárti képviselők is a jelenlegi helyzet
fennmaradása mellett döntöttek, mivel a jelenlegi természetvédelmi
intézményrendszert tartották megfelelőnek. (A jogszabálytervezet benyújtásáról itt olvashat!)
Az állami földvagyon kezelője ne kizárólag a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet (NFA) legyen, hanem a nemzeti parkok maradjanak meg azok
igazgatóságainak a kezelésében - ezt javasolta a parlament fenntartható
fejlődés bizottsága hétfői ülésén Budapesten.
A módosító javaslatokról történt szavazáskor a kormánypárti képviselők
is a jelenlegi helyzet fennmaradása mellett döntöttek, mivel a jelenlegi
természetvédelmi intézményrendszert tartották megfelelőnek.
Manninger
Jenő (Fidesz) a törvényjavaslat célját úgy határozta meg, hogy az
állami földek egységes tulajdonosi joggyakorlás alá kerüljenek és
egységes elvek szerint történjen a hasznosítás is.
Ezzel szemben
Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök úgy vélte, az NFA kizárólagos
joggyakorlása alaptörvény ellenes, emellett "szétveri a természetvédelmi
intézményrendszert", továbbá veszélyezteti a nemzeti parkok létét is.
A
vitában Ugron Ákos, az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte, hogy
nem szűnik meg a nemzeti parkok vagyonkezelése. Mint mondta, a javaslat
azt célozza, hogy az NFA vásárolja meg a természetvédelmi területeken
lévő földeket, amelyeket
Az állami földvagyon kezelője ne
kizárólag a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) legyen, hanem a
nemzeti parkok maradjanak meg azok igazgatóságainak a
kezelésében - ezt javasolta a parlament fenntartható
fejlődés bizottsága hétfői ülésén Budapesten.
A módosító javaslatokról történt szavazáskor a
kormánypárti képviselők is a jelenlegi helyzet
fennmaradása mellett döntöttek, mivel a jelenlegi
természetvédelmi intézményrendszert tartották
megfelelőnek.
Manninger Jenő (Fidesz) a törvényjavaslat
célját úgy határozta meg, hogy az állami földek egységes
tulajdonosi joggyakorlás alá kerüljenek és egységes elvek
szerint történjen a hasznosítás is.
Ezzel szemben Sallai
R. Benedek (LMP) bizottsági elnök úgy vélte, az NFA kizárólagos
joggyakorlása alaptörvény ellenes, emellett "szétveri a
természetvédelmi intézményrendszert", továbbá
veszélyezteti a nemzeti parkok létét is.
A vitában
Ugron Ákos, az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte,
hogy nem szűnik meg a nemzeti parkok vagyonkezelése. Mint
mondta, a javaslat azt célozza, hogy az
Az állami földvagyon kezelője ne kizárólag a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet (NFA) legyen, hanem a nemzeti parkok maradjanak meg azok
igazgatóságainak a kezelésében – ezt javasolta a parlament fenntartható
fejlődés bizottsága hétfői ülésén Budapesten.
A módosító javaslatokról történt szavazáskor a kormánypárti
képviselők is a jelenlegi helyzet fennmaradása mellett döntöttek, mivel a
jelenlegi természetvédelmi intézményrendszert tartották megfelelőnek.
Manninger Jenő (Fidesz) a törvényjavaslat célját úgy határozta meg,
hogy az állami földek egységes tulajdonosi joggyakorlás alá kerüljenek
és egységes elvek szerint történjen a hasznosítás is. Ezzel szemben
Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök úgy vélte, az NFA kizárólagos
joggyakorlása alaptörvény ellenes, emellett “szétveri a természetvédelmi
intézményrendszert”, továbbá veszélyezteti a nemzeti parkok létét is.
Vagyonkezelésbe kerülnének a földek
A vitában Ugron Ákos, az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte,
hogy nem szűnik meg a nemzeti parkok vagyonkezelése.
Ahogy
korábban írtuk, hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága
lefolytatta a részletes vitát az állami földvagyon kezelésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról,
amelynek értelmében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)
vagyonkezelésébe kerülne minden állami föld, függetlenül attól, hogy az
védett területnek minősül-e.
