Az Európai Bírósághoz fordul Kishantos

Tüntetés, Kishantos, 2015. november 10.Tüntetés Kishantosért tavaly novemberben. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám


A Greenpeace Magyarország segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi ökogazdaság, ugyanis nem ért egyet az Alkotmánybíróság keddi döntésével. A testület tagjai közül Pokol Béla és Stumpf István is különvéleményt fogalmazott meg.


Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Fővárosi Törvényszék október elején hozott határozata szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó Nemzeti Földalap-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei alaptörvénybe ütköznek, továbbá sértik az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is.


Ezek a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alkotmányellenesek azért, mert a jogállamiság és a jogbiztonság elvét sértik. Továbbá a 2012-es pályázati felhívásban, illetve a 2013-ban lebonyolított földhaszonbérleti pályázatok során nem biztosítottak a pályázóknak egy objektív, átlátható, előzetesen mindenki által megismerhető, utólag pedig ellenőrizhető pályázati követelményrendszert, illetve a pályázatban részt vevő, sérelmet szenvedő felek számára pedig nem biztosítottak megfelelő jogorvoslati lehetőséget


mondta Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a Hír TV-nek a döntés után.


A Törvényszék szerint továbbá a termőföld megszerzéséről és hasznosításáról sarkalatos törvényt kell alkotni, a kifogásolt jogszabályok pedig nem azok.


A megállapítás arra a módszerre is vonatkozik, ahogyan a a Nemzeti Földalapkezelő 2013-ban kigolyózta a kishantosi ökogazdaságot az általa művelt földekről. Ezzel kapcsolatban a Kúria is kimondta, hogy az NFA törvényt sértett a pályáztatáskor 2013-ban, és az egykori ökogazdaságnak volt igaza, amikor pert indított az általa bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében.


Az ügy előzménye, hogy a 21 éven át ökológiai gazdálkodást folytató kishantosi gazdaság bérelt földjeit az NFA tíz részben haszonbérleti pályázatra írta ki. Kishantos mind a tíz területre pályázott, de egyiket sem nyerte el. Ezután indítottak pert.



A földalap ellen polgári pert indító Kishantosi Nonprofit Kft.-t 2013 óta félmilliárd forintnyi kárt szenvedett el amiatt, hogy elvesztette az államtól bérelt, 452 hektáros területet. „A magyar államot a földbérleti pályázatok és a földeladások során súlyos kár érte” – mondta a csatornának Ács Sándorné, a cég ügyvezetője, és emlékeztetett arra, hogy 22 éve vegyszermentes területekről mondott le az állam. Szerinte meg sem kellett volna hirdetni ezeket a területeket. „Különösen törvényellenesnek tartotta a bíróság azt, hogy titoktartási kötelezettséget kellett aláírnia minden pályázónak, tehát az egész folyamat titkos volt, holott az állami vagyon és az állami költségvetési pénzek fölött csak a nyilvánosság az, ami elfogadható” – tette hozzá.


A kérdést a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) utalta, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte, a másodfokú per tárgyalását pedig ezzel egyidejűleg felfüggesztette – az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig.


A dolognak nagy jelentősége volt, ugyanis csak a földprivatizáció vonatkozásában 250-300 ezer hektárra vonatkozó földadásvételi szerződés semmisségét, és mintegy 270 milliárd forint vételár visszafizetését jelenthette volna, ha az Ab helyt ad a bírói kezdeményezésnek, tehát korántsem csak Kishantosról szólt  a történet.


Ezt a – vélhetően politikai földinduláshoz vezető – döntést a jelenlegi kormányzati erők és a mögöttük álló spekuláns gazdasági érdekkörök valószínűleg nem engedhetik meg maguknak, ezért kíváncsian várom magam is az Ab ezzel kapcsolatos döntését, ami sokat el fog árulni függetlenségéről


kommentált Ángyán József, a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára, a nevével fémjelzett jelentések szerzője.


Ángyánnak jó volt a megérzése, az Ab kedden ugyanis elutasította a bírói kezdeményezést. Szerdán közzétett indoklásukban azt írják: az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet. Azaz: lényegében formai okokra hivatkozva utasították el a Törvényszék kezdeményezését.


A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírák különvéleményt csatoltak: szerintük az Ab olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri, viszont más, álláspontjuk szerint valóban alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta.


