A módosító javaslatokról történt szavazáskor a kormánypárti képviselők is a jelenlegi helyzet fennmaradása mellett döntöttek, mivel a jelenlegi természetvédelmi intézményrendszert tartották megfelelőnek.
Manninger Jenő (Fidesz) a törvényjavaslat
célját úgy határozta meg, hogy az állami földek egységes
tulajdonosi joggyakorlás alá kerüljenek és egységes elvek
szerint történjen a hasznosítás is.
Ezzel szemben Sallai
R. Benedek (LMP) bizottsági elnök úgy vélte, az NFA kizárólagos
joggyakorlása alaptörvény ellenes, emellett "szétveri a
természetvédelmi intézményrendszert", továbbá
veszélyezteti a nemzeti parkok létét is.
A vitában
Ugron Ákos, az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte,
hogy nem szűnik meg a nemzeti parkok vagyonkezelése. Mint
mondta, a javaslat azt célozza, hogy az NFA vásárolja meg a
természetvédelmi területeken lévő földeket, amelyeket
azután a nemzeti parkok vagyonkezelésébe ad.
Az elnök
felvetésére, hogy a haszonbérleteknél az új megoldás
kizárja a környezetvédelmet, a helyettes államtitkár azzal
érvelt, hogy mielőtt az NFA bérbe adna egy területet, megkéri a
nemzeti parktól a környezetvédelmi előírásokat, amelyek
betartását a környezetvédelmi őrszolgálat később
ellenőrzi is.
Az ülésen jelen volt Szabó Marcel, az
alapvető jogok biztosának helyettese, aki felszólalásában
az 1992-es alkotmánybírósági határozattal analógnak
tartotta a mostani javaslatot. Miután a szétesett téeszek
védett területeit megkapták a nemzeti parkok, a kárpótláson
nem lehetett ezeket szétosztani, mert az az Ab szerint
visszalépés lett volna. Ilyen visszalépést javasol most a
kormány a vagyonkezelés egységesítésével - vélte Szabó
Marcel.
Az új szabálynak a javaslatból való kivételét
javasolta módosításában a bizottsági elnök és Ikolity István
(LMP) is. Bencsik János (Fidesz) pedig úgy fogalmazott, hogy a
szakmai szervezetekkel lezajló egyeztetéséig minden
maradjon úgy, mint eddig. Az első módosítást 4 kormánypárti
tartózkodással, míg a másodikat mindössze két tartózkodással
fogadta el a bizottság.
A bizottság megtárgyalta még az
alapvető jogok biztosának és helyetteseinek a 2013-as
beszámolóját. Szabó Marcel példákat sorolt arra, hogy mikor
léptek fel a környezetvédelem érdekében. Így például
kifogásolták azt, hogy Magyarország kiskapukat nyitott a
termálvíz kötelező visszasajtolása előtt, illetve felléptek
a kishantosi biogazdaság érdekében is. Ezzel kapcsolatban
említette, hogy Ausztriában a biogazdaság aránya már most 20
százalékos, míg Magyarország célkitűzése a kettőről négy
százalékra növelés.
A jelentést egyhangúlag fogadta el a bizottság.
A
környezetvédelmi termékdíj törvényt azért javasolja
módosítani a kormány, mivel az év elejétől hatályos
szövegben ellentmond néhány szóbeli meghatározás és
vámtarifa szám.
A bizottság elnöke ezzel szemben egy
új, zöld adórendszert javasolt a "toldott-foldott" termékdíj
törvény helyett.
A bizottság végül 7 igenlő kormánypárti, és 3 nemleges ellenzéki szavazattal zárta le az általános vitát.
A
fenntartható fejlődés bizottsága további, agrár tárgyú
törvények általános vitáját folytatta le és küldte tovább
azokat a plénumhoz.
© 2013 Kié legyen a föld?