Szigorú állami ellenőrzés a magyar termőföldpiacon

Szigorú állami ellenőrzés a magyar termőföldpiacon

Forrás: magyarhirlap.hu
2012. 12. 03.

A parlament előtt az új magyar földtörvény tervezete, amelyet a Magosz az évszázad jogszabályának nevezett. A koncepció bezárja a kapukat a spekulánsok és a zsebszerződésesek előtt, s kiemelten foglalkozik a fiatal gazdákkal, amint azt Font Sándortól, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökétől megtudtuk. A fiatalokat Roszik Péter a magyar agrárium kincsének tartja.

Kerekasztal. Készül az új magyar földtörvény, amely be akarja zárni a kapukat az ügyeskedők, a zöldbárók és a zsebszerződésesek előtt .

 Akik beszélgettek (balról): Font Sándor, Sinkovics Ferenc, Roszik Péter. A demográfiai földprogram családonként legalább három gyereket követelne (Fotó: Kövesdi Andrea)

Komoly érdeklődés, sőt, egyfajta éhség mutatkozik itthon és külföldön a magyar föld iránt. Mindenekelőtt jó környezeti adottságaink miatt. Erre az éhségre s a vele együtt járó nemkívánatos spekulációk kivédésére kell készülnie a parlament előtt lévő földtörvénynek. A jogszabály tervezetéről és sajátosságairól beszélgettünk Font Sándorral, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökével és Roszik Péterrel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara volt vezetőjével.

Sinkovics Ferenc: A Magosz szerint ez az évszázad törvénye.

Font Sándor: A gazdálkodói kör számára mindenesetre nagy hatású lesz. A törvény szerint Magyarországon csak természetes magánszemély vásárolhat földet, de közülük sem mindenki. Csak azok, akik megfelelnek a földműves fogalmának. Ez legalább középfokú szakirányú végzettséget jelent, vagy ezüstkalászos és aranykalászos gazdaminősítést, illetve legalább hároméves igazolt gazdálkodói tapasztalatot.

És még ezen belül is az vásárolhat meg egy területet, akinek az eladásra felkínált föld a lakóhelyétől számított húsz kilométeres sugáron belül van. Ha bérelni akar, akkor viszont a telephelyének kell húsz kilométeres körzeten belül lennie, s ez a társas vállalkozásokra is vonatkozik.

S. F.: Milyen következményeket várnak mindettől"

F. S.: Átrendeződést. Jelenleg kétmillió földtulajdonos van hazánkban, de csak ötszázezren gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy másfél millió olyan tulajdonos van, aki földdel rendelkezik ugyan, de nincs kötődése az agráriumhoz. Ha el akarják adni, ezt már csak az új törvény szerint, húsz kilométeres körzetben található földművesnek tehetik meg.

S. F.: Nyilván az uniónak is lesz szava ehhez.

F. S.: Nem tiltja a korlátozásokat földkérdésben, de kérdés persze, hogy mit visel el. A dánoknál például megsemmisítette a nyolc év helyben lakási kötelezettséget, túlzottnak nevezve az ottani földvédelmet.

Roszik Péter: Ausztriában ez most tíz év és annyi is marad.

F. S.: Igen, de az osztrák szabályozást nem támadta meg senki. Nálunk az egész vásárlási, tulajdonszerzési folyamatot egy előzetes hatósági ellenőrzés vezeti majd be. A törvénytervezet megalkotásánál épp az osztrák és a francia modellt követtük. A francia a szigorúbb. Náluk az elővásárlási és előbérlési jog abszolút az államé, amely amúgy is a legszigorúbb ellenőrzése alatt tartja az egész földpiacot.

S. F.: Ez hogyan alakul majd Magyarországon"

F. S.: Először is az eladási, bérbeadási szándékot be kell jelenteni a helyi jegyzőnek. Aztán jön a ma még nem létező helyi földbizottság, ez helyben lakó gazdákból és közéleti személyiségekből áll majd. Vita volt azon, hogy csak véleményezési vagy egyenesen vétójoga legyen-e a bizottságnak.

R. P.: Ángyán József egyetértési jogot javasolt, ez vétójog tulajdonképpen.

F. S.: Igen, ezt el is fogadta a frakció. A bizottság aztán az ügyet feladja a ma még nem létező vagy ki sem jelölt állami hatóságnak, lehet az majd a NFA is, és ez a hatóság megvizsgálja, hogy a vevő vagy bérlő megfelel-e a törvényben állított követelményeknek. Ha nem, nincs üzlet. Ilyenkor új vevőt vagy bérlőt kell keresnie a tulajdonosnak. Ha nem talál, akkor az állam él az elővásárlási, illetve előbérlési jogával.

R. P.: Sorsdöntő jogszabályról van szó, ha jól sikerül, az aranykort hozhat a vidékre. De ha elrontják, vége mindennek. Az alapelvekkel nincs is baj, elsősorban a természetes személyek előtérbe helyezését, a helyben lakók érdekeinek védelmét, illetve az uralkodni akaró nagyüzemek féken tartását jelenti. De látom a nyomát a koncepcióban, hogy különféle tőkés és nagyüzemi lobbik mégiscsak be tudtak erőltetni ezt-azt a tervezetbe.

