Ellenzéki kérdésekre válaszolt Orbán Viktor
Ellenzéki kérdésekre válaszolt Orbán Viktor
Forrás: echotv.hu2012. 11. 05.
Orbán Viktor fenntartja azt a véleményét, hogy az új földtörvény meggátolja majd a külföldiek termőföldszerzését. A miniszterelnök ellenzéki azonnali kérdésekre válaszolva hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy az Európai Unió alapnormái miatt nem időszerű a halálbüntetés visszaállításáról vitázni.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról kérdezte a kormányfőt, a beterjesztett földtörvényjavaslat ismeretében is fenntartja-e, hogy külföldiek nem juthatnak termőföldhöz Magyarországon. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a kormány előterjesztése kijátszható: európai uniós állampolgárok "helyben lakással, homályos, gazdatanfolyamok elvégzéséről szóló papírokkal" földet szerezhetnek majd.
A miniszterelnök ezzel szemben azt mondta: a földtörvény alkalmas a céljára, arra, hogy miközben a jogi lehetőség fennmarad, a valóságban lehetetlenné váljon a külföldiek termőföldszerzése. Hozzátette: ugyanazt a módszert javasolják, amelyet Ausztriában és Franciaországban sikerrel alkalmaznak.
Z. Kárpát Dániel elképesztőnek nevezte Orbán Viktor válaszát. Azt mondta: Nyugat-Magyarországon "mindenki érzékeli a külföldiek, az idegenek térnyerését", a földtörvény mégsem rendezi a zsebszerződések ügyét.
A kormányfő viszonválaszában kifejtette: az indítvány nem visszaható hatályú, de a korábban megkötött zsebszerződések érvényesítését kizárja. "Elég sok vitám van olyanokkal, akikkel nem értek egyet a célokban. Úgy látom, önnel viszont a célokban egyetértenék, csak a részletkérdésekben nem, legalább mi ne raboljuk egymás idejét" - mondta, arra biztatva a jobbikos képviselőt, nyújtsa be javaslatait a földtörvényhez.
Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy a Közgép Zrt. az elmúlt két évben 330 milliárd forint értékben nyert közbeszerzési tendereken konzorciumban, ebből 70 milliárdot a Strabaggal, 170 milliárdot a Swietelsky Kft.-vel közösen, vagyis hetven százalékban osztrák cégekkel közösködött.
Megjegyezte: a Közgép-megbízások 41 százalékánál magyar cégek voltak a vesztesek, miközben a Simicska Lajos tulajdonolta építőipari vállalat külföldi cégekkel együtt indult. "Ki itt a labanc, miniszterelnök úr..." - tette fel a kérdést arra utalva, hogy Orbán Viktor korábban labancpártnak nevezte az LMP-t.
A kormányfő válaszában azt mondta: Schiffer Andráshoz hasonlóan kevesli azoknak a közbeszerzéseknek a számát, amelyeket magyar cégek egyedül nyertek meg. Szerinte ugyanakkor üdvözölni kell, hogy magyar vállalatok akár nagy nemzetközi cégekkel versenyben is képesek nyerni a tendereken.
Hozzátette: várja azokat a javaslatokat, amelyekkel elérhető, hogy még nagyobb legyen a magyar vállalatok által megnyert közbeszerzések száma, és azok minél ritkábban kényszerüljenek rá, hogy másokkal konzorciumban induljanak.
Személyeskedő vita alakult ki a szocialista Harangozó Tamás és a kormányfő között. Az MSZP-s politikus azt mondta, Orbán Viktor már nem tekinti értéknek a szabadságot, csak a hatalom megtartását tartja szem előtt.
"Ön ma már háborút vív az úgynevezett hanyatló nyugati szabad világ ellen (...), miközben lassan nincs olyan diktatúra a világban, ahol ön ne járt volna kapcsolatokat építeni, valami különös, beteges vonzalmat érezve a kommunista-posztkommunista diktatúrák iránt. Ön az elmúlt két évben saját egypárti rendszerét kezdte építgetni, visszahozva a rendszerváltás előtti diktatúra bűzét" a médiaszabadság korlátozásával, az egypárti alkotmánnyal, az igazságszolgáltatás "megszállásával" és a választójog korlátozásával - jelentette ki Harangozó Tamás.
