Kalapács alá kerülhetnek ősszel az állami földek

Várhatóan októberben kezdődhet a licitálás az állam által értékesíteni kívánt termőföldekre; a liciteket az idén december 31-ig be is kell fejezni - mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hétfőn Budapesten egy szakmai háttérbeszélgetésen.

Jakab István aláhúzta: a Magosz azt tartja jónak, ha a termőföld "tisztán, átlátható módon" azok tulajdonába kerül - a jelenleg hatályos földforgalmi törvény alapján -,  akik gazdálkodnak, földművesek.

Hangsúlyozta, hogy a mintegy 350-380 ezer hektár értékesíteni kívánt állami föld eladása során "nem lesz semmiféle trükk".

A célkitűzés az, hogy a termőföld stabilan és véglegesen kerüljön a magyar gazdák tulajdonába, úgy, hogy az adásvétel folyamatának minden szakasza jogilag ellenőrzött keretek között történjen, és mindenki - aki a földforgalmi törvény feltételeinek megfelel - részt vehessen a licitáláson - mondta.

A kikiáltási ár a helyben szokásos földár plusz 10 százalék lehet. Emellett a föld adásvétele csak akkor történhet meg, ha azt 60 napig kifüggesztették - azaz mindenki, aki akarta láthatta, értesülhetett róla -,és a vevő bizonyította úgynevezett földszerző képességét. Ez utóbbi kívánalomnak való megfelelést a hatóságok megvizsgálják.

A Magosz elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a mezőgazdaságban hosszú távú beruházások történjenek. Ezek pedig biztonságosan csak saját tulajdonú földön lehetségesek.

Az MTI kérdésére Jakab István közölte: nem értékesíthető állami tulajdonú eredő és erdővel érintett terület, valamint természetvédelmi terület sem. Hozzátette: azok, aki szeretnének földet vásárolni, de nincs elegendő pénzük, hitelt kaphatnak. A konstrukció kidolgozásán a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) dolgozik. Az elképzelések alapján 20 év lenne a futamidő, 2,5 százalékon belüli a hiteldíj-mutató, ugyanakkor húszéves elidegenítési és terhelési tilalom alatt is állna a megvásárolt állami föld. Ha bajba kerül valaki, a Nemzeti Földalap (NFA) garantálja a visszavásárlást - mondta.

A Magosz elnöke arról is beszélt, hogy a mostanihoz hasonló támogatási mértékre várhatóan 2020 után az uniós közös agrárpolitika keretében nem lehet számítani. Ezért a rendelkezésre álló forrásokat a magyar gazdálkodóknak a leghatékonyabban kell felhasználniuk.