Konszenzusos földtörvény a cél

Széles társadalmi támogatottsággal bíró, pártok közötti konszenzuson alapuló földtörvény megalkotásának fontosságát hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.

A cél olyan jogszabály megalkotása, amely megfelel az európai normáknak, és teljes mértékben megvédi a magyar termőföldet azoktól a spekulánsoktól, akik 2014. május 1-jétől, a moratórium lejártát követően jelentős mennyiségű földterület kívánnak megszerezni - mondta az államtitkár.

Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter április közepén bocsátotta társadalmi vitára az új földtörvény vitairatát. A minisztérium honlapján olvasható kérdőívekre beérkezett válaszok mintegy 90 százalékban egybecsengenek a vitairatban megfogalmazott elvekkel - közölte.

Az államtitkár szerint ennek azért van jelentősége, mert a kérdőívek előbb kerültek fel a minisztérium honlapjára, mint ahogyan a vitairat az új földtörvényről elkészült. Továbbá a válaszok nagy része a falugazdász-hálózat közreműködésével került vissza a tárcához, ami azt jelzi, hogy ténylegesen a gazdálkodók válaszoltak a feltett kérdésekre. A kétkedők ezeket a kérdőíveket megnézhetik, szám szerint 2.196-ot - tette hozzá.

Budai Gyula a részleteket ismertetve elmondta: az egyes számú kérdőíven többek között azt tudakolták a gazdáktól, hogy az elaprózott birtoktestek esetében szükségesnek tartják-e a birtokcserét, a birtokösszevonást. Erre a kérdésre a válaszadók 60,21 százaléka felet igennel.

Életképes birtoknagyságnak a szántóföldi növénytermesztés esetében a gazdák legnagyobb aránya - 27,82 százalék - az 50 hektárt tartja. A legeltető állattenyésztés esetében szintén hasonló volt a többségi vélemény, azaz 50 hektár. A zöldség- és gyümölcstermesztés esetében pedig a legtöbben a 10 hektárt tartották gazdaságos tevékenységre alkalmasnak.

A magánszemélyek által tulajdonolt terület nagyságát a megkérdezettek több mint 70 százaléka 300 hektárban határozná meg. Ugyanezt a területnagyságot tartja elfogadhatónak a többség a használt - például bérelt - terület esetében is.

A kettes számú kérdőíven feltett kérdések közül a válaszadók szerint - több mint 82 százalékuk vélekedett így - az új földtörvényben a helyi döntéshozatalt kell erősíteni a földügyekben. A termőföldszerzést hatósági engedélyhez kötné a válaszadók többsége. A földhaszonbérlet minimális időtartamát 5, a maximumát pedig 20 évben határoznák meg.

Budai Gyula jelezte: az új földtörvény a hatósági engedélyezési eljárás bevezetését tervezi, amellyel a megkérdezettek egyetértettek. A döntéseket a tervezet szerint helyi szinten kell meghozni, hatósági engedélyeztetés keretében.

A vitaanyag tartalmazza azt is, hogy "a termőföldet elsősorban mező- és erdőgazdasági termelő tevékenység céljára és földműves szerezhetné meg, függetlenül attól, hogy a szerzés földtulajdonra vagy földhasználati jogra irányulna".

A vitaanyag kiindulási pontként továbbá fenntartaná a jelenleg hatályos földtörvényben szabályozott területi és érték maximumot, a földművesek tulajdonjogát, haszonélvezeti jogot összesen 300 hektár vagy 6.000 aranykorona (AK) értékben.

A kérdőívet kitöltők 56,94 százaléka egyetértett a vitaanyagban is szereplő, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) jelenlegi szabályozásától eltérő öröklési rendszer bevezetésével. A válaszadók támogatták azt is, hogy a mezőgazdasági üzem átruházása illetve öröklése is meghatározásra kerüljön külön törvény keretében.

Budai Gyula aláhúzta: a válaszadók nagy száma hitelesíti a megfogalmazott véleményeket.

Tájékoztatása szerint az új földtörvény tervezetét július közepéig, a rendkívüli nyári ülésszak befejezéséig benyújtják az Országgyűlésnek. A társadalmi egyeztetés pedig folyamatos lesz, várhatóan késő őszig tart. Az Országgyűlés a tervek szerint az ősszel tárgyalja a javaslatot.