Késésben van a magyar agrárreform
Késésben van a magyar agrárreform
Forrás: echotv. hu2012. 12. 01.
Nem lehet sarkalatos jogszabállyá tenni az új földtörvényt, legfeljebb a javaslat olyan pontjait, amelyekben biztosak vagyunk, hogy hosszú távon is érvényesek lesznek – mondta lapunknak Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Szövetségpárt elnöke.
Hangsúlyozta, a földdel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni visszaéléseket csak úgy lehet felderíteni és megszüntetni, ha elrendeljük a kötelező önbevalláson alapuló tulajdon- és birtokfelmérést. „A kisgazdáknak a Széles Gábor nevével fémjelzett szakértői program a mértékadó és irányadó” – jelentette ki az elnök.
Hangsúlyozta, a földdel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni visszaéléseket csak úgy lehet felderíteni és megszüntetni, ha elrendeljük a kötelező önbevalláson alapuló tulajdon- és birtokfelmérést. „A kisgazdáknak a Széles Gábor nevével fémjelzett szakértői program a mértékadó és irányadó” – jelentette ki az elnök.
– Egyre inkább beindul választási kampány . Az ellenzéki oldalon a közeledés, az összefogás, az egyeztetések jelei mutatkoznak. Hogyan látják a helyzetet a kisgazdák"
– Az elmúlt két év eseményei két részre oszthatók. Kezdetben sokan úgy vélték, hogy a balliberális oldal megsemmisült, nincs esély a megerősödésére. A közelmúlt azonban azt bizonyítja, az emberekben sokkal erősebb a kötődés a saját oldalukhoz, mint ahogy feltételeztük. Minden torzsalkodás ellenére egyre határozottabban látni egy egységesülő balliberális oldal körvonalait.
– Mennyire valós az esélye egy nagy baloldali koalíciónak"
– Ez a kontingens már most is tárgyalgat a közös koalícióról, s ugyan óriási viták és kompromisszumok árán tömörülhetnek csak egységbe, de mindenki figyelmébe ajánlom, hogy a jobboldali szövetség is ilyen vitákon keresztül jutott el a kétharmados választási sikerig. Sajnos bekövetkezett az, amivel mi, kisgazdák már régóta számoltunk, hogy ha egy párt kormányzati pozícióba kerül, akkor ereje jelentős része a kormányzati munkára összpontosul, és megszűnnek, leépülnek azok a pártkapcsolatok és kapcsolatrendszerek, amelyek nélkül egy ilyen szövetség aligha lehet sikeres. A két év kormányzati eredményeit elismerve és elfogadva nagy hiányosságnak tartom, hogy megszűnt, felszínessé vált az az együttműködés, amely erős kapcsot jelentett a Fidesz és szövetségesei között. A Kisgazda Polgári Szövetségpárt elkezdte újraszervezni az erőit, jelenleg a megyék ötven százalékában működnek választókerületi szervezeteink, a szervezést az év végéig befejezzük. Nagy baj lesz abból, ha erodálódnak az erők. Mi a szövetségi oldalt erősítjük, ennek azonban az a feltétele, hogy az egyeztetések a szövetségen belül ismét rendszeressé váljanak, és újra elkezdjük összefésülni programjainkat.
– Milyen új tervekkel tudnák gazdagítani a kormányoldal politikáját"
– Gyakorlatilag végleges a programunk, ezt azonban tavaszig tovább finomítjuk. A vidékről, az agráriumról szóló elképzeléseink nagymértékben megegyeznek a Széles Gábor nevével fémjelzett szakértői programmal, amely a számunkra koherens, mértékadó és irányadó. A hiba mindig ott van, ahol ettől eltérünk. Ma is érvényesnek tartjuk azokat a téziseket, amelyeket ebben az anyagban – nagy- részt közösen – kidolgoztunk.
– Van jövője a kisgazdamozgalomnak" Sokan úgy gondolják, nem tudnak kellő számú embert megszólítani.
