Az Ab elutasította a Kishantossal kapcsolatos kezdeményezést

Az Alkotmánybíróság tanácsa kedden elutasította a Kishantos ügyében tett bírói kezdeményezést. Ennek célja az volt, hogy a testület nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvény, valamint a földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes paragrafusait. A kezdeményező azt is szerette volna elérni, hogy a vitatott szabályozást visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék.

Az Ab honlapján szerdán megjelent határozat szerint a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság tanácsa a kezdeményezéssel egyidejűleg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. által indított per tárgyalását felfüggesztette.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvénybe ütköznek, ugyanis nem kormányrendeletben, hanem sarkalatos törvényben kellett volna meghatározni a termőföld tulajdonjogának megszerzésével és hasznosításával kapcsolatos követelményrendszert.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést.

Kishantos, 2014. április 12.
Munkagép a Fejér megyei Kishantoson 2014. április 12-én, miután az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a korábbi – földpályázatokon vesztes – bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket.
MTI Fotó: Koppan Viktor

Bíró nem indítványozhatta volna

Az Ab határozata szerint az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.

A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

A bíróság helyt adott a kishantosiak keresetének

Az ügy előzményeként 2015. június 17-én, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.

A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél is. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.

A földet ettől még nem használhatják

A Kúria 2016. április 12-én kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint azonban az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára a Kishantosi Kft. számára.

Kishantos az Európai Bírósághoz fordul

A Greenpeace Magyarország MTI-hez eljuttatott közleménye szerint segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi biogazdaság, mert nem értenek egyet az Alkotmánybíróság döntésével. A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy az Ab elutasító határozatának megfogalmazásakor nem volt egységes, az öttagú tanácsából két alkotmánybíró is ellenvéleményt fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban.

A zöld szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az alaptörvénybe és az ENSZ korrupció elleni egyezményébe ütköznek.

A Greenpeace Magyarország közleménye szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti, illetve földprivatizációs eljárása, döntései elherdálják az állami földeket, és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat. Ángyán József 2016 áprilisában közzétett jelentése is ezt támasztja alá, Fejér megyében az elárverezett földek területeinek csak 20 százalékát nyerték helyiek – közölte a zöld szervezet.