Nem csoda, ha a MAGOSZ elégedett a Földtörvénnyel – egészen pontosan annak Kormány általi elszabotálásával – hiszen a MAGOSZ vezérkara teljhatalmat kapott: a helyi földbizottságok helyett ők döntenek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem.
A Parlament 2012. december 17-én a III. Alaptörvény módosítással sarkalatos törvénnyé tette a Földforgalmi törvényt, majd ugyanaz a Kormány, mely ezt beterjesztette – nem egészen egy évvel később elszabotálta a törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról.
A II. Orbán kormány nem készítette el, nem adta ki az erre vonatkozó végrehajtási rendeletet, így a jegyzők nem tudtak eleget tenni a sarkalatos törvény alábbi rendelkezésének:
(6)9 A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.
2014. május 5-én azonban megjelent egy sajtóközlemény:
„MÁJUS 1-TŐL IDEIGLENESEN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA TERÜLETI SZERVEI LÁTJÁK EL A HELYI FÖLDBIZOTTSÁGI FELADATOKAT”
Egy olyan országban, ahol egy picit is komolyan veszik a törvényeket - különösen a sarkalatosakat - ilyet nem lehet megcsinálni. De mi nem olyan ország vagyunk…
A sajtóközleményben foglaltak alapján mindenki arra gondolt, hogy a falvanként megválasztott kamarai bizottságokra vonatkozik ez a hír, ők fognak dönteni…
TÉVEDTEK.
Egy salátatörvénybe (2014. évi XVI. törvény - rejtélyes címe: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. (Magyar Közlöny 2014. 26. szám)” gondosan elrejtve a liftek és mozgólépcsők hatósági engedélyezéséről szóló rendelkezések után található az alábbi rendelkezés:
289. § A 2012. évi CXXVI.. törvényt, az agrárkamarai törvényt azzal egészíti ki, hogy ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei, másod fokon az országos kamara járhat el.
Mit is jelent ez"
Azt jelenti, hogy a MAGOSZ emberei, akiket egy „választásnak” nevezett szánalmas színjáték keretében – a gazdákat semmibe véve és megalázva - beerőltettek a megyei és országos kamarai vezetői pozíciókba – DÖNTENEK arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem. *
Mivel azonban a megyei elnökök felettese az egész magyar mezőgazdaságért felelős országos alelnök – Zászlós Tibor – akár egy személyben dönthet arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem…
Zászlós Tibor volt az, aki a kishantosi utakat lezárta, hogy a seregnyi traktor nyugodtan tudja elpusztítani a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság növényeit. Zászlós Tibor privatizálta a Mezőfalvi állami gazdaságot 2001-2002-ben a „piszkos 12” egyikeként. A mai napig is Zászlós Tibor a cég vezérigazgatója, akinek a tulajdonos cég (Mezőfalva Invest) külföldi vezérigazgatója diktál. A 9000 hektáros cég ma annak a GSD csoportnak a tagja, mely 2011-ben 4. helyen volt a legnagyobb - milliárdos - támogatást felvevő cégek között.
Mi lesz veled magyar föld" Mi lesz veled Magyarország"
Ui: Mivel sarkalatos törvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozataláról, és szerepéről a földek adás-vételében, azok az adás-vételi ügyletek, melyekben a kamara dönt – törvénytelenek, és érvénytelenek lesznek.
*Aki világosan akar látni, annak érdemes elolvasni az új kamara létrejöttének történetét, melynek Dr. Ángyán József külön fejezetet szentel V. jelentésében. (http://www.kielegyenafold.hu/eta.php...id=11773)
Mezőfalva, 2014. július 6.
Ács Sándorné agrármérnök
***
2013. évi CXXII. törvény
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1
A törvényt a Parlament 2013. június 21-én fogadta el
(Orbán Viktor és Kövér László jelen volt, de nem szavazott - Semjén Zsolt szemtanúk szerint jelen volt, de a jegyzőkönyv szerint nem)
VI. FEJEZET
68. § (1) A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.
(2) A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
(3) A helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatóságába spekulatív földszerzések megelőzése, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakítása és megőrzése, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban a 24. és 25. §-ban foglalt feladatának gyakorlásával befolyásolja.
(4) A földbizottság tagja a saját vagy hozzátartozója ügyével összefüggő eljárásban nem vehet részt.
(5)8 A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye.
(6)9 A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.
***
Sajtóközlemény
Budapest, 2014. május 5.
MÁJUS 1-TŐL IDEIGLENESEN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA TERÜLETI SZERVEI LÁTJÁK EL A HELYI FÖLDBIZOTTSÁGI FELADATOKAT
A 2014. évi XVI. törvény
rejtélyes címe: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. (Magyar Közlöny 2014. 26. szám)
289. § A 2012. évi CXXVI.. törvényt, az agrárkamarai törvényt azzal egészíti ki, hogy ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei, másod fokon az országos kamara járhat el. Ez a rendelkezés előkészítette azt, amiről e héten ejtettek szót, hogy az Agárkamara veszi át a helyi földbizottságok feladatát - bár ez a földtörvénnyel ellentétes.
© 2013 Kié legyen a föld?