Nem nullázza le teljes mértékben a kormány az 1200 hektárnál nagyobb agrárgazdaságok uniós támogatásait, mivel a tegnap bejelentett, száz százalékos pénzelvonás csak az úgynevezett hektáronkénti alaptámogatásokra vonatkozik. Az alaptámogatás új elemként lép be 2015-től az uniós Közös Agrárpolitikába (KAP), amely arra törekszik, hogy a pénzeket felhasználó mezőgazdasági termelők ezután ne automatikusan kapják meg eddigi KAP-forrásaikat, hanem legalább részben pluszkövetelményeket is teljesítsenek. Ilyen a zöldítés, amely előírja, hogy birtokaikon legalább mennyi növényt termeljenek (diverzifikáció), tartsák meg gyepterületeiket, illetve ökológiai területeket jelöljenek ki.

Az alap- és a zöldítési támogatások azért is összefüggnek egymással, mivel zöldítésre a tagországoknak az alaptámogatásokat is tartalmazó, úgynevezett közvetlen kifizetéseken belül kötelezően 30 százalékot kell elkülöníteniük 2015-től, vagyis a zöldítési keret az alaptámogatásként kifizethető összegeket csökkenti. A földhasználók az alaptámogatásokat „alanyi jogon” használhatják fel, a zöldítési pénzeket viszont akkor kapják meg, ha a feltételeknek megfelelnek. Magyarországon azonban a felmérések szerint várhatóan minden termelő eleget tesz a zöldítési követelményeknek, emiatt tehát eddigi támogatásaik nem csökkennének.

Mint ismert, a KAP az alaptámogatások elvonását a kormány által választott módon akkor teszi lehetővé, ha egy-egy gazdaság évente legalább 150 ezer euró támogatást kap (degresszió). A tegnapi bejelentés szerint a 150 ezer eurós határt 1037 hektáros üzemméretnél lehet meghúzni, és ez azt jelenti, hogy a kabinet hektáronként 144-146 eurós alaptámogatással számol. Ennek az 5 százalékát vonnák el 1037-1200 hektár között, száz százalékát pedig 1200 hektár felett.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is nyilatkozta, hogy 1037 hektár alatt nem csökken majd a gazdák területalapú támogatása, amely az agrártárca korábbi nyilatkozatai szerint tavaly (vagyis az előző uniós költségvetési ciklus utolsó évében), illetve az idén (a 2014-2020 közötti, új pénzügyi időszak átmenetinek tekintett első évében) hektáronként 227-230 eurót tett ki. Ebből következik, hogy a 144-146 eurós alaptámogatás mellett a zöldítés hektáronként akár több mint 80 eurót jelenthet a gazdaságoknak 2015-től.

A mintegy 230 eurós eddigi SAPStámogatás – 300 forintos euró árfolyammal számolva – 68-70 ezer forintnak felel meg, amelyből az alaptámogatás a jövő évtől 43-45 ezer forinttal, a zöldítés 23-24 ezer forinttal részesedhet. 1200 hektár felett tehát ezt a 43-45 ezer forintos hektáronkénti támogatást vonják el, miközben a 23-24 ezer forintos zöldítési összeget a termelők birtokmérettől függetlenül megkapják, így ahhoz az akár tízezer hektáros gazdaságok is hozzájuthatnak.

Mivel a kormány a tegnapi bejelentés szerint azzal számol, hogy az 1200 hektár feletti termelőktől évente legalább 20 milliárd forintot vesz el, a 43-45 ezer forintos hektáronkénti összegből az is adódik, hogy a száz százalékos támogatás-leépítés 500-600 ezer hektárt érinthet. A hazai termelők összesen 4,8-5 millió hektárra kapnak területalapú támogatásokat, így az 500-600 ezer hektárnyi terület ennek 10-12 százalékát teszi ki. Az érintett gazdaságok azonban – amelyek száma 525-re tehető – egyes felmérések szerint jóval több, összességében egymillió hektárt művelnek, de ebből 1037 hektárig teljes egészében megkapják a támogatásokat, 1037-1200 hektár között pedig annak 5 százalékáról kell lemondaniuk.

A kormánynak azonban komoly döntést kellett meghoznia ahhoz is, hogy a jövő évtől 1037 hektár alatt se csökkenjenek a területalapú támogatások. Az éves teljes közvetlen kifizetési keret ugyanis – amelyhez tehát a területalapú pénzek is tartoznak – a 2013-as 1,319 milliárd euróról eleve évi 1,272 milliárdra csökkent az új uniós költségvetési ciklusban, emellett pedig a zöldítésen kívül új elemként például a kistermelők átalánytámogatása, a termeléshez kötött támogatások vagy a fiatal gazdák támogatásai is csökkentik a területalapon kiutalható keretet.

Ezért a kabinet – miként Lázár János a tegnapi bejelentéskor utalt rá – a 230 euró körüli eddigi hektáronkénti támogatási szintet csak úgy tudja fenntartani, hogy a vidékfejlesztési kasszából az unió jóváhagyásával 15 százalékot a közvetlen kifizetésekhez csoportosít át. Magyarország vidékfejlesztésre 2014-2020 között 3,45 milliárd eurót használhat fel, ennek 15 százaléka pedig több mint 500 millió eurót (150 milliárd forintot) tesz ki, vagyis a kormányzati nyilatkozatokban 1100 milliárd forintban meghatározott, teljes hétéves vidékfejlesztési kassza forrásai ennyivel apadnak.

Ugyanakkor a nagyüzemektől degresszióval elvett pénzeket vidékfejlesztésre lehet fordítani, azaz a közvetlen kifizetéseken belül felszabadított összegek a vidékfejlesztési kasszába helyezhetők át. A kormányzati nyilatkozatokban szereplő, legalább 20 milliárd forintos éves elvonás 70-75 millió eurónak felel meg, amely 2015-től 2020-ig, vagyis hat éven át összesen 420-450 millió eurós, fordított irányú pénzallokációt eredményezhet. Ennek következtében a vidékfejlesztési kassza forrásai végeredményben alig csökkennek majd, de a „pénzvisszapótlást” a kormány tejes egészében a nagyüzemekkel fizetteti meg.