– Akkor van jövőnk, ha képesek vagyunk megújulni. Elsősorban szemléletben és személyekben szükséges a változás. Főként fiatal, középkorú embereket akarunk látni a vezetésben, akik egy-egy térségben meghatározó személyiségek. Őket próbáljuk megnyerni magunknak. A vezetésben is szükség lesz vezető egyéniségre, aki a gazdaságban és a politikában egyaránt jártas, s képes új tanácsokat adni. Erősíteni akarjuk a vezetést. Célunk, hogy a szövetség számára hozzunk létre egy olyan erőt, amely a népi és nemzeti gondolat mentén segíti a következő választás megnyerését.
– A választási regisztráció erősíti vagy gyengíti a kisgazdákat"
– Itt egy dolgot le kell szögezni. A regisztráció miatt lehet, hogy kevesebben mennek majd el szavazni, de akik elmennek, roppant tudatosak lesznek. A küzdelem már ősszel elkezdődik annak érdekében, hogy az emberek regisztráljanak. Hosszú, előre hozott kampányra számítok, és erre készülünk. A regisztrációt mindenképpen finomítani kell majd. Azt szeretnénk, hogy a regisztráltak közé később is lehessen majd csatlakozni, de aki már egyszer regisztrált, az mindig szerepeljen a választási névjegyzékben, ne kelljen négyévente újra felvetetnie a nevét a listára. Nem tudom elképzelni, hogy ezt négyévenként végigzongorázzuk.
– A kisgazdáknak mi a véleményük az új földtörvényről"
– Abban a formában, ahogy benyújtották, csak változtatásokkal tudjuk támogatni a javaslatot. Megindultak az egyeztetések, javaslataink jelentős részét már befogadta a kormány.
– Melyek azok a pontok, amelyek elfogadhatatlanok"
– Fontos kérdés, amit a Magosz felvetett, hogy legyen kétharmados a törvény. Mi erre azt mondtuk, hogy maga a törvény nem lehet sarkalatos, mert számos olyan pontja van a jogszabálynak, amelyről nem tudjuk, hogy a következő évben működni fog-e vagy sem.
Egyelőre még az új uniós támogatási rendszert sem ismerjük. Ráadásul a törvény tartalmaz egy sor olyan kitételt, amelyen nagy valószínűséggel változtatni kell. A javaslat például előírja a mezőgazdasági vállalkozóknak a foglalkoztatást, a foglalkoztatotti létszámot. Ennek ugyanakkor nincs semmilyen gyakorlatban kipróbált alapja. Lehet, hogy többet tudnak foglalkoztatni, lehet, hogy kevesebbet. Így a kétharmados törvényt kellene módosítani.
És ha a jövőben nincs kétharmad" Ezért a törvényt magát nem lehet sarkalatos jogszabállyá tenni, legfeljebb a javaslat olyan pontjait, amelyekben biztosak vagyunk, hogy hosszú távon is érvényesek lesznek. Ilyenek lehetnek a termőföld megszerzésének a feltételei, mértékei vagy a haszonbérlet. Ez egy szűk kör. Mi azt is mondjuk, hogy az alaptörvényen is hajtsunk végre módosítást. Az indítványunkat már akkor benyújtottuk, amikor az alkotmányról tárgyaltunk.
Az alaptörvény P cikkelye ugyanis kimondja: „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Szerintünk túl tág fogalom a nemzeti örökség, így védelemre nem alkalmas.
Ezért be kell építeni azt a szabályt, amely azt mondja, hogy a magyar termőföld nemzeti közös kincs, magyarul: valamennyiünké. A jelenlegi törvényjavaslatnak a preambulumában szerepelnie kell, hogy a magyar termőföld minden magyar ember részére megszerezhető, a törvényekben megjelölt feltételek teljesítése esetén. A törvény ugyanis a mostani formájában olyan helyzetet teremt, hogy a meglévő termőföld-tulajdonosok a jelenlegi földművesek, de kizárja, hogy a többi mintegy kilenc és fél millió ember csatlakozzon hozzájuk.
