Miért is elégedett a Földtörvénnyel a MAGOSZ...

Nem csoda, ha a MAGOSZ elégedett a Földtörvénnyel – egészen pontosan annak Kormány általi elszabotálásával – hiszen a MAGOSZ vezérkara teljhatalmat kapott: a helyi földbizottságok helyett ők döntenek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem.

A Parlament 2012. december 17-én a III. Alaptörvény módosítással sarkalatos törvénnyé tette a Földforgalmi törvényt, majd ugyanaz a Kormány, mely ezt beterjesztette – nem egészen egy évvel később elszabotálta a törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról.

A II. Orbán kormány nem készítette el, nem adta ki az erre vonatkozó végrehajtási rendeletet, így a jegyzők nem tudtak eleget tenni a sarkalatos törvény alábbi rendelkezésének:

(6)9 A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.


A földtörvény 2014 május 1-én hatályba lépett úgy, hogy a helyi földbizottságok nem jöttek létre…


2014. május 5-én azonban megjelent egy sajtóközlemény:

 

MÁJUS 1-TŐL IDEIGLENESEN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA TERÜLETI SZERVEI LÁTJÁK EL A HELYI FÖLDBIZOTTSÁGI  FELADATOKAT”

 

Egy olyan országban, ahol egy picit is komolyan veszik a törvényeket - különösen a sarkalatosakat - ilyet nem lehet megcsinálni. De mi nem olyan ország vagyunk…

 

A sajtóközleményben foglaltak alapján mindenki arra gondolt, hogy a falvanként megválasztott kamarai bizottságokra vonatkozik ez a hír, ők fognak dönteni…

 

TÉVEDTEK.

 

Egy salátatörvénybe (2014. évi XVI. törvény - rejtélyes címe: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. (Magyar Közlöny 2014. 26. szám)” gondosan elrejtve a  liftek és mozgólépcsők hatósági engedélyezéséről szóló rendelkezések után található az alábbi rendelkezés:

 

289. § A 2012. évi CXXVI.. törvényt, az agrárkamarai törvényt azzal egészíti ki, hogy ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei, másod fokon az országos kamara járhat el.

 

Mit is jelent ez"

 

Azt jelenti, hogy a MAGOSZ emberei, akiket egy „választásnak” nevezett szánalmas színjáték keretében – a gazdákat semmibe véve és megalázva - beerőltettek a megyei és országos kamarai vezetői pozíciókba – DÖNTENEK arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem. *

 

Mivel azonban a megyei elnökök felettese az egész magyar mezőgazdaságért felelős országos alelnök – Zászlós Tibor – akár egy személyben dönthet arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem…

 

Zászlós Tibor volt az, aki a kishantosi utakat lezárta, hogy a seregnyi traktor nyugodtan tudja elpusztítani a  Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság  növényeit. Zászlós Tibor privatizálta a Mezőfalvi állami gazdaságot 2001-2002-ben a „piszkos 12” egyikeként.  A mai napig is Zászlós Tibor a cég vezérigazgatója, akinek a tulajdonos cég (Mezőfalva Invest) külföldi vezérigazgatója diktál.  A 9000 hektáros cég ma annak a GSD csoportnak a tagja, mely 2011-ben 4. helyen volt a legnagyobb - milliárdos - támogatást felvevő cégek között.  

 

Mi lesz veled magyar föld" Mi lesz veled Magyarország"

 

Ui: Mivel sarkalatos törvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozataláról, és szerepéről a földek adás-vételében, azok az adás-vételi ügyletek, melyekben a kamara dönt – törvénytelenek, és érvénytelenek lesznek.

 

*Aki világosan akar látni, annak érdemes elolvasni az új kamara létrejöttének történetét, melynek Dr. Ángyán József külön fejezetet szentel V. jelentésében. (http://www.kielegyenafold.hu/eta.php...id=11773)

 

Mezőfalva, 2014. július 6.

 

Ács Sándorné agrármérnök

 

*** 

2013. évi CXXII. törvény

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1

A törvényt a Parlament 2013. június 21-én fogadta el

(Orbán Viktor és Kövér László jelen volt, de nem szavazott -  Semjén Zsolt szemtanúk szerint jelen volt, de a jegyzőkönyv szerint nem)

VI. FEJEZET

A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG

68. § (1) A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.

(2) A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.

(3) A helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatóságába spekulatív földszerzések megelőzése, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakítása és megőrzése, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban a 24. és 25. §-ban foglalt feladatának gyakorlásával befolyásolja.

(4) A földbizottság tagja a saját vagy hozzátartozója ügyével összefüggő eljárásban nem vehet részt.

(5)8 A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye.

(6)9 A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.

 

***

 

Sajtóközlemény

 

Budapest, 2014. május 5.

 

MÁJUS 1-TŐL IDEIGLENESEN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA TERÜLETI SZERVEI LÁTJÁK EL A HELYI FÖLDBIZOTTSÁGI  FELADATOKAT

 

A 2014. évi XVI. törvény

rejtélyes címe: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. (Magyar Közlöny 2014. 26. szám)

 

289. § A 2012. évi CXXVI.. törvényt, az agrárkamarai törvényt azzal egészíti ki, hogy ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei, másod fokon az országos kamara járhat el. Ez a rendelkezés előkészítette azt, amiről e héten ejtettek szót, hogy az Agárkamara veszi át a helyi földbizottságok feladatát - bár ez a földtörvénnyel ellentétes.






Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 07. 06.

2014. július

© 2013 Kié legyen a föld?