A jogalkotó alaptörvénysértést valósított meg – állítja Pokol Béla, aki ennek megállapítása után csak a kritizált szakaszok megsemmisítését tudta volna támogatni, helyt adva az indítvány kérelmének. Mivel az állam földbirtok-politikája a kormánypolitika lényegéhez tartozik, így annak a mindenkori kormánytöbbség meghatározása alatt kell állnia. „Akkor, amikor a földbirtok-politikának ezt a részét az alaptörvény P. cikkének (2) bekezdése sarkalatossághoz kötötte, ezzel egyben ki is vette ezt a sarkalatosságot el nem érő támogatottságú kormány általános politikai autonómiája alól, illetve így a miniszterelnök kompetenciájából, és csak a képviselők minősített többségével lehet ezt meghatározni”. Mindezek alapján nem tudja támogatni a tervezet elutasító rendelkező részét – hangsúlyozta Pokol Béla.


 Greenpeace Magyarország a döntés után közölte: segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi ökogazdaság, mert nem értenek egyet az Alkotmánybíróság döntésével. E két különvélemény alapján az Alkotmánybíróság megalapozatlanul, érdemi vizsgálatok nélkül utasította el a bírói kezdeményezést – vélekednek.


A környezetvédő-szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, melynek megállapítása összhangban van az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosainak korábbi kijelentéseivel is, miszerint Kishantost alkotmányos szintű védelem illeti meg – teszik hozzá.


Stumpf István álláspontja szerint az Alkotmánybíróság a bírói indítványban kezdeményezett alaptörvény-ellenesség érdemi vizsgálatát nem végezte el az alaptörvény minden olyan rendelkezése kapcsán, amivel összefüggésben a bíróság megfelelően indokolt indítványi kérelmet terjesztett elő. „Álláspontom szerint ezért az Alkotmánybíróság határozatának a bírói kezdeményezés visszautasításáról szóló rendelkezése megalapozatlan”.


Érdemi elbírálás esetén az Ab-nek többek között vizsgálnia kellett volna, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján a pályázati kiírás nem mindenki számára megismerhető – az csak a regisztrált pályázók számára ismert, és azoknak is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után. Ezt az indítványozó azért kifogásolta, mert így a kormányrendelet megvonja (nem biztosítja) a „pályázat, illetve a pályázat elbírálására vonatkozó döntés tekintetében bírósági felülvizsgálatot vagy más jogorvoslati lehetőséget”, a pályázati kiírásnak ugyanis számos olyan eleme van, ami mérvadó lehet az indítványozó bíróság számára annak megítélése szempontjából, hogy ki nyújtotta be a legjobb ajánlatot – állítja Stumpf.


Ennek kapcsán érdemben vizsgálandó lett volna természetesen az is, hogy valóban érvényesülhetett-e az átláthatóság követelménye és ennek kapcsán a bírósághoz fordulás joga a vonatkozó kormányrendelet alapján, amely szerint az NFA a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani. Erre hivatkozik ugyanis az igazságügy-miniszter az Ab felhívására előterjesztett jogi állásfoglalásában.


Stumpf nem ért egyet azzal sem, hogy az Alkotmánybíróság határozatában annak ellenére kezelte mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozó kérelemként a bírói kezdeményezést (annak a fentiekben ismertetett elemét), hogy indítványában a bíróság kifejezetten hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező „végzésében nem mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség fennállásának a megállapítását indítványozza, hanem a meglévő jogi szabályozás ex tunc (Visszaható hatály. Azt jelenti, hogy jogszabály, szerződés vagy bírósági ítélet hatálya a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napját megelőző múltbeli időszakra is kiterjed – a szerk.) hatályú megsemmisítését”.


Stumpf István szerint továbbá a nemzeti vagyon védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményét érvényre juttató földbirtokpolitikai irányelvek az alaptörvény alapján minősített törvényi szabályozást igényeltek volna.


A döntést egyébként előrevetítette az igazságügyi miniszter állásfoglalása, aki többek között felhívta a bírák figyelmét az érintett rendelkezések „gazdasági jelentőségére” – olvasható a Greenpeace szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A zöldszervezet álláspontja szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti és földprivatizációs eljárása és döntései elherdálják az állami földeket, mindannyiunk közvagyonát, és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat. Ángyán József 2016 áprilisában közzétett jelentése is ezt támasztja alá: Fejér megyében az elárverezett földek területeinek mindössze 20 százalékát nyerték helyiek – emlékeztet a Greenpeace.

Meggyőződésünk, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója ítélte meg helyesen az ügyet, és elszomorítónak találjuk az Alkotmánybíróság három tagja által képviselt határozatot. De Kishantos és a Greenpeace ezúttal sem hátrál meg. Továbbra is kiállunk az egész magyar vidék jövőjéért, és a kishantosi biogazdaság igazáért az Európia Bíróságon küzdünk tovább

– közölte Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.

Az ügy előzményeként 2015. június 17-én, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

A pert a Vidékfejlesztési Központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen. Kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.

A Törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél is. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.

A Kúria 2016. április 12-én kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) úgy látja: az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára Kishantos számára.





Cikk megjelenésének dátuma: 2016. 12. 13.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?