S. F.: Mondjon egy ilyet!

R. P.: Például hogy a telephelyet is helyben lakásnak tekinti a koncepció. Ez „nagykapu” lehet majd, hiszen annyi telephelyet alapít egy cég, amennyit akar. És mi köze ennek a helyi közösséghez" Ilyen az állattartás, amely jogcímként szerepel az anyagban, és nem a valós igények kielégítését szolgálná. Ismerek egy esetet, ahol a hasonló mai szabályozás alapján két kecske tartására hivatkozva vitt el huszonnégy hektárt egy gazda. Ez vicc. Ekkora terület huszonnégy szarvasmarhának is bőven elegendő lenne.

S. F.: Elbánik a zsebszerződésekkel a törvény" Ez az ön asztala, Péter!

R. P.: Csak négy szerződéstípust semlegesít az ismert tizenkilencből, azonban apróbb kiegészítésekkel tízre is képes lenne.

S. F.: A balliberális oldal szerint a kormány a földtörvénnyel meglovagolja a magyarok Nyugat-ellenes érzületeit.

R. P.: Erről nincs értelme vitatkozni. Megtartjuk a földünket és kész.

F. S.: Sok zsebszerződéses külföldi komolyan hiszi, hogy a moratórium lejárta után a most bérelt földjük automatikusan a tulajdonuk lesz. De nem így van. Mert akkor már előzetes hatósági engedélyezési eljáráson kell átesnie annak, aki földet akar szerezni, s ott lesznek a helyi földbizottságok is.

A törvénytervezetben egyébként nincs megkülönböztetés külföldi és hazai magánszemély között, de ha egy holland polgár ideköltözik, adószámot kér, elvégzi a megfelelő iskolákat, tanfolyamokat, s életvitelszerűen ide kötődik, akkor nincs akadálya, hogy a gazdatársunk legyen. Már elnézést, de az én őseim is úgy jöttek magyar földre annak idején Németországból.

R. P.: A régi zsebszerződésesek legfeljebb bérlők maradhatnak, reméljük, azok sem sokáig. Sokuknak kilencven évre szól a kontraktusa. Van egy módosító javaslat arra is, hogy a szerződéses haszonélvezet idejét is maximálni kellene, a földbérlethez hasonlóan például húsz évben. A készülő törvénynek egyébként garantálnia kellene, hogy a jövőben soha semmilyen zsebszerződést se lehessen kötni Magyarországon – ebben elég jó ez a tervezet.

S. F.: Mit szól a meghatározott birtokméret-maximumokhoz"

R. P.: Itt is bajt látok. A tervezetben szereplő 1200 hektáros bérlet túlzott birtokméretet eredményezhet. A 300 hektár is elegendő lenne. Ebben az esetben húszezer gazda férne el Magyarországon, falvanként jellemzően öt–hat. Még ez is nagyon messze van a kívánatos gazdasűrűségtől.

F. S.: Az 1200 hektár csak a társas vállalkozásnál engedett meg ma is, egyéni gazdálkodónál, családi gazdaságnál 500 hektáros lehet majd a birtokművelési maximum.

S. F.: A szocialisták és az érdekkörükbe tartozó nagyvállalkozások, az úgynevezett zöldbárók már fenik a nagykést!

F. S.: Ők több ezer hektáron gazdálkodnak. Már azt is felháborítónak tartják, hogy nem vásárolhatnak termőföldet, de azt még felháborítóbbnak, hogy 1200 hektárnál húzzuk meg a birtokhatárt. Azt mondják, hogy tönkretesszük a jól felépített, tömegtermelésre szakosodott nagyüzemi agrárrendszert, s vége az exportnak, vége a nagybani állattartásnak. A másik oldal viszont azt mondja, hogy az 1200 hektár így is nagyon nagy terület, és hatalmas erőfölényt jelentene a többi gazdálkodóval szemben!

R. P.: Ausztriában három darab 1200 hektáros birtok van összesen, mégis jól élnek a mezőgazdaságukból.

F. S.: Értem, de Magyarországot mindig is a nagyüzemi gazdálkodás jellemezte, sajnos. A háború előtt a nagy uradalmi birtokok domináltak, a szocializmus éveiben pedig a téeszek és az állami gazdaságok. Mindkettő nagyüzemi rendszer. Ma 500–600 nagyüzemi gazdaság van hazánkban, és szerves részét képezik a hazai agráriumnak. Egyesek szerint persze túl nagy lesz a vágás, azaz hogy a négy–ötezer hektáros gazdaságok egyszer csak 1200 hektárra szorulnak vissza.

R. P.: Igen" Nyugat-Magyarországon nem egy olyan község van, amelynek a termőterülete összesen nincs 1200 hektár! Azért meg a befektetőt, nem a jogalkotót terheli a felelősség, hogy nem mérte fel a változás lehetőségét, szükségszerűségét.

