A földforgalmi törvény színe és fonáka

A földforgalmi törvény színe és fonáka

.

Civil szervezetek képviselői találkoztak a földforgalmi törvény ügyében a vidékfejlesztési miniszterrel. A szervezetek néhány kérdésben elmozdulást éreznek a kormány álláspontjában a civil javaslatok irányában, azonban jelentős témákban megmaradt a véleménykülönbség. A tárgyalópartnerek az egyeztetések folytatásában állapodtak meg.

A zöld szervezetek közös sajtóközleménye:

Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter mára megbeszélésre hívta a földforgalmi törvény ügyében korábban állásfoglalást kezdeményező hét szervezetet (CSEMETE Egyesület, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Szövetség az Élő Tiszáért, Szülőföld Mozgalom).

A földforgalmi törvényhez benyújtott civil állásfoglalást összesen 168 szervezet támogatta. A szervezetek arra hívták fel a figyelmet a februárban kiadott nyilatkozatukban, hogy a földforgalmi törvény a jelenleg beterjesztett formájában a nagybirtok rendszert erősítené hazánkban, ami ellentétes a kormány hivatalos agrárprogramjával.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a törvénytervezet módosításán dolgozik, melynek néhány "még nem végleges" részletét szóban ismertették a tárca képviselői. Az elhangzottak alapján a civilek előrelépésnek tartják például a helyi földbizottságok növekvő szerepével, a földhasználat abszolút felső határával kapcsolatos minisztériumi elképzeléseket. Több jelentős kérdésben azonban fennmaradtak a véleménykülönbségek, mint pl. az állattartók földhöz jutási lehetőségei vagy helybeli illetőség fogalmának túl széles értelmezése tekintetében.

A társadalmi szervezetek képviselői kinyilvánították, hogy a földjogi szabályozásnak is a helyi közösségek és családok megélhetését kell szolgálnia. Hangsúlyozták, hogy csak akkor tudnak érdemben állást foglalni a kormány javaslatairól, ha azt írásban kézhez kapják.

A civilek kérték a minisztert, hogy mind a földforgalmi törvény, mind a többi lényeges agrárszabályozási törvény tervezete ügyében folytasson konzultációt a társadalmi szereplőkkel. A szervezetek aláhúzták, hogy feltétlenül fontosnak tartják, hogy a készülő, földdel kapcsolatos szabályozás a Nemzeti Vidékstratégiára épüljön és ebben felajánlják segítségüket a kormánynak és a parlamenti pártoknak. Javaslataikat kidolgozzák a részletekre vonatkozóan és a továbbiakban is szakmai partnerként kívánnak részt venni a szabályozás előkészítésében.

Ugyanerről az eseményről az MTI híre:  Civilekkel egyeztettek a földtörvényről a szaktárcánál

A földtörvény parlamenti vitájával összhangban, a nemzeti konzultációs sorozat részeként ma, a szaktárca képviselői Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vezetésével hét, de áttételesen 168 civil szervezetet képviselőivel egyeztettek. A miniszter a megbeszéléseket követően az MTI-nek elmondta: áttekintették a földtörvény tervezetét és az ahhoz beadott 400 módosító javaslatból a leglényegesebbeket.

Szóba került a helyi közösségek szerepe, ezen belül is a földbizottságok hatásköre, tagjaik jelölése, valamint a magyar mezőgazdaság szempontjából kulcskérdésnek számító birtokméret témaköre.

Hozzátette, az egyeztetés során jó néhány területen közeledtek az álláspontok, egyetértés volt a megbeszélésen abban, hogy a nemzeti vidékstratégia szellemében kell a törvényhozásban végigtárgyalni, végigvinni a földtörvényt. A miniszter utalt arra, vannak olyan kérdések is, amelyek tisztázásra várnak, példaként mondta, nem mindegy, hogy egy például 17-25 lakosú faluban egyáltalán létre lehet-e hozni egy földbizottságot, és az milyen döntéseket hoz. A mostani új földtörvénynek egy működőképes rendszer használatát kell lehetővé tennie.

Fazekas Sándor örömtelinek nevezte, hogy sok civil szervezet foglalkozik a földtörvénnyel. A civil szervezetektől és a mostani egyeztetéstől is azt várta a szaktárca, hogy a megbeszélésen különböző megvilágításba kerüljön a törvénytervezet, és ennek alapján lehessen kidolgozni a legmegfelelőbb megoldásokat.

A miniszter ugyanakkor utalt arra: a mostani törvény egyik legfontosabb célja, hogy a családi gazdaságokat segítse, kiszűrje a spekulánsokat, valamint a földhasználat magyar sajátosságoknak megfelelő modelljét alakítsa ki. Magyarországon egyszerre van jelen a kis-, közepes és a nagybirtok. A cél ugyanakkor az, hogy a családi gazdaságok előtt nyíljanak pályák, fejlődési lehetőségek.

Roszík Péter a Biokultúra Egyesület nevében az MTI-nek arról beszélt, hogy több kérdésben közeledtek az álláspontok. Jelezte: a civilek helyzetét nehezítette, hogy egy átdolgozott törvényről kellett véleményt mondani, mert a szaktárcánál újra átdolgozták a szöveget.

Fontosnak mondta, hogy a birtokhatárok felső korlátja kijátszhatatlan legyen, és minél több szereplő maradjon vidéken az agráriumban. Emellett a helybeliek kerüljenek előnybe a földhasznosítás révén, a helyi közösségeknek pedig legyen beleszólásuk a termőföldek sorsának alakulásába.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a még fennálló véleménykülönbségek ellenére úgy látja, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről komoly szándék van a további egyeztetésre. Véleménye szerint az állattartóknak a földhasználatban betöltött szerepének megítélésében - azaz arról, hogy mekkora preferenciát élvezzenek - továbbra is fennállnak véleménykülönbségek. Szerinte azt is tisztázni kell, hogy mikor számít helybelinek egy jogi személy földkérdésben.

Az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek írásban szeretnék megkapni a szaktárca álláspontját, hogy kidolgozott véleményt mondhassanak a különféle kérdésekről.