Brüsszel szerint legitimációs gondokat okozhat, ha a helyi
földbizottságok tagjait maguk a földművesek képviselői választják maguk
közül. Az agrártárca megoldási javaslata, hogy a helyi települési
képviselők válasszák meg őket.
Egy sajtóinformáció
szerint a kormány változtatna a május elsején életbe lépő, de már
elfogadott mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényen,
hogy a demokratikus elvek erőteljesebben érvényesüljenek a helyi
földbizottságok felállításakor, miután az unióból is kifogásolták az
erre vonatkozó előírásokat.Ezzel összefüggésben Simon Attila István, a Vidékfejlesztési
Minisztérium (VM) jogi, igazgatási és agrárszakképzési ügyekért felelős
helyettes államtitkára kijelentette: továbbra is garantált a magyar
termőföld védelme, mert az országgyűlés által elfogadott mező- és
erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvény életbe lép.A
helyettes államtitkár jelezte: a földforgalmi jogszabály minimális
módosításáról van szó, amit az tesz szükségessé, hogy a vidékfejlesztési
tárca tudomására jutott: Brüsszelben felvetődött, hogy a helyi
földbizottságok megválasztása legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a
helyi földművesek - a helyben földhasználati joggal rendelkező gazdák -
képviselői saját maguk közül választják. Ezért volna szükség a
jogszabály-módosításra, hogy ez - az esetleges - kifogás kiküszöbölhető
legyen. Ennek egyik lehetséges módja lenne, hogy a helyi
földbizottságokat a helyi képviselőtestület választaná meg a helyi
gazdák közül. Így a legitimáció egyértelműen biztosított lenne. De a
törvényt az Országgyűlésnek kell módosítania - jegyezte meg. Az új
parlamentről beszélt, noha épp a földtörvény miatt – ellenzéki
kezdeményezésre – lehet, hogy a jelenlegi is tart egy rendkívüli ülést.Simon
Attila István leszögezte: a helyi földbizottságok megalakítása és
működése csak az egyik garanciális elem, amely szavatolja, hogy ne
kerülhessen magyar termőföld külföldiek kezébe május elseje után se.
Termőföldet Magyarországon - a moratórium lejárta után is - csak
magánszemély szerezhet, de csak olyan magánszemély, aki megfelel a
földműves fogalomnak; nem birtokolhat senki 300 hektárnál nagyobb
földterületet; továbbá a földszerzéshez hatósági jóváhagyás szükséges;
illetve a helyi földbizottságok minden tulajdonjog szerzés esetében
vétójoggal rendelkeznek.A helyettes államtitkár úgy
vélekedett: ha az újonnan megalakuló országgyűlés az elsők között
módosítja a szóban forgó törvényt, akkor gyakorlatilag semmi akadálya
nincs a helyi földbizottságok megválasztásának a helyi
képviselőtestületek által. Amíg pedig a helyi földbizottságok nem
működnek, addig - az elfogadott törvény úgy rendelkezik - a helyi
földbizottságok helyett az adott ügyben eljáró hatóság megkeresi a
területileg illetékes Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökségét. Ez
a testület hoz döntést az adott ügyben akár pozitív, akár negatív
tartalommal. De ez a köztes állapot vélhetően csak másfél-két hónapig
állhat majd fenn. Ez után pedig minden magyar településen
megalakulhatnak a helyi földbizottságok - tette hozzá.
Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 04. 18.
Cikk forrása