Európa egyik legszigorúbb és leginkább gazdabarát földtörvénye a közelmúltban elfogadott magyar jogszabály, amely garancia arra, hogy e nemzeti kincs végérvényesen hazai kézben marad - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter a Föld-ünnepen és Jászsági Aratónapon szombaton, Jászapátiban.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: a magyar kormány meghallgatta és teljesítette a vidék akaratát akkor, amikor az Országgyűlés a helyben lakó gazdák kezébe helyezte a föld sorsát.
Hozzátette: a törvény előkészítésének egy éve alatt elegendő idő jutott a vélemények és javaslatok megfogalmazására, melyek közül sok be is épült az új jogszabályba. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a gazdatársadalom ne higgyen „azoknak a hangoskodóknak, akikben csak most ébredt fel az érdeklődés a magyar föld és a megműveléséből élők sorsa iránt".

Budai Gyula parlamenti államtitkár az eseményen emlékeztetett: a kormány az idén áprilisban arról döntött, hogy ez év végéig közel 200 ezer hektár földre fog kiírni haszonbérleti szerződést, és ebből 132 ezer hektárnyit már meghirdetett. Hozzátette: e területek bevonására is szükség van ahhoz, hogy létrejöjjön a vidék gerincét adó új agrár-középosztály Magyarországon.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy Péter, Pál napja nem csak az aratás és a magyar parasztság ünnepe, úgy fogalmazott: arra a közel 600 ezer emberre is emlékezni kell ilyenkor, akiket több mint 900 ezer hold földtől fosztottak meg és kulákként hurcoltak el a magyar vidékről 1948 és 1953 között. 

Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke köszöntőjében emlékeztetett: a termőföld az egyetlen, mely szakszerű használat mellett nem amortizálódik, csak nő az értéke. Kiemelte, hogy ebben a kormányzati ciklusban a hazai mezőgazdaság minden évben közel 1 milliárd forinttal tudta növelni exportját, csökkenő behozatal mellett. 
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a seregszemlén jelezte, hogy az idén a tavalyinál jobbak a szántóföldi terméskilátások, ám a csökkenő felvásárlási árak okozta gondokkal véleménye szerint a kamarának érdemben kell foglalkoznia.

Közölte, hogy hamarosan minden érintett felet védő, és kellő garanciákat tartalmazó szerződésmintát dolgoznak ki. Az állami stratégiai készletek feltöltése érdekében felvásárolni tervezett 30 ezer tonna gabona pedig megszünteti az értékesítési kényszert és a spekuláció ellen hat - mondta.

Az esemény házigazdája, Pócs János fideszes országgyűlési képviselő, Jászapáti polgármestere előadásában kifejtette: az új földtörvény elfogadásával lezárult egy korszak és egy új kezdődött a magyar mezőgazdaság történetében. Hozzátette: eddig ugyanis a földnek csak ára volt, ám mostantól értéke is van.  

A kormány álláspontja egyértelmű. De nézzünk néhány ehhez kapcsolódó témát ami talán más megvilágításba helyezi a törvényt.

1. Korlátlan birtokméret

A tervezet az eddigi 300-ról 1200 hektárra növeli az egy magánszemély által hasznosítható földterület nagyságát, miközben eltörli a családi összeszámítást. Vagyis egy több ezer hektáros területet nyugodtan szét lehet dobni a házastársak, gyerekek között, de még a szeretetotthonban fekvő nagymamának is lehet pár száz hektár szántója és gyümölcsöse. (Ebbe ráadásul a társas gazdálkodásoknak nem kell beszámítani a tagjaiktól bérelt földet, valamint a kényszerhasznosítást.)

Gazdasági társaságok a korábbi 1200 helyett 1800 hektárnyi földet birtokolhatnak, hasonló jogi kiskapuk mellett. Emellett az állam bármikor dönthet úgy, hogy a nem megfelelően hasznosított földet másnak adja, méghozzá pályáztatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával.

Összehasonlításként Európában a nagybirtok (!) átlagos mérete 2011-es adatok szerint: Svájc 54, Hollandia 135, Belgium 150, Lengyelország 250, Franciaország 274 hektár. 

