Egy bajba jutott család segítséget, sortársakat keres!

Egy bajba jutott család segítséget, sortársakat keres!

Amikor 2002-ben lehetőség nyílt családi gazdaságok alapítására, az akkor már 3 éve együtt gazdálkodó család, B. Renáta, szülei, férje valamint gyermekük, megalapították családi gazdaságukat. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felé megküldött szerződésben a család B. Renátát tette meg a gazdaság vezetőjének, aki egy 30 szarvasmarhából álló telepet, a család többi tagja, - a gazdaság tagjai- pedig földjeiket vitték be, így állt fel az összesen 16 hektáros gazdaság. Ekkor készült egy magánokirat is, melyben a család többi tagja nyilatkozik arról, hogy B. Renáta, mint a gazdaság vezetője, jogosult a tulajdonukban kévő földeket használni.

2003-ban B. Renáta a családi gazdaság földjeivel részt vett az agrár környezetgazdálkodási programban. A pályázat beadásakor az MVH mindent rendben talált.

2004-től 2009-ig tartott a következő, 5 éves program, melyben ismét részt vett a család, újból B. Renáta adta be a pályázatot a saját nevén, a család összes földjére.

2007 júniusában a szakhatóság ellenőrizte a programot, a helyszíni ellenőrzés során a földeket felmérték, a földhasználati lapokat megtekintették és mindent rendben találtak.

2009 szeptemberében B. Renáta újra pályázott, ismét a korábbi módon: saját nevén, a család földjeivel. Mivel állattartással is foglalkoztak, megkapták a lehetőséget: megvolt a szükséges pontszám, nyertek a pályázaton a 2009-től 2014-ig terjedő időszakra. A pályázat beadásakor nem kellett nyilatkozni arról, sem iratokkal igazolni, hogy a pályázó földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója-e a pályázatban részt vevő összes földnek.

2009 májusában megjelent a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről, melyről a gazdálkodó család nem értesült.

A rendelet 5. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási időszak teljes időtartamára a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó legyen.”

Erre a pontra hivatkozva a 2013 februárjában történt, ismételt MVH-ellenőrzéskor komoly hibákat fedezett fel a szakhatóság a támogatás igénybevétele körül. A hiba a hivatal észrevételezésében az, hogy a gazdaság többi tagjának,- továbbra is a természetben a szülőkről, a férjől és a gyermekről van szó- a földjeinek használati joga nem lett átvezetve a földhasználati nyilvántartásban B. Renáta nevére.

Közben a következő lényeges dolgok történtek, melyek nélkül a most észrevételezett hibák valószínűleg nem keletkeztek volna:

1. 3 évvel ezelőtt a kistelepüléseken- így B. Renátáéknál is, megszűnt a falugazdász szolgálat, amely addig is jóformán az egyetlen lehetőség volt a rendszeres tájékozódásra, a szakhatósággal való kapcsolattartásra, anélkül, hogy a városba kellett volna beutazni. A szolgálat megszűnésével a nem Internetező gazdák jelentősen leszakadtak az őket érintő változtatások követéséről, ez is oka lehetett annak, hogy B. Renátáék nem értesültek az új rendeletben szereplő, őket érintő változtatásokról.

2. Ennél sokkal lényegesebb viszont az a mulasztás, melyet

az MVH követett el: 2010 szeptemberében ismételt ellenőrzés volt a szakhatóság részéről, melynek során  ismét megtekintették a földhasználati lapokat és ekkor nem észrevételezték, hogy a földhasználat a család többi tagjának földjei tekintetében- most már szabálytalanul- még a családi gazdaság tagjai nevén van, pedig a jogszabály ekkor már egy éve érvényben volt. Arról sem tájékoztatták B. Renátát, hogy egy türelmi időszak akkor még lehetővé tette volna a földek visszamenőleges átvezetését a pályázó, B. Renáta nevére.

B. Renátának később véletlenül tudomására jutott, hogy az ügyben szereplő hivatalnál a elmaradt a pályázatok ellenőrzésével illetve a szemlézéssel megbízott munkatársak számára az új rendelkezések hatálybalépése kapcsán a szükséges továbbképzés. Elképzelhető tehát, hogy nem a szemléző ellenőr követett el mulasztást, amikor jóváhagyta a „szabálytalan” földhasználatot.

Megjegyzendő az a sajnálatos tény is, hogy az említett, 2010 szeptemberi  helyszíni szemlének az ellenőrzési jegyzőkönyvét 2012 elején küldte ki a hatóság az érintetteknek!! Ekkor kaptak írásos, hivatalos visszajelzést a szemle eredményéről.

B. Renáta ez év februárjában újra értesítést kapott ellenőrzésről, ekkor már „komoly hibák”-ra hívták fel a figyelmét. Az ügyben eljáró referens közölte, hogy nincs módjában méltányosságot gyakorolni az ügyben, viszont B. Renátának lehetősége van észrevételt tenni.

Fontos szempont, hogy a pályázatban részt vevő földek tekintetében a pályázó, B. Renáta a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet fogalom meghatározása szerint földhasználónak minősül. („19. földhasználó: adott földterület viszonylatában az a hasznosításra jogosult személy, aki az ezzel összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli.”) A földekre tehát nem jogtalanul kérte és vette igénybe a támogatást. Adminisztrációs mulasztás valóban történt, hiszen a földhasználati lapokon nem történt meg az átvezetés, felmerül viszont az MVH súlyos mulasztása a 2010 szeptemberi ellenőrzés alkalmával.

A Körzeti Földhivatal földhasználati nyilvántartásával foglalkozó munkatárs B. Renáta kérdésére elmondta, hogy igen sok gazdálkodó család csúszott bele jóhiszeműen ebbe a csapdába, és méltán aggódik gazdaságának jövője miatt.

Józan paraszti ésszel fel nem fogható a hatóságok döntése egy 5 éves pályázat közepén, ekkora változtatást hozni egy jól működő családi gazdaság létét veszélyeztetni, a több ezer ha.-os gazdaságokkal szemben.

Vagy csak hangzatos szavak, hogy a helyben lakó, lassan 20 éve gazdálkodásból élő családi gazdaságokat segíti a kormány" (A Nemzeti Földalapból pályázható földekből csak „morzsák gurulnak ki a kalapból”!)