Bár nem ez volt a cél, a kormánynak a területalapú támogatások (SAPS) ügyében tervezett intézkedése a magyar mezőgazdaság amúgy is gyenge versenyképességének csökkenéséhez fog vezetni – érvelt a támogatások rendszerének várható módosítása ellen a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának tegnapi rendkívüli ülésén. Nagy Tamás kiemelte: a lemaradás nemcsak a fejlett nyugat-európai agrárvállalkozásokhoz, de a régió országainak mezőgazdaságához képest is jelentős. Ezért fontos lenne, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós támogatások segítsék a hátrány eltüntetését.


Az elnök szerint téves a kormány azon érvelése, hogy a mamut agrárvállalkozás előnyeinek letörését és a kisebb gazdaságok támogatását eredményezi az 1200 hektárnál nagyobb agrárgazdaságok SAPS-támogatásának teljes megvonása. Az 525 érintett gazdaságnak csak alig 5-8 százaléka valódi nagy gazdaság, 80 százaléka vegyes gazdaság, azaz állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozik. Ezek a gazdaságok 100-110 ezer ember tulajdonában vannak, akik a fehérgazdaságban dolgoznak, biztosítják a stabil foglalkoztatást Magyarországon, és természetesen adót is fizetnek. Mint mondta, az intézkedés éppen ezt a nagyon fontos réteget találja el, akinek gazdaságát erősíteni szeretné a kormány, a magyar mezőgazdaság középhadát. Jelentős segítség lenne az így bajba került vállalkozásoknak, ha legalább a munkabéreket és közterheit figyelembe lehetne venni a támogatásmegvonáskor.


A kormány képviseletében Feldman Zsolt, az agrártárca helyettes államtitkára elmondta, az új ciklusban az unió engedélyezte célzott, illetve kifejezetten termelési célú pénzek odaítélését. Ezért a kormány a vidékfejlesztési céloktól átcsoportosított 60 milliárd forintot is a munkaigényes állattenyésztésre, kertészetre, vetőmagtermesztésre és gyümölcstermesztésre fordítja majd. De jellemzően állattenyésztési célra szeretnék felhasználni azt az évi mintegy 33 milliárd forintot is, amelyet teljesen új pénzként szán az ágazatra a kormány. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság kormánypárti elnöke ehhez anynyit tett hozzá, hogy az unióval folytatott tárgyalások függvényében valamikor ősszel megjelenhetnek az említett plusztámogatások szétosztásáról dönteni hivatott első pályázatok.


Pótolják a kifizetéseket" A Miniszterelnökség megvizsgálja az idei év augusztusát követően már nem járó uniós agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) pótlásának lehetőségét. A közlemény szerint a közös agrárpolitika kialakításának késlekedése miatt késnek a támogatások. Az EU ugyan felajánlotta a 2014–2020-as keret terhére a hosszabbítás lehetőségét, de ez az állattenyésztésre, kertészetre, öntözésre és más munkahelyteremtő programokra fordítható összegeket csökkentette volna. A 2014 és 2020 között folytatódó AKG-program 170 milliárd forintot biztosít a gazdáknak.