Kishantos méltó az alkotmányos védelemre
A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó
biztoshelyettes szerint a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt
kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre.
Szabó Marcel azok után közölte ezt hétfőn az MTI-vel, hogy a Fejér megyei Kishantoson az állami földpályázaton nyertes új bérlők szombat reggel elkezdték beszántani a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket.
A biztoshelyettes közleményében hangsúlyozta: Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Mint írta: az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.
Jelezte, hogy a biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett "a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról". Emellett ígéretet tett arra is, hogy létrehozza azt a szakmai fórumot, amelynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmani hivatalt a bizottság munkájában való részvételre - olvasható az ombudsmani hivatal közleményében.
A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság nem alakult meg, és azt sem tudni, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett azért, hogy megőrizzék a létrejött környezeti értékeket.
Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők.
A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák "nincsenek birtokban", és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük.
A nyertes földbérlők szerint viszont ők jogszerűen használják a földeket, és a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják.
Szabó Marcel azok után közölte ezt hétfőn az MTI-vel, hogy a Fejér megyei Kishantoson az állami földpályázaton nyertes új bérlők szombat reggel elkezdték beszántani a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket.
A biztoshelyettes közleményében hangsúlyozta: Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Mint írta: az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.
Jelezte, hogy a biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett "a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról". Emellett ígéretet tett arra is, hogy létrehozza azt a szakmai fórumot, amelynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmani hivatalt a bizottság munkájában való részvételre - olvasható az ombudsmani hivatal közleményében.
A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság nem alakult meg, és azt sem tudni, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett azért, hogy megőrizzék a létrejött környezeti értékeket.
Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők.
A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák "nincsenek birtokban", és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük.
A nyertes földbérlők szerint viszont ők jogszerűen használják a földeket, és a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják.
Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 04. 14.
Cikk forrása