Kérdőjelek a vizesfási állami földek körül

Az érintettek maguk is szívesen béreltek volna a földekből, de oda várhatóan erdőt telepítenek.

— Úgy értesültünk, hogy Tarhos-Vizesfás határában négyszáz hektárnyi területet művelésre alkalmatlannak nyilvánítanak, és oda erdőt telepítenek — nyilatkozta lapunknak Komáromi Mátyás agrármérnök, aki maga is a területen gazdálkodik, illetve folytat állattenyésztést. Véleménye szerint a történet azonban több ponton is sántít.

— Egyrészt érthetetlen, hogy miért találták alkalmatlannak mezőgazdasági termelésre az érintett részeket, hiszen ott évtizeden át hibridkukoricát neveltek — ecsetelte a családi gazdálkodó, illetve az ugyancsak a Vizesfáson dolgozó Kovács János. — Természetesen a belvizes időszakok minket sem hagynak érintetlenül, de ez még nem ok arra, hogy a már említett intézkedést meglépjék.

A földek olyan csatorna- és vízhálózattal rendelkeznek, amely a megyében is egyedülálló. Az árkok az elmúlt esztendőkben kotráson, takarításon, cserjeirtáson estek át, közmunkások most is figyelnek ezekre. Gyakorlatilag a terület egésze öntözhető, ami ritka kincs. Emellett átlagos értéke 25 aranykoronára tehető, ami szerintük szintén nem támasztja alá a döntést.

Komáromi Mátyás kitért arra is, hogy a négyszáz hektáros földet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) megkellett volna hirdetnie, mely az interneten történő kiírásig eljutott ugyan, de ott megtorpant a folyamat.

— A termőterületek folyamatosan szántóföldi kultúrnövényeknek adtak helyet, s ezzel megélhetést az embereknek, ami összhangban van a kormányzat vidékfejlesztési politikájával is — tették hozzá. — Ha földet kapnak, a településrészen működő tehenészeti telepek, mezőgazdasági családi gazdálkodók és őstermelők ott munkalehetőséget teremthettek volna.