A törvény célkitűzése, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és alapvető módon magyar tulajdonban maradjon. Mindemellett a külföldiek földvásárlási moratóriumának
megszűnése azt is jelenti, hogy az uniós polgárok - amennyiben
megfelelnek a törvényi előírásoknak - ugyanolyan elbírálás alá esnek,
mintha belföldiek lennének. Ezért ír elő az életbe lépő új földtörvény a
magyar termőföld megszerzésére olyan szabályokat, amelyek szavatolják a
törvényalkotó alapvető célkitűzését, a magyar termőföld magyar
tulajdonban maradását. A kormány ezért is kezelte kiemelten, a
parlamenti képviselők többségével együtt a törvényalkotási folyamatban a
magyar termőföld védelmét. Így a földforgalom alapelveit
rögzítő új földtörvény egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a
helyben lakó gazdáké, és ezzel egy 1100 éves vita végére került pont.
Ennek érdekében a kormány megalkotta a földműves jogi fogalmát
- ez lényegében agrárvégzettséggel vagy hároméves gyakorlattal
rendelkező gazdát jelenti - és "bebetonozta" azokat a védelmi
rendszereket is, amelyek garantálják, hogy a belföldi és külföldi
spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz.
A fontosabb garanciák között szerepel egyebek mellett: az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend, a helyi földbizottságok működése, valamint az, hogy csak földműves szerezhet földet, továbbá az is, hogy a zsebszerződéssel jogellenesen való termőföldhöz jutást, és annak kísérletét is szankcionálja
az új Büntető törvénykönyv. Ezek mind olyan elemei az új
földtörvénynek, amelyek korábban nem szerepeltek a vonatkozó
jogszabályokban. A kormány célja az is, hogy a magyar termőföld 80
százaléka ne a nagyüzemek használatában, hanem a családi gazdaságok művelésében legyen. Ezért a családi gazdaságok megerősítése fontos szempont volt az új földtörvény megalkotásakor.
A zsebszerződések elleni küzdelem szintén fontos
része a magyar termőföld védelmének. Ezért vált büntető jogi fogalommá a
zsebszerződés. A földspekuláció elleni harc eredményességét szavatolja
a földforgalmi törvény is, amely előírja, hogy a termőföld
adás-vételeket a jövőben csak az állam által előállított biztonsági
jellel rendelkező okmányon lehet megkötni. További garancia az állami
elővásárlási jog rögzítése, valamint - a természetvédelmi területek
esetében - a kisajátítás lehetőségének biztosítása. A május elsején
életbe lépő, de már elfogadott mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
törvényen a kormány némileg változtatna. A VM szerint a földforgalmi
jogszabály minimális módosításáról van szó, amelyet az tesz szükségessé,
hogy a vidékfejlesztési tárca tudomására jutott: Brüsszelben felmerült, hogy a helyi földbizottságok megválasztása
legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a helyi földművesek - a
helyben földhasználati joggal rendelkező gazdák - képviselői saját
maguk közül választják. Ezért volna szükség a jogszabály-módosításra.
Ennek egyik lehetséges módja lenne, hogy a helyi földbizottságokat a
helyi képviselőtestület választaná meg a helyi gazdák közül. Így a
legitimáció egyértelműen biztosított lenne, de a törvényt az
Országgyűlésnek kell módosítania. A szakértők azonban hangsúlyozzák: a
helyi földbizottságok megalakítása és működése csak az egyik
garanciális elem, amely biztosítja, hogy ne kerülhessen magyar termőföld külföldiek kezébe május elseje után se.
Termőföldet
Magyarországon - a moratórium lejártát követően is - csak magánszemély
szerezhet, de csak olyan magánszemély, aki megfelel a földműves
fogalomnak; nem tulajdonolhat senki 300 hektárnál nagyobb földterületet;
továbbá a földszerzéshez hatósági jóváhagyás szükséges; továbbá a
helyi földbizottságok minden tulajdonjog szerzés esetében vétójoggal
rendelkeznek.
© 2013 Kié legyen a föld?