Pista, komoly sertés-szakember voltál!

Összevesztek az ellenzéki képviselők a kormánypárti honatyákkal a területalapú támogatások átalakításán, a mezőgazdasági bizottságban. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke szerint nem az oligarcháknak lesz rossz, hanem a több millió mezőgazdaságban dolgozónak. A Fidesz szerint a kormány a családi gazdaságok mellett áll.

A kormány a múlt héten jelentette be, hogy az agrártámogatási rendszer átalakítása során elvonják az 1200 hektár feletti nagybirtokok területalapú támogatását.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke úgy látja, hogy ezzel szinte kivégzik a magyar agráriumot, ha a kormány a nagyüzemek kárára a kisebb gazdaságok helyzetbehozásával átalakítja a területalapú támogatások rendszerét. "Szó nincs arról, hogy az oligarchákat lemészároljuk. Arról van szó, hogy a kis és közepes vállalkozásokat támadja ez a rendelkezés" – mondta Nagy Tamás, a MOSZ elnöke a mezőgazdasági bizottság ülésén.

Az agrártárca államtitkára szerint viszont ami eddig volt, az volt igazságtalan, mert a nagyoknak sokat, a kicsiknek keveset adott. A szerdai ülésen részt vett Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikusa is, aki szóvá tette, hogy a kormány teljesen tévúton jár. A fideszes Győrffy Balázzsal jól össze is veszett: "Gőgös alelnök úr ez nem az MSZP elnökségi ülése, ahol nyilván szó nélkül beleszólhat, kérem az elnök urat, hogy párttársát figyelmeztesse arra, hogy" – eddig tudta elmondani Győrffy, mert Gőgös közbevágott: "Téged meg arra b****g, hogy ne hazudjál!" A fideszes politikus ezután megkérte Gőgöst, hogy mivel csak vendégként vesz részt az ülésen, ne búgjon, mint egy leégett hegesztő. Gőgös mérgében rövid időre kiment a teremből.

Az ülésre meghívták az Országgyűlés alelnökét is, aki egyben a Magosz elnöke is. Nem meglepő álláspontot képviselt. Jakab István szerint valamennyi gazdaság megkapja a lehetőséget arra, hogy megvalósítsa a fejlesztéseit, és ezáltal egy kiegyenlítődés történjen a vidéken.

Gőgös Zoltán ezt sem hagyta szó nélkül: "Pista, legalább te ne mondanád, aki ebben az ágazatban dolgoztál. Neked ismerned kell a magyar viszonyokat. Mert hogy a Font  szőlőgazda és nem ismeri az rendben van, neked kellene ismerned pajtás, aki komoly sertés-szakember voltál!"

Az ülést követően Font Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság fideszes elnöke azt mondta: a kormány és a kormányzó oldal pártjai továbbra is a kis- és közepes birtokon gazdálkodó családi gazdaságok és a munkahelyteremtés mellett állnak, miközben az MSZP és a baloldal a tsz-alapú nagybirtokok érdekében próbál fellépni. "A baloldal semmit nem tanult vidékromboló politikájából, ha ma kormányoznának, ugyanezt tennék" - tette hozzá.

Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormány intézkedései nyomán a tőkével rendelkező nagyüzemek tönkremennek, és munkahelyek vesznek el az agráriumban.

    
A munkahelyek a kormánypárti honatya szerint nem vesznek el, mert a kormány elindította a "Vidéken több munkahelyet"  akciót. Azokat a forrásokat pedig, amelyeket nem kapnak meg a tőkés nagyüzemek, teljes egészében az állattenyésztés, a kézi munkaerőt igénylő zöldség és gyümölcstermesztés támogatására fordítja - tette hozzá. Megjegyezte, hogy így 50-70 ezer új munkahely jön létre. Erre a kormány külön - hét évre - több, mint 210 milliárd forintot különített el, már 2015-től mintegy 33 milliárd forint áll rendelkezésére.  

    
"Az országgyűlési képviselők eszmecseréje nem hozott újat az 1990 óta zajló vitában, hogy a tőkés nagyüzemi rendszer-e a megoldás a magyar mezőgazdaság fejlesztésére, vagy a 60 éves gyakorlat Nyugat-Európában, amelyben a versenyképesség alapját a kis és közepes birtokok, a családi gazdaságok adják" - mondta Font Sándor. "A kormány határozott ez ügyben, a mostani 50-50 százalékos kis és közepes illetve nagyüzemi földhasználati arányt,  a családi gazdaságok javára kívánja megváltoztatni 80-20 százalékra. Így a támogatási arányok is ennek alapján változnak" - tette hozzá.

    
"Ennyi hülyeséget régen hallottam. Azok az emberek akarják megreformálni a magyar mezőgazdaságot, akik a tehén elejét és hátulját sem tudják megkülönböztetni" - fakadt ki Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának korábbi alelnöke, az ellenőrző albizottság ülése után újságírók előtt.  Emlékeztetett: a mezőgazdaságban van 100 ezer alkalmazott, őket annál az 500-nál valamivel több gazdaságnál foglalkoztatják, amelyektől most komoly pénzeket vesznek el. Mintegy 70 milliárd forintnyi forrást vonnak el tőlük összességében, és ebből adnak vissza húsz milliárd forintot, "ezeket a vállalkozásokat nem verték agyon, csak félig" - tette hozzá.

    
Felhívta a figyelmet: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint is át kellene gondolni a helyzetet, és azt javasolta, hogy a forráselvonással sújtott cégek kapjanak  bérkompenzációt. Ez szerinte benne volt a szaktárca eredeti javaslatában. Azt szintén sérelmezte Gőgös Zoltán, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a legnagyobb tagdíj-befizetőit nem képviseli. Ezen az MSZP szakpolitikusa szerint sürgősen változtatni kell, mert ez a konkurencia  érdekeit szolgálja. Példaként említette a véleménye szerint az intézkedés nyomán várhatóan jelentősen csökkenő magyar tejtermelést, és a megszűnő munkahelyeket.

    
Jelezte: a kis és közepes vállalat minden olyan cég, ahol az éves árbevétel nem éri el az 5 milliárd forintot, és a foglalkoztatottak száma az 500 főt. Az agráriumra ez ugyanúgy vonatkozik, mint más gazdasági szektorokra. "A kormánynak úgy tűnik mindez nem számít" - vonta le a következtetést Gőgös Zoltán.

Nagy Tamás, a MOSZ elnöke az ülést követően az Egyenes Beszédben elmondta: azért lehetetlen a kormány elképzelése, mert a mezőgazdaság az Unióban 2020-ig az utolsó támogatott időszakát tölti, aztán a verseny szabad lesz. A kormány hétfőn bejelentett döntése ledolgozhatatlan hátrányba sodorja a legnagyobb szektort a mezőgazdaságban. A szakmai szervezetek szerint a program leállása miatt 13 ezer gazdálkodó kerül nehéz helyzetbe, a kieséssel a korábbi beruházások is feleslegessé válhatnak, mert az érintett egymillió hektáron a gazdák újra elkezdhetik műtrágyázni vagy permetezni a földet. "Nem lehet úgy építkezni, hogy közben magunk alól kirúgjuk a sámlit" – tette hozzá.