Teljesen tönkre teszik a vidéket a földárverések

Talán nem mindenki érzi a valós súlyát a napjainkban is zajló állami termőföldek elidegenítésének, ezért nem minden haszon nélküli feltárni az árverések mélyebb összefüggéseit. Az elvileg vidék- és családbarát kormányzat intézkedései ugyanis éppen az ellenkező irányba mutatnak.





Példamutató őszinteséggel vázolja fel a Népszabadság vezércikke a földárverések motivációit és következményeit. A lap szerint a hazai piacon szinte lehetetlen volt földhöz jutni, mivel érzelmi és egyéb okokból minden gazda ragaszkodott saját termőföldjéhez. A megerősödött oligarcharéteg földéhsége ugyanakkor elemi erővel támadt fel, mivel a területalapú uniós támogatások miatt a földvásárlás az egyik legjobb befektetés. A kormány ezt kizárólag az állami földek kiárusításával tudta csillapítani, ami azonban végzetes következményekhez vezethet.


A becslések szerint az eladott földek harmadát egyértelműen kormányzathoz közel álló üzletemberek, második harmadát pedig eddig is mezőgazdasággal foglalkozó oligarcha réteg vásárolta meg, míg 10 százalék juthatott külföldi vállalkozók kezébe. Így tehát legfeljebb a fennmaradó 25 százalékra tarthattak igényt a magyar gazdák, akiket a kormány lépten-nyomon emleget.


Ezzel pedig csupán annyi a gond, hogy még tovább csökken, az amúgy is szűkös vidéki munkalehetőségek köre. A nagybirtokok foglalkoztatási viszonyait elnézve ugyanis megállapítható, hogy száz hektáronként alkalmaznak egy munkavállalót. A növekvő munkanélküliség pedig előbb-utóbb egészen biztosan a vidéki Magyarország csődjét jelenti majd. Nem lehet azon csodálkozni, hogy az Eurostat adatai szerint Görögország után hazánkban nő a leggyorsabban az elszegényedés.


Minden bizonnyal ez is szerepet játszott abban, hogy Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a múlt héten népszavazást kezdeményezett a földárverések leállítása érdekében.








Cikk megjelenésének dátuma: 2016. 03. 07.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?