A földeladásos fideszes illetékesek tesznek a parlamentre

A földeladásos fideszes illetékesek tesznek a parlamentre

A mezőgazdasági bizottság ellenőrzési albizottsága ma hallgatta volna meg Lázár Jánost, Fazekas Sándor agrárminisztert és Bitay Márton állami földekért felelős államtitkárt a tervezett földeladásokról, de egyik kormánytag sem ment el az ülésre: a meghallgatás reggelén mindhárman lemondták a részvételt, és helyettesről sem gondoskodtak. A téma parlamenti megvitatását ugyanakkor valószínűleg nem tudják megúszni: két héten belül országgyűlési vitanap lesz a földprivatizációról.


Az érintett kormánytagok helyettesítés nélküli távolmaradása szokatlan – bár mostanában nem példa nélküli – fordulat, a Fidesz azonban biztosra ment: az elvileg a kormányzati tevékenység kontrollját végző albizottság kormánypárti tagjai is szabotálták a megjelenést, így a testület akkor sem lett volna határozatképes, ha a meghallgatás esetleg létrejön. Legény Zsolt, az albizottság elnöke nem tehetett mást, mint hogy némi várakozás után lezárta a hivatalosan meg sem kezdődött ülést, felolvasva azokat az egymondatos leveleket, amelyekben a miniszterelnökség és az agrártárca – mindenfajta indoklás nélkül – megüzente, hogy nem érdemes Lázárra, Fazekasra és Bitayra várni.


Az MSZP-s Gőgös Zoltán (jelezve, hogy nem tagja az albizottságnak, csak tanácskozási joggal van jelen) arra kérte Legényt, jelezze a miniszterelnöknek beosztottai mulasztását, és indítványozzon szigorú felelősségre vonást. – Annyi a kormánytag, hogy Dunát lehet velük rekeszteni, valakit igazán iderendelhettek volna – fogalmazott.


A szintén MSZP-s Harangozó Gábor először érthetetlennek nevezte, hogy egy kormányjavaslat előterjesztői nem hajlandók érvelni a saját előterjesztésük mellett egy parlamenti bizottság előtt, majd saját maga állt elő a magyarázattal: szerinte nincs olyan érv, amivel a földeladásokat védeni lehetne, és ami „túlélné az első keresztkérdést”. Mint Harangozó felidézte, a kormány rendre arra hivatkozik, hogy azért kell gyorsan magánkézbe adni a földet, mert félnek tőle, hogy Brüsszel nyomására módosítani kell a földtörvényt, ami ma még megnehezíti a külföldiek földhöz jutását. Csakhogy, hangsúlyozta az ellenzéki politikus, ha az állam egyáltalán nem adná el a földjeit, akkor azok soha nem kerülhetnének külföldi kézbe, míg az új magántulajdonosok bármikor eladhatják a birtokukat, akár egy külföldinek is (mivel az egész procedúrát egy egyszerű kormányhatározat szabályozza, egy egyszerű politikai döntéssel bármikor át lehet írni a szabályokat).


Sallai R. Benedek az LMP álláspontját úgy foglalta össze: megérti, hogy a kormánynak más a véleménye a földprivatizációról, azt azonban nem tudja fölfogni, hogy miért nem lehet az eltérő véleményeket megvitatni az egyébként éppen erre a célra fenntartott országgyűlésben. Sallai „egypártrendszer 2.0-nak” nevezte a kialakult szisztémát: a Fidesz egyedül eldöntheti, mit akar csinálni az állami földvagyonnal, és nincs semmilyen ellensúly, ami ezt a döntést befolyásolni tudná. Arra viszont a jelen lévő ellenzéki képviselők szerint a kormánynak nincs eszköze, hogy magát a témát végleg száműzze a parlamentből: két héten belül országgyűlési vitanapot kell tartani a földeladásról.






Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 09. 24.
Cikk forrása

2015. szeptember

© 2013 Kié legyen a föld?