Még drágább a magyar föld

Átlagosan 11 százalékkal nőtt 2013-ban a termőföld átlagára az előző évhez képest. Bár az új földtörvény idén már jelentősen korlátozza a piacot, az átállás után ismét nőhet a kereslet a termőföld iránt, ráadásul az NHP-ból már olcsó forrást is kaphatnak a vásárlást tervező gazdák.


A csökkenő forgalom ellenére a termőföld átlagára átlagosan 11 százalékkal nőtt 2013-ban az előző évhez képest. Ebben többek között az is szerepet játszhatott, hogy idén májustól jelentősen szigorodtak a földvásárlás szabályai, így aki tehette, előrehozta a vásárlást.


Hol a legolcsóbb"


A tavalyi év a hazai termőföld további drágulását hozta: a 2012-es 10 százalékos növekedés után 2013-ban újabb 11 százalékkal emelkedett az átlagár Magyarországon, így átlagosan 695 ezer forintba került egy hektár termőföld – derül ki a frissen publikált OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép elemzésből. Megyék szintjén Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban és Békésben volt a legdrágább tavaly a termőföld, míg Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében került a legkevesebbe átlagosan egy hektár termőföld. A legjobban, közel 23 százalékkal Hajdú-Bihar megyében nőtt 2013-ban az átlagos termőföld hektárár. Megyei szinten így a megelőző évihez képest csekélyebb, 2,2-szeres volt tavaly az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 408 ezer forint hektáronként) és legdrágább (Győr-Moson-Sopron, 913 ezer forint) területi egység között.


Hol, mennyi földet adtak el"


Ami az adásvételek számát illeti, a termőföld-piac 2013-ban minimálisan tovább bővült. A 2012-es 8 százalékos tranzakciószám növekedést ugyanakkor tavaly már csak 0,4 százalékos bővülés követte. Kilenc megyében esett vissza az adásvételek száma: 10 százalékot meghaladóan Békés és Pest megyékben. Ugyanakkor öt megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Vas és Veszprém) 10 százalék feletti volt a forgalomnövekedés. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület alapján vizsgálva azonban már 7,3 százalékos visszaesés látszik 2013-ban.


A szántó a legkelendőbb


Tavaly az eladott termőföldterület művelési áganként az alábbiak szerint alakult: a forgalom 70 százaléka volt szántó, 14 százaléka erdő-fásított, 11 százaléka gyep-rét-legelő, 3 százaléka kert-gyömölcsös, illetve 2 százaléka szőlő. Ez a forgalmi összetétel gyakorlatilag teljesen megegyezik a 2012-es arányokkal. Míg a szántóforgalom aránya jóval meghaladja a szántóföldi állomány (59 százalék) arányát, az erdőterületeknél (állomány 26 százaléka) pont az ellenkezője igaz, aminek oka az erdőknél magas állami tulajdonosi részarány miatti korlátozott értékesíthetőség.


Olcsó forrásból finanszírozható a vásárlás


Idén januártól már a mezőgazdasági őstermelők is részt vehetnek a Nemzeti Bank által indított Növekedési Hotelprogramban, és kedvezményes, legfeljebb 2,5 százalékos hiteldíj mellett kínált kölcsönt akár termőföld vásárlására is fel lehet használni.


Bár a májustól életben lévő új földtörvény jelentősen korlátozta a termőföld vásárlásra jogosultak körét, ráadásul az új szabályozás alkalmazása is nehézkesen indul, sokan arra számítanak, hogy az év második felében ismét megélénkül a termőföld iránti kereslet.






Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 05. 26.
Cikk forrása

2014. május

© 2013 Kié legyen a föld?