Az vesz földet májustól, akinek megengedik
Sosem látott lehetőséget kap egy hónap múlva a politika, hogy
beleszóljon a magánszemélyek földvásárlásaiba és földtulajdonlásába.
Május elsején lép hatályba az új földtörvény utolsó szabálycsomagja,
amelynek következményeként egy viszonylag szűk, a jelenlegi
kormányerőkhöz erősen kötődő kör dönthet minden termőföld adásvételről –
ráadásul a jogszabály arra is feljogosítja az államot, hogy bárkitől
elvegye a földjét, és azt másnak juttassa, akár kedvezményes bérlet vagy
majdnem ingyenes „kényszerhasznosítás” keretében is.
A földtörvény rendelkezései szerint a földhasználóknak a településeken helyi földbizottságokat kell alakítaniuk: a május elseje után kötött szerződések csak akkor léphetnek életbe, ha megszerezték a bizottság és az „e célra kijelölt mezőgazdasági szakigazgatási szerv” jóváhagyását. A rendelkezés elvben azt a célt szolgálja, hogy a helyi gazdák kontroll alatt tarthassák a földforgalmat, ám a gyakorlatban sokkal inkább egy igen szoros (párt)politikai kontroll látszik kialakulni.
Erre már az ombudsman is felhívta a figyelmet, leszögezve: az alkotmány alapján közhatalom csak akkor gyakorolható, ha az a választások és kinevezések megszakítatlan láncolatán keresztül visszavezethető a népre (ugyanez volt az alkotmányos probléma, amikor a közhatalmi tisztség nélküli fideszes potentátok belenyúltak a trafikpályázatok eldöntésébe), márpedig ez a feltétel a földbizottságok esetében nem teljesül. Ugyanakkor a bizottságok érdemi döntési jogköröket kapnának, hiszen nemcsak az ellenvéleményükkel akaszthatják meg az adásvételt, hanem azzal is, ha nem hoznak döntést, szerződni ugyanis ilyenkor sem lehet. Sőt ilyenkor az elutasítás esetén bírósági felülvizsgálatnak sincs helye.
Még mindig nem ismert a bizottságok megalakulásához és működéséhez szükséges, már elfogadott kormányrendelet szövege (és a parlamenti választásig már biztosan nem is lesz nyilvános), pedig a gazdáknak március 14-ig lehetett volna jelentkezniük a választható tagok névjegyzékébe, a törvény pedig úgy szól: ha április végéig nem választják meg a helyi földbizottság tagjait, akkor az agrárkamara területi szerve ad ki állásfoglalást a bizottság helyett – márpedig az agrárkamarákban szinte kizárólag a mostani kormányhoz, a Fideszhez és a fideszes hátterű Magoszhoz kötődő emberek ülnek – adta hírül a Népszabadság.hu.
Ahogyan az Agroinform szakportál fórumán az egyik gazda írja: „Az agrárkamara honlapján már olvasható a legújabb kamarai újság, amit a jövő héten postáznak ki. Egy árva kukkot sem említ a helyi földbizottságok megalakításáról! Hol késik az a végrehajtási rendelet" Fazekas miniszter úr, mire vár még" Csak nem a kétharmadra, mert arra ugyan várhat!”
Az általunk megkérdezett gazdálkodók attól tartanak, hogy ha netán mégis sor kerül a „helyi gazdákból álló” földbizottságok megalakítására, akkor is a Fidesz és a Magosz befolyása fog érvényesülni a testületekben, amit a kormány az egyelőre ismeretlen tartalmú rendeletben többféleképpen is elősegíthet (például akkor, ha az agrárkamarának vétójogot ad, vagy bizonyos agrárkamarai pozíciókhoz köti a tagságot). Egyre nyilvánvalóbb a szándék, hogy a földbizottságokat megpróbálják összegyúrni a települési vagy a megyei agrárkamarákkal, a Fidesz ugyanis semmiképpen, semmilyen választási eredmény esetén nem akarja kiengedni a földforgalom ellenőrzését a kezéből. Egyes településeken pedig már most tudják (vagy tudni vélik), hogy kik lesznek a földbizottság tagjai, és az érintettek nyíltan hangoztatják is, hogy hamarosan csak az vehet földet, akinek ők megengedik.
Az új szabályok szerint az állam bárkinek a földjét megszerezheti: egyrészt az NFA-nak elővásárlási joga van a földeladásoknál, másrészt természetvédelmi, vízgazdálkodási és erdőtelepítési célból ki is lehet sajátítani a földeket, és ilyenkor a piaci árat sem kell feltétlenül megfizetni. Annak pedig semmi akadálya nincs, hogy a földalap az így megszerzett földet kedvezményes haszonbérletbe vagy (jelképes hasznosítási díjért) ideiglenes használatba adja megfelelő kapcsolatokkal rendelkező embereknek. Ez a földkisajátítási és -átirányítási folyamat – amire a több lépésben hatályba lépő törvény az év eleje óta részben már lehetőséget ad – az ország több pontjáról származó értesüléseink szerint már meg is kezdődött.
