A május 1-jén életbe lépett, a földviszonyokat teljesen átíró új
földtörvény mellett március 13-tól hatályos a zsebszerződések
feltárásáról és megakadályozásáról szóló jogszabály is, amelynek célja,
hogy a zsebszerződéseket kiírja a magyar jogrendszerből.
Az új szabályozás célja, hogy a termőföld
tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
rendelkezések kijátszására irányuló, fennálló zsebszerződéseket teljesen
felszámolja. Zsebszerződés tipikusan az a szerződés, amellyel egy
külföldi tulajdonosi jogosultságokat szerez a föld felett és ezért
ellenértéket fizet, de a szerződést – a tulajdonszerzési korlátok miatt –
más formában (például haszonbérlet, haszonélvezeti jog, jelzálogjog)
kötik meg.
A zsebszerződések problematikája nem új keletű, hiszen számos ilyen eljárás van folyamatban a most hatályos szabályok alapján. Az újdonság most az, hogy nem csak a zsebszerződések, hanem a velük kapcsolatos valamennyi ügylet és eljárás is semmis. A jogügylethez kapcsolódó igények pedig bírósági úton nem érvényesíthetők: a zsebszerződés alapján a már kifizetett összegeket tehát nem lehet visszaperelni.
A 2014. március 13. előtt létrejött zsebszerződéseket a felek 2014. április közepéig önkéntesen megszüntethetik, ekkor – mivel a felek maguk számolták fel a szerződést – a semmiségi szankciók nem társulnak a zsebszerződéshez.
A zsebszerződéseket illetően a törvény az ügyészt jogosítja fel az eljárásra, aki bejelentésre vizsgálatot indít, ha kellő alappal feltételezhető, hogy valamely jogügylet a zsebszerződés funkcióját tölti be. Az ügyész a vizsgálata körében minden hatóságtól információt kérhet és a gyanús szerződés semmisségének megállapítása érdekében pert indíthat a bíróság előtt. Az ilyen perek sajátossága, hogy – a zsebszerződés semmisségének megállapítása mellett – az ügyész azt is indítványozza, hogy a bíróság az érintett termőföld tulajdonjogát az államnak ítélje meg, ha olyan zsebszerződésről van szó, ahol a termőföldet annak tulajdonosa a tulajdonjogot szerezni kívánó fél birtokába bocsátotta, és az ezért kapott ellenszolgáltatás fejében tulajdonosi jogainak gyakorlásáról a tulajdonjogot szerezni kívánó fél javára véglegesen lemondott.
Az ügyész indítványairól a bíróság dönt azzal, hogy a zsebszerződéses ügyeket a bíróság soron kívül tárgyalja. A zsebszerződések semmisségének megállapításához tehát továbbra is bírósági döntés szükséges.
A büntetőtörvénykönyv is módosult május 1-jétől a zsebszerződésekkel összefüggésben: mind a zsebszerződés megkötése, mind pedig a már megkötött zsebszerződések alapján történő földhasználat bűncselekménynek minősül és 1-től 5 évig, illetve 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel a korábbi és az esetleges új zsebszerződések is büntető tényállást valósítanak meg, azaz lehetőség lesz arra, hogy a nyomozó hatóság vizsgálja a régi szerződéseket is. Fontos garanciális szabály azonban, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a zsebszerződést a felek önként bejelentik a hatóságnak, mielőtt arról a hatóság tudomást szerzett volna. A törvény a zsebszerződésekben közreműködő ügyvédet és közjegyzőt is büntetni rendeli.
© 2013 Kié legyen a föld?