Ez azt jelenti, hogy a faluban lesz négy-öt gazdaember, a többieknek pedig az a sors jut, hogy nekik dolgozzanak. Ezt nem tudom elfogadni. Nyitva kell hagyni annak az elvi lehetőségét, hogy a faluban élő ember maga is földműves lehessen és gazdaságot alapíthasson. Alkotmányosan ettől senkit nem lehet elzárni.
– Erős kontrollnak érzi a földbizottságokat" Meg lehet ezzel gátolni a földszerzés erkölcstelen formáit"
– A földbizottság remek elképzelés, de ezt minél közelebb kell vinni ahhoz a helyhez, ahol el kell dönteni, hogy ki és milyen feltételekkel vesz földet. Így minden olyan településen, ahol működik jegyző, létre kell hozni ezeket a bizottságokat, azokon a településeken pedig, ahol nincs jegyzőség, a legközelebbi településen kell dönteni a kérdésről, de olyan módon, hogy a forgalommal érintett településről is legyen tagja a biztosságnak. A földbizottság nem állhat össze kizárólagosan, sőt a többsége sem lehet földműves.
Mert így egy-egy településen az döntené el a földkérdést, aki maga a vevő. A jelenlegi és a jövőbeni visszaéléseket csak úgy lehet felderíteni és megszüntetni, ha elrendeljük a kötelező önbevalláson alapuló tulajdon- és birtokfelmérést.
– Lát esélyt arra, hogy az elképzeléseik beépüljenek a földtörvénybe" Sok idő már nincs.
– Nem értem, miért kell rohanni a jogszabály elfogadásával. Hiányzik az üzemtörvény, és nagyon hiányzik a társas gazdálkodásra vonatkozó jogszabály. Az lenne a szerencsés, ha a földtörvényt egyszerre fogadnánk el ezekkel, és létrejönne egy agrárkódex, amelyből mindenki tudná, hogy rá mi vonatkozik. Ezenkívül agrárreformot kell végrehajtani. Jelentős lemaradásban vagyunk. Innováció kell a mezőgazdaságba.
Elfogadhatatlan, hogy ilyen hazai termőföldadottságokkal, ilyen gazdag vízkészlettel és vízkinccsel legjobb esetben is mindössze a GDP három százalékát adja csak a mezőgazdasági termelés. Rosszabb esetben pedig csak másfél százalékot. Legalább négy-öt százalékot kellene elérni. Ez benne van a magyar agráriumban, csak nem hozzuk ki belőle. Sürgősen meg kell állítani a magyar élelmiszeripar, húsipar leépülését.
– Jelentős a nézeteltérés Ángyán József és a kormány között. A gazdák hogyan vélekednek a birtokpolitikáról és a haszonbérleti pályázatokról"
– Szerintem középen van az igazság. Amikor az első kétségeket ébresztő szerződések, pályázati elbírálások megszülettek, a kormány rögtön úgy reagált, hogy a rendszer tökéletes. Márpedig akkor is tudtuk, hogy a rendszer nem tökéletes, tökéletes rendszer nincs is. A pályázati feltételekben túl sok a szubjektív elem, ami a vesztesben azt az érzést keltheti, hogy valaki befolyásolással élt. Bölcsebb lenne, ha nem a botrány után szaladnánk, hanem elejét vennénk. A kormányzás alfája és ómegája, hogy minden kabinetnek tudomásul kell vennie, nem csalhatatlan. Ha olyan jelzéseket kap, amelyek világossá teszik, hogy hiba történt, akkor azt nem leplezni kell, hanem az élére kell állni a probléma megoldásának.
Még a télen felül kell vizsgálni a pályázati feltételeket, és a lehető legszélesebb kört kielégítő feltételeket kell meghatározni. Ezzel nem Ángyán Józsefet védem, hiszen a korábbi államtitkár elveivel soha nem értettünk teljes mértékben egyet. Mi a Széles Gábor-féle elképzeléseket tartottuk elfogadhatónak, amelyekben a nagybirtoknak, a középbirtoknak is megvan a maga behatárolt helye, és ahol a kisebbek számára is tudjuk garantálni a megmaradást, a fejlődést. Nem működhet másként. Csak együtt indíthatjuk el az egész ország gazdasági fejlődését.