A kormányfő azt mondta: szokatlan, hogy valaki személyes sértegetésre használja fel az azonnali kérdések óráját, azt ugyanis nem erre találták ki.
"Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "Kikérem mindannyiunk nevében magamnak, hogy egy volt kommunista párt utódszervezetének képviselői oktatgassanak bennünket demokráciáról és szabadságról" - fogalmazott Orbán Viktor nagy tapsot kiváltva a kormánypárti sorokból.
"Önnek a párttitkári családi hátterével, a Soros Alapítvánnyal végzett tanulmányútjaival semmilyen erkölcsi lehetősége nincs, hogy engem kioktasson. Foglalkozzon a saját kormányában és frakciójában ülő kommunistákkal és ügynökökkel!" - reagált erre Harangozó Tamás.
Orbán Viktor szerint az MSZP-s politikus nem a Fideszt, hanem a kormánypárt választóit sértette meg szavaival, amelyeket ismét visszautasított.
A miniszterelnök a magyarok ősképének tekinti a turult és nem látja a hagyomány és a modernség kettősségének ellentétét. Ezt Tóbiás József szocialista képviselőnek adott válaszában mondta Orbán Viktor.
Tóbiás József szerint a jelekből való olvasás tudományában avatta be hallgatóit a miniszterelnök szeptemberben, Ópusztaszeren, ahol a turul, a vér és a magyarok világra jöttének összefüggéseiről beszélt. A szocialista politikus kifogásolta, hogy Orbán Viktor a nemzeti azonosság jelképeként említette a turult, ezzel olyan hívó szót választott, amely nem teremt nemzeti sorsközösséget.
Kijelentette: a társadalom többsége politikai hovatartozástól függetlenül hisz a békében, és abban, hogy nem a vér, hanem a nemzeti sorsközösség és az egymás iránti tisztelet mozgatja a nemzetet, a közösség pedig nem a másik ellenében jön létre. Megkérdezte: mi motiválta a kormányfőt abban, hogy elsüllyedt világokat restauráljon"
Orbán Viktor azt felelte: a modernséget és a tradíció összefüggését úgy képzeli el, ahogy azt Bajorországban teszik, ahol az embereknek van otthon bőrnadrágjuk, de laptopjuk is.
"A turul őskép, a magyarok ősképe, beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek vereséget Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élő, a már meghalt és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe" - ismételte meg beszéde egy részét a miniszterelnök.
Azt is közölte: olyan szimbolikus ünnepségeken is részt vesz, amelyek az ország egy része számára fontos, és nem sért senki mást.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a halálbüntetés visszaállításának szándékára kérdezett rá. Szerinte sokan megosztottak a kérdésben, vannak, akik szükségesnek tartják. A képviselő ezért a kérdést társadalmi vitára bocsátaná.
A miniszterelnök erre válaszolva nem tartotta időszerűnek a halálbüntetésről folytatható vitát. Orbán Viktor azt mondta: az ország az uniós csatlakozáskor elfogadta a közösségi jog ezt tiltó szabályát is. "Bár vitatkozni lehet arról, helyes-e a halálbüntetés ténye, de ez a vita ma nem időszerű" - fogalmazott.
Közölte azt is: bár a brutális emberölésekről szóló hírek mindenkit felkavarnak, nehezen tud elképzelni olyan szigorú törvényi szabályozást, ami garantálná, hogy nem követnek el súlyos bűncselekményeket egy társadalomban. Az életellenes bűncselekményekről szólva közölte: számuk csökkent az években, bár ez még nem siker, illúziónak nevezte ugyanakkor, hogy számuk nullára szorítható lenne.
Az LMP politikusának kérdésére Orbán Viktor közölte: Magyarország nem kíván csatlakozni a tíz uniós tagállam, például Franciaország által szorgalmazott pénzügyi tranzakciós adó bevezetőit szorgalmazókhoz, annak bevétele ugyanis az uniós, és nem a magyar költségvetésbe kerülne.
