Papírforma győzelmet aratott Kishantos, de mit keresett az ügy a Kúria előtt...

Precedensértékű. A Kúria előtt is pert nyert kedden Kishantos a Nemzeti Földalapkezelővel és a Mező Vidék Bt.-vel szemben. Az ítélet persze örömre ad okot, ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy egy nyilvánvalóan vesztes (jogszabálysértő) üggyel képes volt egy költségvetési szerv elmenni egészen a legmagasabb szintig, és ez elszomorító.

A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) gyakorolja. Az NFA központi költségvetési szerv. Elnökét és két elnök-helyettesét a miniszter nevezi ki


- olvasható az NFA honlapján. Ezzel szemben a Kúria előtt egy olyan építőipari cégnek az igazát védte a Földalapkezelő, amely annak ellenére jutott termőföldhöz, hogy még csak papíron sem végzett mezőgazdasági tevékenységet.


Ez egy jó nap!


- reagált telefonos megkeresésünkre Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyvezetője. Ugyanis a Kúria helyben hagyta a másodfokú bíróság döntését, amelyben megsemmisítette az NFA-nak a Mező Vidék Bt.-vel megkötött szerződését. A bíróság tehát a legfelsőbb szinten is megerősítette, hogy az NFA törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor 2013-ban, valamint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak volt igaza, amikor pert indított az általa egykor bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében.


A Mező Vidék Bt. nem indulhatott volna a bérleti pályázaton, jogszabályt sértett a nyertessé nyilvánítása, de a befogadása is

- összegezte az ítéletet Ács Sándorné, majd hozzátette:

ez az ügy végérvényesen lezárult, az igazság kimondatott.


Lapunknak elárulta, hogy kártérítési eljárást indítanak a Mező Vidék Bt. és annak vezetője, Vízi Dániel ellen - egészen hihetetlen, de a cég a másodfokú ítélet tudatában is beszántotta a kishantostól elvett földeket. Ugyanakkor, mivel peres eljárás alatt álltak az ökogazdaság földjei, így eladásuk is törvénysértő volt, vélekedett Ács Sándorné.


Fontos kiemelni, hogy a Kúria megerősítette a másodfok korábbi tényállását abban a tekintetben is, hogy a bíróságoknak joga van felülvizsgálni az NFA által megkötött szerződéseket. A Kúria kimondta azt is, hogy Kishantos esetében a közvagyon egy darabjáról van szó, jogszerűtlen és jó erkölcsbe ütköző volt annak eladása.


Elutasításra került ugyanakkor az alperest képviselő Kovács P. Zoltán ügyvéd több érvelése is. Többek között az, hogy Kishantos nem érdekelt az ügyben, így nem is perelhet. A beszámolók szerint kisebb derültséget okozott a tárgyalóteremben, amikor azzal próbálkozott az ügyvéd, hogy az ökogazdaság decemberben megvehette volna a földeket - mondta mindezt úgy, hogy a földárveréseken csak magánszemélyek vehettek részt. A legjobb pillanat mégis az volt, amikor arról győzködte a legmagasabb szintű magyar bíróságot, hogy

attól még, hogy egy pályázat törvénytelen, az azt rögzítő szerződés attól még lehet törvényes.


Egyébként Kovács P. Zoltán egy kipróbált, régi motoros


Már az első Orbán-kormány is foglalkoztatta, mint közigazgatási államtitkárt (Földművelésügyi minisztérium, 2001-2002). Irodáját manapság a Fazekas Sándor-féle tárca tömi ki zsíros szerződésekkel, bár néha becsúszik egy-egy ilyen meló is, a haverok kedvéért.


Ács Sándornénak is felvetettük, aggasztó, hogy a Mező Vidék Bt. ügyét egész a Kúriáig eljuttatta az NFA.

Ez a mai nap egy bizonyítványt adott a kormány vagyonkezeléséről, amely során fütyül a jogszabályokra, és fütyül a bírósági ítéletekre is

– felelte erre.


Kishantos újabb győzelmet aratott, a folyamat lassú, de halad előre; a jogállam működik! - osztotta meg azért lelkesedését Ács Sándorné.
 

Rodics Katalin, agrárkampány-felelős, Greenpeace


Az ítélet precedensértékű: azt mutatja, hogy a bíróságok ténylegesen számon kérhetik a NFA-n a jogszabályok betartását.Bízunk abban, hogy ez az ítélet bátorítást, erőt ad minden olyan gazdálkodónak, aki hasonló helyzetbe került az állami földbérleti pályázatok szabálytalan elbírálása során – illetve áttételesen azoknak is, akik az állami földek eladása során kerültek hasonló helyzetbe. Reméljük, hogy a jog eszközével a magyar termőföld jó kezekbe kerülhet, és minél több tisztességes gazdálkodó számára nyílik lehetőség az ökológiai gazdálkodás folytatására, Kishantos mellett más területeken is.







Cikk megjelenésének dátuma: 2016. 04. 12.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?