– Mit vár az új uniós büdzsétől" Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztese a költségvetésnek.
– A kormány kemény küzdelmet folytat, ami eredményt el lehet érni, azt megteszik. Változás lesz, ezt tudjuk. A kérdés az, hogy nekünk mennyire lesz ez fájdalmas. Az azonos érdekű államoknak közösen kell fellépniük. A kohéziós pénzek az agráriumnak is fontosak. Támogatás nélkül a vidék nem tud tovább fejlődni.
– Az elmúlt két év eseményei két részre oszthatók. Kezdetben sokan úgy vélték, hogy a balliberális oldal megsemmisült, nincs esély a megerősödésére. A közelmúlt azonban azt bizonyítja, az emberekben sokkal erősebb a kötődés a saját oldalukhoz, mint ahogy feltételeztük. Minden torzsalkodás ellenére egyre határozottabban látni egy egységesülő balliberális oldal körvonalait.
– Mennyire valós az esélye egy nagy baloldali koalíciónak"
– Ez a kontingens már most is tárgyalgat a közös koalícióról, s ugyan óriási viták és kompromisszumok árán tömörülhetnek csak egységbe, de mindenki figyelmébe ajánlom, hogy a jobboldali szövetség is ilyen vitákon keresztül jutott el a kétharmados választási sikerig. Sajnos bekövetkezett az, amivel mi, kisgazdák már régóta számoltunk, hogy ha egy párt kormányzati pozícióba kerül, akkor ereje jelentős része a kormányzati munkára összpontosul, és megszűnnek, leépülnek azok a pártkapcsolatok és kapcsolatrendszerek, amelyek nélkül egy ilyen szövetség aligha lehet sikeres. A két év kormányzati eredményeit elismerve és elfogadva nagy hiányosságnak tartom, hogy megszűnt, felszínessé vált az az együttműködés, amely erős kapcsot jelentett a Fidesz és szövetségesei között. A Kisgazda Polgári Szövetségpárt elkezdte újraszervezni az erőit, jelenleg a megyék ötven százalékában működnek választókerületi szervezeteink, a szervezést az év végéig befejezzük. Nagy baj lesz abból, ha erodálódnak az erők. Mi a szövetségi oldalt erősítjük, ennek azonban az a feltétele, hogy az egyeztetések a szövetségen belül ismét rendszeressé váljanak, és újra elkezdjük összefésülni programjainkat.
– Milyen új tervekkel tudnák gazdagítani a kormányoldal politikáját"
– Gyakorlatilag végleges a programunk, ezt azonban tavaszig tovább finomítjuk. A vidékről, az agráriumról szóló elképzeléseink nagymértékben megegyeznek a Széles Gábor nevével fémjelzett szakértői programmal, amely a számunkra koherens, mértékadó és irányadó. A hiba mindig ott van, ahol ettől eltérünk. Ma is érvényesnek tartjuk azokat a téziseket, amelyeket ebben az anyagban – nagy- részt közösen – kidolgoztunk.
– Van jövője a kisgazdamozgalomnak" Sokan úgy gondolják, nem tudnak kellő számú embert megszólítani.
– Akkor van jövőnk, ha képesek vagyunk megújulni. Elsősorban szemléletben és személyekben szükséges a változás. Főként fiatal, középkorú embereket akarunk látni a vezetésben, akik egy-egy térségben meghatározó személyiségek. Őket próbáljuk megnyerni magunknak. A vezetésben is szükség lesz vezető egyéniségre, aki a gazdaságban és a politikában egyaránt jártas, s képes új tanácsokat adni. Erősíteni akarjuk a vezetést. Célunk, hogy a szövetség számára hozzunk létre egy olyan erőt, amely a népi és nemzeti gondolat mentén segíti a következő választás megnyerését.
