Mégsem lesz változás a nemzeti parkok kezelésében
Az állami földvagyon kezelője ne kizárólag a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet (NFA) legyen, hanem a nemzeti parkok maradjanak meg azok
igazgatóságainak a kezelésében - ezt javasolta a parlament fenntartható
fejlődés bizottsága hétfői ülésén Budapesten.
Manninger Jenő (Fidesz) a törvényjavaslat célját úgy határozta meg, hogy az állami földek egységes tulajdonosi joggyakorlás alá kerüljenek és egységes elvek szerint történjen a hasznosítás is.
Ezzel szemben Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök úgy vélte, az NFA kizárólagos joggyakorlása alaptörvény ellenes, emellett "szétveri a természetvédelmi intézményrendszert", továbbá veszélyezteti a nemzeti parkok létét is.
A vitában Ugron Ákos, az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte, hogy nem szűnik meg a nemzeti parkok vagyonkezelése. Mint mondta, a javaslat azt célozza, hogy az NFA vásárolja meg a természetvédelmi területeken lévő földeket, amelyeket azután a nemzeti parkok vagyonkezelésébe ad.
Az elnök felvetésére, hogy a haszonbérleteknél az új megoldás kizárja a környezetvédelmet, a helyettes államtitkár azzal érvelt, hogy mielőtt az NFA bérbe adna egy területet, megkéri a nemzeti parktól a környezetvédelmi előírásokat, amelyek betartását a környezetvédelmi őrszolgálat később ellenőrzi is.
Az ülésen jelen volt Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese, aki felszólalásában az 1992-es alkotmánybírósági határozattal analógnak tartotta a mostani javaslatot. Miután a szétesett téeszek védett területeit megkapták a nemzeti parkok, a kárpótláson nem lehetett ezeket szétosztani, mert az az Ab szerint visszalépés lett volna. Ilyen visszalépést javasol most a kormány a vagyonkezelés egységesítésével - vélte Szabó Marcel.
Az új szabálynak a javaslatból való kivételét javasolta módosításában a bizottsági elnök és Ikolity István (LMP) is. Bencsik János (Fidesz) pedig úgy fogalmazott, hogy a szakmai szervezetekkel lezajló egyeztetéséig minden maradjon úgy, mint eddig. Az első módosítást 4 kormánypárti tartózkodással, míg a másodikat mindössze két tartózkodással fogadta el a bizottság.
A bizottság megtárgyalta még az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek a 2013-as beszámolóját. Szabó Marcel példákat sorolt arra, hogy mikor léptek fel a környezetvédelem érdekében. Így például kifogásolták azt, hogy Magyarország kiskapukat nyitott a termálvíz kötelező visszasajtolása előtt, illetve felléptek a kishantosi biogazdaság érdekében is. Ezzel kapcsolatban említette, hogy Ausztriában a biogazdaság aránya már most 20 százalékos, míg Magyarország célkitűzése a kettőről négy százalékra növelés.
A jelentést egyhangúlag fogadta el a bizottság.
A környezetvédelmi termékdíj törvényt azért javasolja módosítani a kormány, mivel az év elejétől hatályos szövegben ellentmond néhány szóbeli meghatározás és vámtarifa szám.
A bizottság elnöke ezzel szemben egy új, zöld adórendszert javasolt a "toldott-foldott" termékdíj törvény helyett.
A bizottság végül 7 igenlő kormánypárti, és 3 nemleges ellenzéki szavazattal zárta le az általános vitát.
A fenntartható fejlődés bizottsága további, agrár tárgyú törvények általános vitáját folytatta le és küldte tovább azokat a plénumhoz.
Cikk megjelenésének dátuma: 2015. 03. 23.
Cikk forrása