A miniszterelnök egyetértett az őt kérdező Vágó Gáborral abban, hogy a pénzügyi spekulációkat meg kell adóztatni, és azt mondta: vita tárgya lehet, hogy még ki kell-e vetni más típusú tranzakciókra is azt.
Hangsúlyozta a kormány azon törekvését, hogy a forgalmi típusú adókat növelje, a munkát terhelő terheket pedig csökkentse. Szerinte a tranzakciós illetékjavaslat mindkét igényt kielégíti. Emlékeztetett a nemzetgazdasági miniszter expozéjára, amelyben Matolcsy György elmondta: a tranzakciós illeték értelme, hogy végre lehessen hajtani a szociális adócsökkentést.
Vágó Gábor azt hangsúlyozta, hogy az LMP két éve követeli a tranzakciós adó magyarországi bevezetését. Szerinte, ehelyett a kormány továbbra is az átlagembereket terheli a tranzakciós illetékkel, az államháztartási hiánycél megtartása érdekében.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar államnak nincs joga arra, hogy akár tulajdonosi oldalról utasítást adjon a külföldön is sikeres magyar cégeknek például arra, hogy határon túli alkalmazottaitól elvárja a magyar nyelv ismeretét.
A jobbikos Szávay István a CBA, a MOL és az OTP kapcsán várt választ arra, hogy ha ezek a vállalatok a határainkon túl "apellálnak" a magyar érzelmekre, miért nem várják el alkalmazottaiktól a magyar nyelv ismeretét vagy helyeznek el üzleteikben magyar feliratot.
Orbán Viktor azt felelte: ezek a cégek nem állami tulajdonban vannak, és tulajdonosi oldalról az állam semmilyen utasítást nem adhat ezeknek a cégeknek a belső ügyeikre nézve, a kormánynak tehát nincs olyan eszköze, hogy rászorítsa ezeket a cégeket a magyar nyelv használatára.
Azt javasolta, ugyanakkor hogy a képviselők ezeket az igényeiket maguk közvetítsék ezen cégek felé, és a politikában megengedett eszközzel próbálják őket befolyásolni, "de ez nem kormányzati ügy" - hangsúlyozta.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról kérdezte a kormányfőt, a beterjesztett földtörvényjavaslat ismeretében is fenntartja-e, hogy külföldiek nem juthatnak termőföldhöz Magyarországon. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a kormány előterjesztése kijátszható: európai uniós állampolgárok "helyben lakással, homályos, gazdatanfolyamok elvégzéséről szóló papírokkal" földet szerezhetnek majd.
A miniszterelnök ezzel szemben azt mondta: a földtörvény alkalmas a céljára, arra, hogy miközben a jogi lehetőség fennmarad, a valóságban lehetetlenné váljon a külföldiek termőföldszerzése. Hozzátette: ugyanazt a módszert javasolják, amelyet Ausztriában és Franciaországban sikerrel alkalmaznak.
Z. Kárpát Dániel elképesztőnek nevezte Orbán Viktor válaszát. Azt mondta: Nyugat-Magyarországon "mindenki érzékeli a külföldiek, az idegenek térnyerését", a földtörvény mégsem rendezi a zsebszerződések ügyét.
A kormányfő viszonválaszában kifejtette: az indítvány nem visszaható hatályú, de a korábban megkötött zsebszerződések érvényesítését kizárja. "Elég sok vitám van olyanokkal, akikkel nem értek egyet a célokban. Úgy látom, önnel viszont a célokban egyetértenék, csak a részletkérdésekben nem, legalább mi ne raboljuk egymás idejét" - mondta, arra biztatva a jobbikos képviselőt, nyújtsa be javaslatait a földtörvényhez.
Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy a Közgép Zrt. az elmúlt két évben 330 milliárd forint értékben nyert közbeszerzési tendereken konzorciumban, ebből 70 milliárdot a Strabaggal, 170 milliárdot a Swietelsky Kft.-vel közösen, vagyis hetven százalékban osztrák cégekkel közösködött.