F. S.: Én is úgy látom, hogy hosszú távon nem lesznek itt 1200 hektáros birtokok. A mostani négy-ötezer hektáros üzemek is csak addig maradnak, amíg le nem jár a földbérleti szerződésük. És az elkövetkező években sok szerződés le fog járni. Nincs más megoldás, ezeknek az üzemeknek le kell menniük 1200-ra.

S. F.: Raskó György nagybirtokos mondta egy interjúban, hogy a készülő törvényben összecsúszik a szociális és a gazdaságpolitika, mondván, a kormány direkt úgy alakítja a földtulajdoni és földbérleti viszonyokat, hogy annak szociális és társadalmi következményei legyenek. Ezt ő kikéri magának a piac szabadságára hivatkozva.

R. P.: Főleg a nagy állattartók mozgolódnak. Pedig a rendszerváltás óta mindig ők kapták a legkomolyabb kedvezményeket. Mégis drasztikusan csökkent a hazai állatállomány. Az állattartásra való hivatkozást eleve lobbifogásnak tekintem, amely a nagyüzemeket próbálja helyzetbe hozni. A nagyüzemek csupán nyersanyagot termelnek, amelyet exportra visznek. A hozzá való eszközök, vetőmagok, vegyszerek pedig külföldről érkeznek. Mínuszos az egész. Gépesítenek, automatizálnak, leépítik a munkaerőt. A szocialisták nyolc éve alatt több százezer egyéni gazdálkodó hagyta abba a termelést. Ezt érték el.

F. S.: Mi tudatosan visszük bele a szociális elemeket a törvénybe, ha már erről kérdezett. A francia földhatóság még arra is vigyáz, hogy egy adott településen arányosak legyenek a birtokok, ne keletkezzen olyan, viszonylag nagyobb birtok, amely elnyomhatja a többit.

R. P.: Egész Európa azon küszködik, hogy megtartsa a kicsiket.

F. S.: Nálunk három olyan tulajdonosi kategóriát nevesít a törvénytervezet, aki földet vásárolhat. Az őstermelőt, az egyéni vállalkozót és a családi gazdaságot. Ötszáz hektárnál nagyobb területen egyik sem gazdálkodhat.

R. P.: Jó, de miért nem szögezi le a koncepció egyértelműen, hogy a kicsiké az elsőbbség a földvásárlásnál, földbérlésnél"

F. S.: Az egyik benyújtott módosító javaslat épp azt mondja, hogy azonos igény esetén a kisebb termelő legyen előnyben. Úgy érzem, ezt támogatja a frakció s a Fidesz agrárkabinetje is.

S. F.: Úgy tudni, a helyben lakás kérdése körül is vita van még.

F. S.: Igen. Ángyán József és Bencsik János javaslata az adott faluban lakókat engedné földhöz jutni, s nem a húsz kilométeres sugárban élőket. Ez bonyolult dolog, de a húsz kilométerrel is eléggé leszűkítjük a lehetséges bérlők és vásárlók körét, tehát ezt a módosítást az agrárkabinet nem támogatja.

R. P.: Én egyébként akár harminc kilométerre is kitágítanám a helyben lakás sugarát, de csak abban az esetben, ha nincs az adott községben olyan, aki megvenné vagy bérelné a felkínált területet.

S. F.: Magyarországon 56 év a gazdálkodók átlagéletkora. Hogyan fogná meg a fiatalokat a törvény"

F. S.: Én azt mondtam a parlamentben, hogy előrébb kellene hozni a fiatalokat a földhöz jutás sorrendjében. Rá is bólintott a Fidesz agrárkabinetje. Ezen belül indulna az úgynevezett demográfiai földprogram is, amelyben fiatal házasok juthatnának kedvezményesen termőterülethez akkor, ha vállalnak legalább három gyereket. Az EU 2014-től jelentős pénzt áldoz a fiatal gazdákra. Nekünk ehhez először is földet kell adnunk a fiataljainknak, hogy lehívhassuk ezeket a pénzeket.

R. P.: Állítom, a föld értéke mellett a fiatal gazda a magyar agrárium legnagyobb értéke.

F. S.: Majdnem minden meghirdetett, fiataloknak szóló pályázatunkra többszörös a túljelentkezés. Hazugság, hogy nem akarnak gazdálkodni.

S. F.: Három gyerek. Nem erőltetett egy kicsit ez a feltétel"

F. S.: Ha komolyan gondoljuk a megmaradásunkat, akkor semmiképpen sem.

R. P.: A parasztság körében mindig nagyobb volt a gyermekvállalási szándék, s így van ez napjainkban is. Ezalól a Nyugat sem kivétel.

S. F.: Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint ebből az egészből összeomlás lesz.

F. S.: Mesterházy volt a tervezet ügyében az MSZP parlamenti vezérszónoka. Ebből is látszik, politikai szinten kezelik a kérdést. Ha igaza lenne Gőgösnek, akkor a bajor és a lengyel mezőgazdaság már rég tönkrement volna. A bajorról beszélek, amely egész Európa vezető agráriuma.