Kezdjük
rögtön a jó hírekkel, a bizottság - ellenszavazat nélkül - minden
törvényjavaslattal kapcsolatos módosítót elfogadott. A beterjesztők
egyébként Sallai R. Benedek és Ikotity István (LMP), valamint Bencsik
János (Fidesz) országgyűlési képviselők voltak. A beszámolóhoz tartozik
még, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) delegáltjai a beérkező
javaslatokat egyébként nem támogatták.
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS RÉVÉN a nemzeti parkok kezelésében
lévő akár összes földterület vagyonkezelése átkerülhet a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezethez. A természetvédők tiltakoznak.
Természetvédelem, nemzeti parkok - illusztráció Fotó: Kállai Márton
Semmi sem indokolja, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló
állami földek a nemzeti parkoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
(NFA) vagyonkezelésébe kerüljenek, nyilatkozta lapunknak Farkas István
Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, aki a
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország
vezetőivel közösen jegyez egy Fazekas Sándor miniszternek írt tiltakozó
levelet. A nemzeti parkok vagyonkezelése ellen ugyanis semmiféle szakmai
vagy gazdálkodási kifogás nem ismert. A gazdák és a nemzeti parkok
között a szakmai együttműködés egyébként is folyamatos. A
kezelőváltással ez
Egy törvényjavaslat szerint főszabályként a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezethez (NFA) kerülnek át az eddig a nemzeti parkokhoz tartozó
állami földek is. 2016. április 1-ig a régi vagyonkezelői szerződések
megszűnnek, a meglévő haszonbérleti szerződések december 31-ig
felmondhatók. Ezt Farkas István a Magyar Természetvédők Szövetségének
ügyvezetője nyilatkozta. Mintegy 300 000 hektárnyi védett területről van
szó, melyből csak annyit tarthatnának meg a nemzeti parkok, amennyit az
NFA indokoltnak tart. A természetvédők attól tartanak, hogy a
központosítás rugalmatlanabb ügyintézéssel és mérsékelt szakmai
hozzáértéssel jár majd.
Várhatóan a jövő héten alakítja ki állásfoglalását a Nemzeti
Fenntartható Fejlődési Tanács arról a jogszabálytervezetről, amely 50
ezer hektárnyi földterületet vonna ki a nemzeti parkok kezeléséből -
mondta az InfoRádiónak a szervezet titkára. A Bartus Gáborral készített
interjút teljes terjedelmében meghallgathatják az InfoRádió hétvégi
adásában.
"A tanács álláspontját az úgynevezett szakmai egyeztető
munkabizottságunk fogja kialakítani március 24-i ülésén. Egyelőre még
csak szakértői álláspontok állnak rendelkezésre" - mondta a Nemzeti
Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.
Bartus Gábor hozzátette:
"az látszik, hogy annak, az egyébként teljesen méltányolható kormányzati
elképzelésnek, hogy az állami földterületek vagyonkezelői joga egy
kézben legyen, tehát minden ilyen tulajdonosi joggyakorlást a Nemzeti
Földalap intézzen, egy rövid távon teljesen értelmes elképzelés,
ugyanakkor lehetnek hosszútávú káros természetvédelmi hatásai.
Nevezetesen, hogy ha a nemzeti parkok területén lévő és alapvetően
természetvédelmi célokat szolgáló részektől a döntési jogosultság távol
kerül és olyan ügyintézők foglalkoznak
40 000 anyajuh (az országos anyajuhlétszám 5 százaléka) és mintegy
4000-5000 szarvasmarha halhat éhen a Hortobágyi Nemzeti Park
legelőpályázatainak elmutyizása miatt, írta levelében Rezes Gábor, a
károsult gazda. Rezes szerint a nagy létszámú állatállomány pusztulása
biológiai katasztrófát eredményezhet.
A pályáztatás végeredményének köszönhetően
nagy állatlétszámmal rendelkező, legelőre alapozott állattartást végző
gazdák nem nyertek legelőterületet.