Megjegyezte: a Közgép-megbízások 41 százalékánál magyar cégek voltak a vesztesek, miközben a Simicska Lajos tulajdonolta építőipari vállalat külföldi cégekkel együtt indult. "Ki itt a labanc, miniszterelnök úr..." - tette fel a kérdést arra utalva, hogy Orbán Viktor korábban labancpártnak nevezte az LMP-t.
A kormányfő válaszában azt mondta: Schiffer Andráshoz hasonlóan kevesli azoknak a közbeszerzéseknek a számát, amelyeket magyar cégek egyedül nyertek meg. Szerinte ugyanakkor üdvözölni kell, hogy magyar vállalatok akár nagy nemzetközi cégekkel versenyben is képesek nyerni a tendereken.
Hozzátette: várja azokat a javaslatokat, amelyekkel elérhető, hogy még nagyobb legyen a magyar vállalatok által megnyert közbeszerzések száma, és azok minél ritkábban kényszerüljenek rá, hogy másokkal konzorciumban induljanak.
Személyeskedő vita alakult ki a szocialista Harangozó Tamás és a kormányfő között. Az MSZP-s politikus azt mondta, Orbán Viktor már nem tekinti értéknek a szabadságot, csak a hatalom megtartását tartja szem előtt.
"Ön ma már háborút vív az úgynevezett hanyatló nyugati szabad világ ellen (...), miközben lassan nincs olyan diktatúra a világban, ahol ön ne járt volna kapcsolatokat építeni, valami különös, beteges vonzalmat érezve a kommunista-posztkommunista diktatúrák iránt. Ön az elmúlt két évben saját egypárti rendszerét kezdte építgetni, visszahozva a rendszerváltás előtti diktatúra bűzét" a médiaszabadság korlátozásával, az egypárti alkotmánnyal, az igazságszolgáltatás "megszállásával" és a választójog korlátozásával - jelentette ki Harangozó Tamás.
A kormányfő azt mondta: szokatlan, hogy valaki személyes sértegetésre használja fel az azonnali kérdések óráját, azt ugyanis nem erre találták ki.
"Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "Kikérem mindannyiunk nevében magamnak, hogy egy volt kommunista párt utódszervezetének képviselői oktatgassanak bennünket demokráciáról és szabadságról" - fogalmazott Orbán Viktor nagy tapsot kiváltva a kormánypárti sorokból.
"Önnek a párttitkári családi hátterével, a Soros Alapítvánnyal végzett tanulmányútjaival semmilyen erkölcsi lehetősége nincs, hogy engem kioktasson. Foglalkozzon a saját kormányában és frakciójában ülő kommunistákkal és ügynökökkel!" - reagált erre Harangozó Tamás.
Orbán Viktor szerint az MSZP-s politikus nem a Fideszt, hanem a kormánypárt választóit sértette meg szavaival, amelyeket ismét visszautasított.
A miniszterelnök a magyarok ősképének tekinti a turult és nem látja a hagyomány és a modernség kettősségének ellentétét. Ezt Tóbiás József szocialista képviselőnek adott válaszában mondta Orbán Viktor.
Tóbiás József szerint a jelekből való olvasás tudományában avatta be hallgatóit a miniszterelnök szeptemberben, Ópusztaszeren, ahol a turul, a vér és a magyarok világra jöttének összefüggéseiről beszélt. A szocialista politikus kifogásolta, hogy Orbán Viktor a nemzeti azonosság jelképeként említette a turult, ezzel olyan hívó szót választott, amely nem teremt nemzeti sorsközösséget.
Kijelentette: a társadalom többsége politikai hovatartozástól függetlenül hisz a békében, és abban, hogy nem a vér, hanem a nemzeti sorsközösség és az egymás iránti tisztelet mozgatja a nemzetet, a közösség pedig nem a másik ellenében jön létre. Megkérdezte: mi motiválta a kormányfőt abban, hogy elsüllyedt világokat restauráljon"
Orbán Viktor azt felelte: a modernséget és a tradíció összefüggését úgy képzeli el, ahogy azt Bajorországban teszik, ahol az embereknek van otthon bőrnadrágjuk, de laptopjuk is.
