Mi magyarok évtizedek óta várjuk, hogy jobbra forduljon a sorsunk. Szabadságról, jólétről, demokráciáról – egy emberibb életről álmodtunk. Próbálkoztunk különböző kormányokkal. Volt, amelyiknek 4 évet adtunk, volt, amelyiknek 8-at. Egyik sem vált be. Elzavartuk azt, aki lopott, és választottunk helyette olyat, aki még többet lopott… Elzavartuk azt, aki hazudott, és választottunk helyette egy még hazugabbat. Közben eltelt az életünk, és elfogytak a választási lehetőségeink. Most itt ülünk tehát egy kifosztott és megalázott országban, és fogalmunk sincs, hogy mit is tehetnénk.
Újra kell gondolnunk ezt az egészet!
Hogyan és miért jutottunk ide" És egyáltalán hol vagyunk" Mik a lehetőségeink"
Nem sok időnk maradt!
Az utolsó vagyonunkat éppen most viszik. A szabadság utolsó kapui most csapódnak be…
ITT AZ IDŐ, HOGY SZEMBENÉZZÜNK AZ IGAZSÁGGAL!
Amit ma magunk körül látunk, az Magyarország felszámolásának utolsó felvonása.
A közvagyon felszámolása, a közpénzek módszeres eltüntetése, az állami
intézményrendszer, az oktatás, az egészségügy szétzilálása zajlik
napjainkban.
A közerkölcsök elképzelhetetlen mélységekbe zuhantak. Már a látszat fenntartására sem igen adnak. A korrupció lett a rend.
A folyamatos átszervezésekkel mindenkit és mindent állandó
bizonytalanságban tartanak, és módszeresen iktatják ki a rendszerből
azokat a kiváló szakembereket, akik a gerincét adták az állam, az
intézmények működésének.
A napról napra kritikusabbá váló helyzetet,
az egymásra tornyosuló botrányokat a szerencsétlen menekültek ügyével
még egy darabig el lehet fedni, le lehet fojtani, de már nem sokáig.
Nagyon komoly veszélyben vagyunk, mi magyarok, mert az elmúlt hetek eseményei és hírei mögött felsejlik egy rémisztő lehetőség: a menekülthelyzet konfliktusba fordulása, mely bárhol, bármikor előfordulhat. Az Alaptörvény-módosítás titkosnak szánt tervezete pedig megmutatta, hogy egy ilyen helyzetet arra kívánnak felhasználni, hogy a teljes magyar társadalmat megbénítsák, cselekvőképtelenné tegyék, megfosszák az információszerzés, a kapcsolattartás és a szabad mozgás lehetőségétől. Az eredetileg terrorveszély esetére tervezett intézkedések éppen akkor tennék cselekvőképtelenné a magyar társadalmat, amikor a legnagyobb szüksége lenne a cselekvőképességére.
Van min gondolkoznunk tehát! Kezdjünk neki!
Legelőször is vissza kell szereznünk szavaink eredeti jelentését, saját
gondolatainkat. Ha tudatosan újrafogalmazzuk, hogy mit jelentenek
szavaink, visszafordulhatunk a józan ész világába, és visszaadhatjuk az
értelmét azoknak a meggyalázott szavainknak, hogy „gazda”, „közvagyon”,
„közérdek”, „erkölcs”, „jog”, „igazság”, „nemzeti”, „keresztény”, stb
A most induló „Élőhír” szerzői ezt a közös munkát szeretnék elindítani, hogy visszataláljunk arra az útra, ami elvezethet minket oda, ahova eredetileg indultunk.
© 2013 Kié legyen a föld?