2. Tőkés társaságoknak való kiszolgáltatottság

A korábbi években nagy port kavart, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) által kiírt bérleti szerződéseket a helyi gazdálkodók elől nagybirtokosok és tőkés társaságok happolták el. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, mivel a mintegy kétmillió hektárnyi állami földek esetében jogi kiskaput nyitnak az NFA-nak a külön rendelkezésre.

A nonprofit szövetkezeti forma támogatása helyett ráadásul a kormány úgynevezett „integrátorokat” támogat, amelyek révén a tőkeérdekeltségek koncessziós formában régiónként maguk alá gyűrhetik a mezőgazdaságot, és kiszipolyozhatják a hasznot. (A profitot ezek után remekül át lehet mosni egy Seychelles-szigeteki offshore cégen keresztül.)

Becslések szerint a hazai termőföldek közel 80 százaléka jelenleg 180 nagytőkés csoport kezében van. 

3. Hátrányban a helybeliek

A kritikusok szerint indokolatlanul széles az a húsz kilométer sugarú kör, amelyen belül a törvénytervezet szerint még „helybelinek” számít az illető. A jogszabály ráadásul elég rugalmasan kezeli az üzemközpont fogalmát. Egy gazdaságnak ugyanis lehet székhelye, valamint több telephelye, és papíron szinte bármelyik telephelyet később központtá lehet nyilvánítani, így a cég könnyedén megszerezheti a kiszemelt földet a helyeik elől. (Erre számos példa volt a földbérleti pályázatok során is.)

4. Hoppon maradt kisgazdák

Az új törvény semmilyen formában nem biztosítja a kis és közepes gazdaságok ígért előnybe hozását. A nagybirtokosok és tőkés társaságok 15-20 év múlva lejáró bérleti szerződéseket köthetnek, melyekre ráadásul azok lejárta után is előbérleti joguk lesz. A korábbi törvénytervezetből kikerült az is, hogy egy család településenként nem birtokolhat többet az összes földterület 25 százalékánál. Ezzel gyakorlatilag bebetonozzák a mostani, igazságtalan földbirtokszerkezetet.

Egy jogi kiskapu azt is lehetővé teszi, hogy az állattartó telepek felülírják az elővásárlási és 20 kilométeres szabályt. 

5. Korlátozott beleszólás

A tervezet korlátozott beleszólást biztosít a helyi földbizottságoknak, ám végső döntést nem hozhatnak. Az állami hatóság bármikor úgy dönthet, hogy „ésszerűtlen birtokszerkezet” kialakulása miatt másnak adja a használati jogot. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy mi és kinek a nézőpontjából számít „ésszerűtlennek”. (A földbérleti pályázatok során „üzleti terv nem kellő megalapozottságára” hivatkozva utasították el több helybeli pályázatát) 

6. Mellőzött munkahelyteremtés

Miközben mindenki a föld megtartó képességéről beszél, az új törvénytervezet nem kötelezi a földbérlőt, hogy helyben adjon munkát az embereknek. Időközben szintén elsikkadt a Fidesz választásokkor beígért „demográfiai földprogramja” is, amely fiatal letelepedő pároknak biztosított volna kedvezményeket, amennyiben vállalják, hogy a földet megművelik, és legalább két gyermeket felnevelnek. 

7. Külföldiek szabad rablása

A kormány két éve azzal utasította el a Jobbik javaslatát a termőföld és az ivóvíz alkotmányos védelméről, hogy majd a vonatkozó törvény rendezi a kérdést. A hazai zöldbárók helyzetbe hozását szintén a külföldi spekulánsok elleni harccal magyarázták az illetékesek. Ehhez képest a törvény – amennyiben mostani formájában szavazzák meg – csupán az Európai Unión kívüli állampolgárokat tekinti „külföldinek”, és bár helyben lakáshoz és tulajdonhoz köti az uniós polgárok földhöz jutását, az utóbbi évek-évtizedek bizonyították, hogy ezek zsebszerződések útján könnyen kijátszhatóak.

A 2011-ben három évvel meghosszabbított földmoratórium 2014. május 1-jén, vagyis pontosan tíz évvel uniós csatlakozásunk után fog lejárni. 

                                                     MTI/alfahír.hu