Kishantosra látogattunk, ahol a Greenpeace ökogazdálkodási képzést
indított a Vidékfejlesztési Központban. Az oktatás célja, hogy a
Kishantoson évtizedek alatt felhalmozódott tudás tovább éljen, és az
egészséges, vegyszermentes élelmiszer-termesztés módszerei elérhetőek
legyenek a gazdálkodók és a közösségek számára. Cikksorozatunk első
részében megismerhetik a mintagazdaság szétverésének történetét, a
haszonélvezők körét.
A mintagazdaság stratégiai szempontból a
felhalmozott tudás miatt volt fontos, de ezzel párhuzamosan megélhetést
biztosított Hantos lakóinak is. A nem konvencionális mezőgazdasági munka
miatt a nyári időszakban akár 100 ember is dolgozott a földeken.
Szemben a nagybirtokkal, a megtermelt haszon helyben maradt.
Ha megszűnik a megélhetés, megszűnik az élet lehetősége is,
sóhajtott fel Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
vezetője, a képzés egyik előadója. Az iparszerű mezőgazdaság nemcsak a
mintagazdaság, hanem a helyi közösség kenyerét is elveszi, ez egy
törvényszerű folyamat, hiszen a profit egy távoli befektetőnél
realizálódik. Ugyanez a modell él a világ számos helyén, a megélhetés
nélkül maradt vidéki népesség végül a városokban próbál munkához jutni.
(Igaz, hazánkban létezik a közmunka intézménye is, így értékteremtő
munkavégzés nélkül hosszú időre is konzerválható ez a kilátástalanság).
Szubjektíven objektív
Kishantos kálváriája 2013-ban kezdődött, amikor a második
Orbán-kormány úgy döntött, hogy helyben lakó kis és családi
gazdálkodóknak ad bérbe földeket. Minden nagyon szabályos volt:
pályázatot kellett benyújtani, amit aztán gondosan kiértékeltek,
pontoztak. Voltak objektív tételek, de a gazdasági tervet szubjektív
(meg nem ismert) szempontok szerint mérték; Kishantos esetén például az
egyik új bérlő, a Mező Vidék Bt. úgy jutott bérleti szerződéshez, hogy
az objektív szempontok szerint az utolsó volt a sorban.
A pályázatokra a Fidesz sem volt büszke, mindent megtettek, hogy azok ne legyenek nyilvánosak, nem éppen teljes
sikerrel.
Természetesen nem elsősorban Kishantos elpusztítása volt a cél (ám
sokan Ángyán József elleni bosszúról beszéltek), inkább Mészáros
Lőrincet hozták ezzel a későbbi földárveréseken helyzetbe. Az
ökogazdaság 452 hektáron működött, ebből jelenleg kilenc hektár az övék.
A többi területet 8 új bérlő között osztották szét 2013. március
25-én.
Az NFA nyilvános adatai alapján Bodoki György (Sárbogárd 17,5 km
távolság) 40 hektárhoz (54,9 millió forint), Barabás János
(Sárszentágota 24,3 km) 68 hektárhoz (67,25 millió forint), míg
Szőnyegi Tamás Lajos (Sárbogárd 17,6 km) 50 hektárhoz (73,85 millió
forint) jutott. Ők mindhárman elsősorban állattartással foglalkoztak, és
2015. december 8-án meg is vásárolták a korábbi kishantosi földeket.
A legnagyobb területet, több mint 80 hektárt 122,9 millió forint
értékben egy kezdő kérges tenyerű gazda, Simon Hornok Réka (Nagyvenyim
15,7 km) szerezte meg. A hölgy munkaidőben ügyintézőként dolgozik annál a
Simon Kft.nél, amely a honlapja szerint 2900 hektáron gazdálkodik, míg
civilben Simon Károlynak, a Simon Kft. tulajdonosának a felesége.
Simon-Hornok Réka szintén tulajdonos lett.
Márok Csaba László (Mezőfalva 7,9 km) Mezőfalva polgármestere, a
Mezőfalvi Híd Térségfejlesztő elnöke, illetve feleségével együtt a Simon
Kft. felügyelőbizottsági tagja több mint 53 hektárhoz (67,7 millió
forint) jutott aminek később a tulajdonosa lett.
Lakatos Huba az egyetlen hantosi gazda, aki licitált az ökogazdaság
földjeire (52 hektár), és ahogy lehetett, le is szórta azt műtrágyával.
Az új bérlő, aki textilkereskedelemben is utazik, lett az első
tulajdonos, már december 4-én, versenytárs nélkül, kikiáltási áron, 53
millióért övé lett a birtoktest.
Szabó Zsolt (Kislók 9,3 km) 52 hektárra kapta meg a bérleti
szerződést. Országos hírnévre azzal tett szert, hogy rátámadt a
Greenpeace aktivistáira, amikor azok az ellen tüntettek, hogy a jogi
eljárás alatt lévő kishantosi földeket az új bérlő betárcsázza. Az
árverésen a felesége volt a nyertes licitáló, kikiáltási áron, 66,4
millió forintért kelt el a birtoktest.
A december 8-i árveréseken egyébként Berzeviczy Gábor ügyvéd
képviselte Szabónét, Szőnyegit és Barabást is, de ő volt Márok jogi
képviselője is egy Kishantos
elleni vesztes perben.A
szabadegyházi (20,2 km) Mező Vidék Bt. is földbérlő lett (27 hektár),
de itt már nagyon kilógott az a bizonyos lóláb. A céget 2012. október
19-ig Salgó-Közmű Építő és Tervező Bt.nek hívták, és a salgótarjáni
központú vállalkozás tevékenységi körébe nem volt bejegyezve a
mezőgazdasági termelés. A nevezett dátumtól Vízi Dániel lett az új
beltag, aki egy másik cégén keresztül a Mezőfalvi Zrt.-hez köthető. Az
első Orbán-kormány által privatizált gazdaság 9 ezer hektár állami
földet művel Kishantos mellett, vezérigazgatója az a Zászlós Tibor, aki
többek között a nemzeti agrárkamara egyik országos alelnöke.
Mivel szorított az idő, a nagy kapkodásban nem módosították a Mező
Vidék Bt. tevékenységi körét, így szubjektív szempontok szerint úgy
kapta meg a bérleményt, hogy még papíron sem foglalkozott
mezőgazdasággal. Kishantos pert indított az ügyben, amelyet végül meg is
nyert. A bíróság megsemmisítette a Mező Vidék Bt. bérleti szerződését.
Ám hiába a jogerős ítélet, az NFA hirdetményében továbbra is bérlőként szerepelt, miután ezt
megírtuk,
korrigálták a kiírást. A birtoktesthez végül a mezőfalvai Rabi János
jutott hozzá, a kikiáltási ár (43,25 millió forint) majd duplájáért
(84,45 millió forint).
Így néz ki a szakirodalomban földrablásnak nevezett folyamat.