Talán nem mindenki érzi a valós súlyát a napjainkban is
zajló állami termőföldek elidegenítésének, ezért nem minden haszon
nélküli feltárni az árverések mélyebb összefüggéseit. Az elvileg vidék-
és családbarát kormányzat intézkedései ugyanis éppen az ellenkező
irányba mutatnak.
Példamutató őszinteséggel vázolja fel a Népszabadság vezércikke a
földárverések motivációit és következményeit. A lap szerint a hazai
piacon szinte lehetetlen volt földhöz jutni, mivel érzelmi és egyéb
okokból minden gazda ragaszkodott saját termőföldjéhez. A megerősödött
oligarcharéteg földéhsége ugyanakkor elemi erővel támadt fel, mivel a
területalapú uniós támogatások miatt a földvásárlás az egyik legjobb
befektetés. A kormány ezt kizárólag az állami földek kiárusításával
tudta csillapítani, ami azonban végzetes következményekhez vezethet.
A
becslések szerint az eladott földek harmadát egyértelműen kormányzathoz
közel álló üzletemberek, második harmadát pedig eddig is
mezőgazdasággal foglalkozó oligarcha réteg vásárolta meg, míg 10
százalék juthatott külföldi vállalkozók kezébe. Így tehát legfeljebb a
fennmaradó 25 százalékra tarthattak igényt a magyar gazdák, akiket a
kormány lépten-nyomon emleget.
Ezzel pedig csupán annyi a gond,
hogy még tovább csökken, az amúgy is szűkös vidéki munkalehetőségek
köre. A nagybirtokok foglalkoztatási viszonyait elnézve ugyanis
megállapítható, hogy száz hektáronként alkalmaznak egy munkavállalót. A
növekvő munkanélküliség pedig előbb-utóbb egészen biztosan a vidéki
Magyarország csődjét jelenti majd. Nem lehet azon csodálkozni, hogy az
Eurostat adatai szerint Görögország után hazánkban nő a leggyorsabban az
elszegényedés.
Minden bizonnyal ez is szerepet játszott abban,
hogy Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a múlt héten népszavazást
kezdeményezett a földárverések leállítása érdekében.
Cikk megjelenésének dátuma: 2016. 03. 07.
Cikk forrása