– A választási regisztráció erősíti vagy gyengíti a kisgazdákat"
– Itt egy dolgot le kell szögezni. A regisztráció miatt lehet, hogy kevesebben mennek majd el szavazni, de akik elmennek, roppant tudatosak lesznek. A küzdelem már ősszel elkezdődik annak érdekében, hogy az emberek regisztráljanak. Hosszú, előre hozott kampányra számítok, és erre készülünk. A regisztrációt mindenképpen finomítani kell majd. Azt szeretnénk, hogy a regisztráltak közé később is lehessen majd csatlakozni, de aki már egyszer regisztrált, az mindig szerepeljen a választási névjegyzékben, ne kelljen négyévente újra felvetetnie a nevét a listára. Nem tudom elképzelni, hogy ezt négyévenként végigzongorázzuk.
– A kisgazdáknak mi a véleményük az új földtörvényről"
– Abban a formában, ahogy benyújtották, csak változtatásokkal tudjuk támogatni a javaslatot. Megindultak az egyeztetések, javaslataink jelentős részét már befogadta a kormány.
– Melyek azok a pontok, amelyek elfogadhatatlanok"
– Fontos kérdés, amit a Magosz felvetett, hogy legyen kétharmados a törvény. Mi erre azt mondtuk, hogy maga a törvény nem lehet sarkalatos, mert számos olyan pontja van a jogszabálynak, amelyről nem tudjuk, hogy a következő évben működni fog-e vagy sem.
Egyelőre még az új uniós támogatási rendszert sem ismerjük. Ráadásul a törvény tartalmaz egy sor olyan kitételt, amelyen nagy valószínűséggel változtatni kell. A javaslat például előírja a mezőgazdasági vállalkozóknak a foglalkoztatást, a foglalkoztatotti létszámot. Ennek ugyanakkor nincs semmilyen gyakorlatban kipróbált alapja. Lehet, hogy többet tudnak foglalkoztatni, lehet, hogy kevesebbet. Így a kétharmados törvényt kellene módosítani.
És ha a jövőben nincs kétharmad" Ezért a törvényt magát nem lehet sarkalatos jogszabállyá tenni, legfeljebb a javaslat olyan pontjait, amelyekben biztosak vagyunk, hogy hosszú távon is érvényesek lesznek. Ilyenek lehetnek a termőföld megszerzésének a feltételei, mértékei vagy a haszonbérlet. Ez egy szűk kör. Mi azt is mondjuk, hogy az alaptörvényen is hajtsunk végre módosítást. Az indítványunkat már akkor benyújtottuk, amikor az alkotmányról tárgyaltunk.
Az alaptörvény P cikkelye ugyanis kimondja: „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Szerintünk túl tág fogalom a nemzeti örökség, így védelemre nem alkalmas.
Ezért be kell építeni azt a szabályt, amely azt mondja, hogy a magyar termőföld nemzeti közös kincs, magyarul: valamennyiünké. A jelenlegi törvényjavaslatnak a preambulumában szerepelnie kell, hogy a magyar termőföld minden magyar ember részére megszerezhető, a törvényekben megjelölt feltételek teljesítése esetén. A törvény ugyanis a mostani formájában olyan helyzetet teremt, hogy a meglévő termőföld-tulajdonosok a jelenlegi földművesek, de kizárja, hogy a többi mintegy kilenc és fél millió ember csatlakozzon hozzájuk.
Ez azt jelenti, hogy a faluban lesz négy-öt gazdaember, a többieknek pedig az a sors jut, hogy nekik dolgozzanak. Ezt nem tudom elfogadni. Nyitva kell hagyni annak az elvi lehetőségét, hogy a faluban élő ember maga is földműves lehessen és gazdaságot alapíthasson. Alkotmányosan ettől senkit nem lehet elzárni.