"A turul őskép, a magyarok ősképe, beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek vereséget Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élő, a már meghalt és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe" - ismételte meg beszéde egy részét a miniszterelnök.
Azt is közölte: olyan szimbolikus ünnepségeken is részt vesz, amelyek az ország egy része számára fontos, és nem sért senki mást.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a halálbüntetés visszaállításának szándékára kérdezett rá. Szerinte sokan megosztottak a kérdésben, vannak, akik szükségesnek tartják. A képviselő ezért a kérdést társadalmi vitára bocsátaná.
A miniszterelnök erre válaszolva nem tartotta időszerűnek a halálbüntetésről folytatható vitát. Orbán Viktor azt mondta: az ország az uniós csatlakozáskor elfogadta a közösségi jog ezt tiltó szabályát is. "Bár vitatkozni lehet arról, helyes-e a halálbüntetés ténye, de ez a vita ma nem időszerű" - fogalmazott.
Közölte azt is: bár a brutális emberölésekről szóló hírek mindenkit felkavarnak, nehezen tud elképzelni olyan szigorú törvényi szabályozást, ami garantálná, hogy nem követnek el súlyos bűncselekményeket egy társadalomban. Az életellenes bűncselekményekről szólva közölte: számuk csökkent az években, bár ez még nem siker, illúziónak nevezte ugyanakkor, hogy számuk nullára szorítható lenne.
Az LMP politikusának kérdésére Orbán Viktor közölte: Magyarország nem kíván csatlakozni a tíz uniós tagállam, például Franciaország által szorgalmazott pénzügyi tranzakciós adó bevezetőit szorgalmazókhoz, annak bevétele ugyanis az uniós, és nem a magyar költségvetésbe kerülne.
A miniszterelnök egyetértett az őt kérdező Vágó Gáborral abban, hogy a pénzügyi spekulációkat meg kell adóztatni, és azt mondta: vita tárgya lehet, hogy még ki kell-e vetni más típusú tranzakciókra is azt.
Hangsúlyozta a kormány azon törekvését, hogy a forgalmi típusú adókat növelje, a munkát terhelő terheket pedig csökkentse. Szerinte a tranzakciós illetékjavaslat mindkét igényt kielégíti. Emlékeztetett a nemzetgazdasági miniszter expozéjára, amelyben Matolcsy György elmondta: a tranzakciós illeték értelme, hogy végre lehessen hajtani a szociális adócsökkentést.
Vágó Gábor azt hangsúlyozta, hogy az LMP két éve követeli a tranzakciós adó magyarországi bevezetését. Szerinte, ehelyett a kormány továbbra is az átlagembereket terheli a tranzakciós illetékkel, az államháztartási hiánycél megtartása érdekében.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar államnak nincs joga arra, hogy akár tulajdonosi oldalról utasítást adjon a külföldön is sikeres magyar cégeknek például arra, hogy határon túli alkalmazottaitól elvárja a magyar nyelv ismeretét.
A jobbikos Szávay István a CBA, a MOL és az OTP kapcsán várt választ arra, hogy ha ezek a vállalatok a határainkon túl "apellálnak" a magyar érzelmekre, miért nem várják el alkalmazottaiktól a magyar nyelv ismeretét vagy helyeznek el üzleteikben magyar feliratot.
Orbán Viktor azt felelte: ezek a cégek nem állami tulajdonban vannak, és tulajdonosi oldalról az állam semmilyen utasítást nem adhat ezeknek a cégeknek a belső ügyeikre nézve, a kormánynak tehát nincs olyan eszköze, hogy rászorítsa ezeket a cégeket a magyar nyelv használatára.
Azt javasolta, ugyanakkor hogy a képviselők ezeket az igényeiket maguk közvetítsék ezen cégek felé, és a politikában megengedett eszközzel próbálják őket befolyásolni, "de ez nem kormányzati ügy" - hangsúlyozta.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 11. 09.