40 000 anyajuh és mintegy 4000-5000 szarvasmarha halhat
éhen a Hortobágyi Nemzeti Park legelő pályázatainak elmutyizása miatt,
írta levelében Rezes Gábor károsult gazda. Szétverik Magyarország
nemzeti parkjait és a hazai természetvédelmet.
Rezes szerint a nagy létszámú állatállomány pusztulása biológiai katasztrófát eredményezhet.
A pályáztatás végeredményének köszönhetően nagy állatlétszámmal
rendelkező, legelőre alapozott állattartást végző gazdák nem nyertek
legelőterületet. Ennek következtében anyajuhok ( a 40 000 anyajuh az
országos anyajuhlétszám 5 %-a) és a szarvasmarhák ezrei maradtak
legelőterület nélkül a 2015-ös áprilisi kihajtás idejére. A téli
takarmány minden gazdának fogytán, így áprilistól a fenti
állatlétszámnak nincs takarmányozási lehetőség, ilyen nagyságrendű
élőállatot vágásra nem lehet leadni, ami komoly állatelhulláshoz vezet,
írta a gazda. Keressük az ügyben a Földművelésügyi Minisztériumot- írta az index.hu.
Szétverik Magyarország nemzeti parkjait és a hazai természetvédelmet
Az LMP szerint mintegy 300 ezer hektárnyi földterületet "húz ki" a
nemzeti parkok alól - veszélyeztetve azok
A nemzeti parkokra nincs szüksége a kormánynak, a földjüket viszont
elveszi – ezt tartalmazza az állami földek kezeléséről szóló
törvényjavaslat. A védett földek az országos földbérletmutyiban
kulcsszerepet játszó Nemzeti Földalapkezelőhöz kerülnek, ez a szervezet
intézheti a bérbeadást vagy az eladást.
Fazekas Sándor mezőgazdaságért felelős miniszter idén januárban írásba
adta: „nincs olyan kormányzati szándék, amely mintegy 50 ezer hektár
védett természeti területet csoportosítana át a nemzeti parkoktól
a Nemzeti Földalaphoz” (NFA). Ehhez képest a parlament ezen a héten egy
olyan kormányoldali törvénymódosító javaslatot tárgyal, amely a természetvédelmi intézmények teljes földvagyonának vagyonkezelői jogait az NFA-ra bízná.
A környezet- és természetvédelmi intézményrendszer kivéreztetésében
e mostani lépés már csak a végjáték. A korábban névleg független
környezet- és természetvédelmi hatóságokat ugyanis januártól a
kormányhivatalokba integrálták, vagyis politikai irányítás alá
helyezték. Annak az intézkedésnek pedig, amely szerint az 1200 hektárnál
nagyobb birtokok esetében az 1200 hektár fölötti részre nem jár az
A magyar nép 1848. március 15-én tudta, hogy mit akar, és ezt kifejezésre is juttatta. Ezt szellemiségét képviselve az Élőlánc Magyarországért megalkotta
12 pontját. Ebben összefoglalta azokat a kiemelt, legsúlyosabb ügyeket,
jelenségeket, melyek a legnagyobb veszélyt jelentik ma hazánk és a
magyar nép jelenére és jövőjére, és ezek alapján fogalmaztuk meg
követeléseinket.
Az Élőlánc Magyarországért ökopárt a mai
naptól a legszélesebb nyilvánosság előtt és a legkülönbözőbb formában
fogja hallatni hangját, a hazánkat tudatosan súlyos és veszélyes
helyzetbe sodró politikai és gazdasági intézkedések, állapotok miatt.
Az Élőlánc Magyarországért 12 pontját itt nézheti meg!
Legalább 14
földbérleti szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban
(HNP) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata után - idézte a
Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára a
miniszterelnök válaszát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén.
Nagy István beszámolt az albizottság tagjainak a HNP
földbérleti pályázataival kapcsolatban készült Kehi-vizsgálatról.
Az államtitkár a miniszterelnöknek a témával kapcsolatban korábban adott
válaszára utalva elmondta, hogy a Kehi a kormány utasítására
lefolytatta vizsgálatát, ennek alapján az FM módosította a földbérletek
pályázati eljárását.