Jogalkotói mulasztások - Júliusi Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság a hathetes ítélkezési szünet előtt két mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg: a Polgári perrendtartás hiányosságát december 1-jéig, míg a földtörvényét december 31-ig kell az Országgyűlésnek orvosolnia.

Nyári ítélkezési szünet

Az Ab a szervezet ügyrendjének 12. §-a alapján július 20-ától augusztus 28-áig ítélkezési szünetet tart. A szünet időtartama az 55. § (4) bekezdés alapján az ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor a szünet az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben megállapított – így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló – határidőket.

A teljes ülés júliusi határozatai

Nem volt alaptörvény-ellenes a telekadó – 3142/2015. (VII. 24.) AB határozat
Az Ab elutasította Solymár Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a telekadóról szóló 19/2010. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2011. január 1. és 2012. december 31. között hatályban volt 4. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. A rendelet 150 Ft/m2/év telekadó-fizetési kötelezettséget írt elő a nagyközség közigazgatási területén található, építménnyel nem rendelkező telkek helyben lakóhellyel nem rendelkező tulajdonosainak. Az indítványozót 2011-ben 156 900 forint telekadó megfizetésére kötelezték, és az ügyben benyújtott keresetét elutasította a bíróság. Az Ab szerint az önkormányzatot az állandó lakóhellyel rendelkező lakosai után megillette a személyi jövedelemadóból származó bevétel egy része, és további normatív támogatásra is jogosult volt. Ezzel szemben a helyben lakóhellyel nem rendelkező magánszemélyek a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok finanszírozásához közvetve sem járultak hozzá. A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László, Pokol Béla és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)

Értelmezés jogszabályi szinten – 3143/2015. (VII. 24.) AB határozat
Az Ab elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1a) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó pénzügyi intézmény kifejtette, hogy a törvény hosszabb ideje létrejött, bizonyos esetekben már le is zárt szerződéses jogviszonyok tekintetében nyilvánít semmissé olyan kikötéseket, amelyek a felek kölcsönös megállapodásán alapultak. Az Ab szerint viszont a törvényalkotó nem alkotott visszamenőleg új anyagi jogszabályt, hanem az érintett időszakban mindig is hatályban volt anyagi jogszabálynak az európai és a magyar bírósági gyakorlat által kidolgozott értelmezését emelte jogszabályi szintre. A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

Meg nem alkotott szabályok – 25/2015. (VII. 21.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. §-a alapján megszűnt haszonélvezeti, illetve használati jogokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a kivételes, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2015. december 1-jéig szüntesse meg az alaptörvény-ellenes mulasztást. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Kiss László, Lévay Miklós és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)

Hiányos a Polgári perrendtartás – 26/2015. (VII. 21.) AB határozat
Az Ab hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, mivel nem rendelkezett arról, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 155/A. §-ában szabályozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása tárgyában a bíróságnak döntenie kell és azt legkésőbb az ügydöntő határozatban köteles megindokolni. A testület felhívta a parlamentet, hogy jogalkotási feladatának 2015. december 31-ig tegyen eleget. Az Ab a konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította, hivatalból eljárva azonban észlelte, hogy a Pp. szabályai alapján a bíróság a kezdeményezés elutasítása tárgyában nem köteles alakszerű és indokolt döntést hozni, márpedig ez az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező fél tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmével jár. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

Alaptörvény-ellenes kötőjel – 27/2015. (VII. 21.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a 2014. június 30-ig hatályban volt, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 27/A. § (2) bekezdés második mondata, valamint 30. § (3) bekezdésének „a kéttagú születési családi név és” szövegrésze alaptörvény-ellenes volt. A testület azt is megállapította, hogy a 2014. június 30-ig hatályban volt, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 27/A. § (2) bekezdés második mondata, valamint 30. § (3) bekezdésének „a kéttagú születési családi név és” szövegrésze a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 9.K.32.048/2014/13. számú ügyben nem alkalmazható. Az Ab szerint a jogalkotó hozta létre azt a helyzetet, hogy egy olyan családi nevet, amelyet az adott családban a felmenők kötőjel nélkül használtak, kötőjellel kellett anyakönyvezni. A testület szerint nincs olyan alkotmányosan elfogadható cél, amely miatt ez a korlátozás szükségesnek minősíthető. A határozathoz Czine Ágnes, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)

Sérült a vallásszabadsághoz való jog – 3144/2015. (VII. 24.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény – 2012. március 1-től 2013. július 31-ig hatályos – 35. § (1) bekezdése „2012. február 29-éig” szövegrésze, és a 35. § (3) bekezdés b) pont „nem vagy” szövegrésze alaptörvény-ellenes volt, ezért a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő 14.Pk.60.070/2011. számú ügyben nem alkalmazható. Az Ab szerint a törvény támadott szabályozása a korábban egyházként nyilvántartásba vett vallási szervezeteknek nem biztosított megfelelően hosszú határidőt arra, hogy más jogi formában történő továbbműködési szándékukról nyilatkozzanak, és a határidő elmulasztásához a kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatásának jogkövetkezményét kapcsolta. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

A 1. öttagú tanács határozatai

Változhat az eljáró tanács összetétele – 3145/2015. (VII. 24.) AB határozat
Az Ab tanácsa elutasította a törvényes bíróhoz való jog sérelme kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított, a Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.20.300/2014./7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Ab szerint a törvényes bíróhoz való jog alkotmányos elvéből semmiképpen sem következik az, hogy a bíró személye, vagy az eljáró tanács összetétele az eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett ne változhatna az eljárás során. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

Állami földbirtok-politika – 3146/2015. (VII. 24.) AB határozat
Az Ab tanácsa elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fttv.) 40. § (1) bekezdése, 46. §-a, 47. § (1)–(3) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Ab szerint az Fttv. alapvetően kizárja a mezőgazdasági termelést nem folytató bármely személy – ide értve a jogi személyeket is – földtulajdon, illetve földhasználati jog szerzését, illetve egy hektárban maximálja. A szabályozás célja, hogy a termőföld és az erdő valóban azokhoz jusson el, akik azt hivatásszerűen művelik, és hogy a termőföld és az erdő tulajdonjogának átruházása során a helyi közösség érdekeire is tekintettel megvalósulhasson az állami földbirtok-politika. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)

A 3. öttagú tanács határozata

Eredeti induló kamat – 3147/2015. (VII. 24.) AB határozat
Az Ab tanácsa elutasította az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontja és 10. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszokat. Az alkotmánybírák szerint az „eredeti induló kamat” fogalmából nem következik bármely fennálló szerződés által korábban megállapított induló kamat konkrét mértékének az utólagos módosítása. Azt is leszögezték, hogy a végtörlesztés és a forintosítás eltérései miatt nem lehet homogén csoportként kezelni a két különböző szabályozás által érintetteket. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)