– Erős kontrollnak érzi a földbizottságokat" Meg lehet ezzel gátolni a földszerzés erkölcstelen formáit"
– A földbizottság remek elképzelés, de ezt minél közelebb kell vinni ahhoz a helyhez, ahol el kell dönteni, hogy ki és milyen feltételekkel vesz földet. Így minden olyan településen, ahol működik jegyző, létre kell hozni ezeket a bizottságokat, azokon a településeken pedig, ahol nincs jegyzőség, a legközelebbi településen kell dönteni a kérdésről, de olyan módon, hogy a forgalommal érintett településről is legyen tagja a biztosságnak. A földbizottság nem állhat össze kizárólagosan, sőt a többsége sem lehet földműves.
Mert így egy-egy településen az döntené el a földkérdést, aki maga a vevő. A jelenlegi és a jövőbeni visszaéléseket csak úgy lehet felderíteni és megszüntetni, ha elrendeljük a kötelező önbevalláson alapuló tulajdon- és birtokfelmérést.
– Lát esélyt arra, hogy az elképzeléseik beépüljenek a földtörvénybe" Sok idő már nincs.
– Nem értem, miért kell rohanni a jogszabály elfogadásával. Hiányzik az üzemtörvény, és nagyon hiányzik a társas gazdálkodásra vonatkozó jogszabály. Az lenne a szerencsés, ha a földtörvényt egyszerre fogadnánk el ezekkel, és létrejönne egy agrárkódex, amelyből mindenki tudná, hogy rá mi vonatkozik. Ezenkívül agrárreformot kell végrehajtani. Jelentős lemaradásban vagyunk. Innováció kell a mezőgazdaságba.
Elfogadhatatlan, hogy ilyen hazai termőföldadottságokkal, ilyen gazdag vízkészlettel és vízkinccsel legjobb esetben is mindössze a GDP három százalékát adja csak a mezőgazdasági termelés. Rosszabb esetben pedig csak másfél százalékot. Legalább négy-öt százalékot kellene elérni. Ez benne van a magyar agráriumban, csak nem hozzuk ki belőle. Sürgősen meg kell állítani a magyar élelmiszeripar, húsipar leépülését.
– Jelentős a nézeteltérés Ángyán József és a kormány között. A gazdák hogyan vélekednek a birtokpolitikáról és a haszonbérleti pályázatokról"
– Szerintem középen van az igazság. Amikor az első kétségeket ébresztő szerződések, pályázati elbírálások megszülettek, a kormány rögtön úgy reagált, hogy a rendszer tökéletes. Márpedig akkor is tudtuk, hogy a rendszer nem tökéletes, tökéletes rendszer nincs is. A pályázati feltételekben túl sok a szubjektív elem, ami a vesztesben azt az érzést keltheti, hogy valaki befolyásolással élt. Bölcsebb lenne, ha nem a botrány után szaladnánk, hanem elejét vennénk. A kormányzás alfája és ómegája, hogy minden kabinetnek tudomásul kell vennie, nem csalhatatlan. Ha olyan jelzéseket kap, amelyek világossá teszik, hogy hiba történt, akkor azt nem leplezni kell, hanem az élére kell állni a probléma megoldásának.
Még a télen felül kell vizsgálni a pályázati feltételeket, és a lehető legszélesebb kört kielégítő feltételeket kell meghatározni. Ezzel nem Ángyán Józsefet védem, hiszen a korábbi államtitkár elveivel soha nem értettünk teljes mértékben egyet. Mi a Széles Gábor-féle elképzeléseket tartottuk elfogadhatónak, amelyekben a nagybirtoknak, a középbirtoknak is megvan a maga behatárolt helye, és ahol a kisebbek számára is tudjuk garantálni a megmaradást, a fejlődést. Nem működhet másként. Csak együtt indíthatjuk el az egész ország gazdasági fejlődését.
– Mit vár az új uniós büdzsétől" Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztese a költségvetésnek.
– A kormány kemény küzdelmet folytat, ami eredményt el lehet érni, azt megteszik. Változás lesz, ezt tudjuk. A kérdés az, hogy nekünk mennyire lesz ez fájdalmas. Az azonos érdekű államoknak közösen kell fellépniük. A kohéziós pénzek az agráriumnak is fontosak. Támogatás nélkül a vidék nem tud tovább fejlődni.
Magyar Hírlap
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 12. 04.