A földtörvény rendelkezései szerint a földhasználóknak a településeken helyi földbizottságokat kell alakítaniuk: a május elseje után kötött szerződések csak akkor léphetnek életbe, ha megszerezték a bizottság és az „e célra kijelölt mezőgazdasági szakigazgatási szerv” jóváhagyását. A rendelkezés elvben azt a célt szolgálja, hogy a helyi gazdák kontroll alatt tarthassák a földforgalmat, ám a gyakorlatban sokkal inkább egy igen szoros (párt)politikai kontroll látszik kialakulni.
Erre már az ombudsman is felhívta a figyelmet, leszögezve: az alkotmány alapján közhatalom csak akkor gyakorolható, ha az a választások és kinevezések megszakítatlan láncolatán keresztül visszavezethető a népre (ugyanez volt az alkotmányos probléma, amikor a közhatalmi tisztség nélküli fideszes potentátok belenyúltak a trafikpályázatok eldöntésébe), márpedig ez a feltétel a földbizottságok esetében nem teljesül. Ugyanakkor a bizottságok érdemi döntési jogköröket kapnának, hiszen nemcsak az ellenvéleményükkel akaszthatják meg az adásvételt, hanem azzal is, ha nem hoznak döntést, szerződni ugyanis ilyenkor sem lehet. Sőt ilyenkor az elutasítás esetén bírósági felülvizsgálatnak sincs helye.
Még mindig nem ismert a bizottságok megalakulásához és működéséhez szükséges, már elfogadott kormányrendelet szövege (és a parlamenti választásig már biztosan nem is lesz nyilvános), pedig a gazdáknak március 14-ig lehetett volna jelentkezniük a választható tagok névjegyzékébe, a törvény pedig úgy szól: ha április végéig nem választják meg a helyi földbizottság tagjait, akkor az agrárkamara területi szerve ad ki állásfoglalást a bizottság helyett – márpedig az agrárkamarákban szinte kizárólag a mostani kormányhoz, a Fideszhez és a fideszes hátterű Magoszhoz kötődő emberek ülnek – adta hírül a Népszabadság.hu.
Ahogyan az Agroinform szakportál fórumán az egyik gazda írja: „Az agrárkamara honlapján már olvasható a legújabb kamarai újság, amit a jövő héten postáznak ki. Egy árva kukkot sem említ a helyi földbizottságok megalakításáról! Hol késik az a végrehajtási rendelet" Fazekas miniszter úr, mire vár még" Csak nem a kétharmadra, mert arra ugyan várhat!”
Az általunk megkérdezett gazdálkodók attól tartanak, hogy ha netán mégis sor kerül a „helyi gazdákból álló” földbizottságok megalakítására, akkor is a Fidesz és a Magosz befolyása fog érvényesülni a testületekben, amit a kormány az egyelőre ismeretlen tartalmú rendeletben többféleképpen is elősegíthet (például akkor, ha az agrárkamarának vétójogot ad, vagy bizonyos agrárkamarai pozíciókhoz köti a tagságot). Egyre nyilvánvalóbb a szándék, hogy a földbizottságokat megpróbálják összegyúrni a települési vagy a megyei agrárkamarákkal, a Fidesz ugyanis semmiképpen, semmilyen választási eredmény esetén nem akarja kiengedni a földforgalom ellenőrzését a kezéből. Egyes településeken pedig már most tudják (vagy tudni vélik), hogy kik lesznek a földbizottság tagjai, és az érintettek nyíltan hangoztatják is, hogy hamarosan csak az vehet földet, akinek ők megengedik.
Az új szabályok szerint az állam bárkinek a földjét megszerezheti: egyrészt az NFA-nak elővásárlási joga van a földeladásoknál, másrészt természetvédelmi, vízgazdálkodási és erdőtelepítési célból ki is lehet sajátítani a földeket, és ilyenkor a piaci árat sem kell feltétlenül megfizetni. Annak pedig semmi akadálya nincs, hogy a földalap az így megszerzett földet kedvezményes haszonbérletbe vagy (jelképes hasznosítási díjért) ideiglenes használatba adja megfelelő kapcsolatokkal rendelkező embereknek. Ez a földkisajátítási és -átirányítási folyamat – amire a több lépésben hatályba lépő törvény az év eleje óta részben már lehetőséget ad – az ország több pontjáról származó értesüléseink szerint már meg is kezdődött.
Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 04. 02.
Cikk forrása