Döntött a Kúria: törvénytelen volt a Földalapkezelő eljárása Kishantos ügyében

Tüntetés Kishantos védelmében novemberben. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Kedden a Kúria kimondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor 2013-ban, és az egykori ökogazdaságnak volt igaza, amikor pert indított az általa bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében. Mindeközben az állam a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen indított perének első tárgyalási napjáról még mindig nem tudni semmit, miután azt a bíróság túlterheltségre hivatkozva novemberben elnapolta.

A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék másodfokú, 2015. június 17-i döntéstét, és megsemmisítette a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) Mező Vidék Bt-vel kötött szerződését. A legfőbb bírói fórum ezen felül azt is kimondta, hogy az NFA pályázati kiírásának és elbírálásának jogszerűségét vizsgálnia kell a bíróságnak, ezért ezt az ügyet visszautalta első fokra.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletében azért érvénytelenítette a földpályázat új nyertesének szerződését, mert az nem is pályázhatott volna: soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, saját munkagépei sincsenek. Bár az ökogazdaság érvényes pályázatot nyújtott be az NFA-hoz, nem nyerhetett.

Sovány vigasz, hiszen 2014 áprilisában a javában zajló pereskedések ellenére az „új bérlők” brutális módon művelés alá vették a földeket, és elpusztították az aratás előtt lévő bionövényeket. Gyakorlatilag mindent beszántottak, ezzel százmilliós kárt okozva, miközben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kezében már ott volt a birtokvédelmi per elsőfokú, számára kedvező ítélete.

A Greenpeace az események miatt jogkövető és békés módon demonstrált a helyszínen, az NFA azonban ahelyett, hogy megakadályozta volna a céltalan pusztítást, inkább az „új bérlők” védelmére kelt, és privát, fegyveres őrzővédő szolgálatot bérelt föl, akik a gazdasághoz vezető közutakat is lezárták. Az új bérlőt a másodfokú döntés sem izgatta különösebben, és – mint arról a Budapest Beacon korábban szintén beszámolt – aratni kezdett azon a földön, amihez semmi köze.

Hazudott a minisztérium, sosem volt bérletidíj-elmaradása az ökogazdaságnak

Jogerős bírósági ítélet támasztja alá azt is, hogy Kishantos mindig minden fizetési kötelezettségnek eleget tett. Az elmaradt bérleti díjakról szóló félrevezető állítás forrása az egykori Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) volt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. május 12-én másodfokon jogerős ítéletben mondta ki: a VM megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogát. Mint arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében. A bíróság a minisztériumot a további jogsértéstől jogerősen eltiltotta, és elégtétel adására kötelezte, amelyet a kormány jóval az előírt határidőn túl teljesített.

Az állam a Greenpeace-t és Kishantost is beperelte

Az állam tizennégymillió forint kártérítést követel a környezetvédő szervezettől, és a Kishantoson a földet huszonegy éve művelő, nemzetközileg elismert biogazdaságot kiépítő közhasznú nonprofit vállalkozástól. A perben az NFA többek között annak a privát őrző-védő cégnek a költségeit akarja megfizettetni a két szervezettel, amelyet az immár semmis földbérleti pályázatok elleni békés és törvényes tiltakozások megelőzésére fogadott fel, és ami az adófizetőknek kilencmillió forintjába került. De nemcsak ezt, hanem azt a bérleti díjat is a kishantosiakon és a Greenpeace-en követeli az állam, amit az „új bérlők” nem fizettek ki.

Ahogyan arról a Budapest Beacon szintén beszámolt, a per tavaly novemberi első tárgyalásán a bíróság a folyamatban lévő egyéb perek lezártáig fölfüggesztette az ügyet. Új tárgyalást a mai napig nem írtak ki — nyilatkozta a Budapest Beaconnek Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse. Szerinte a Kúria döntésének – bár minden bírói döntés független –, lehet hatása az ügyükre, ugyanakkor ez inkább az állami földbérleti pályázatok szabálytalan elbírálása során hasonló helyzetbe került parasztok számára fontos üzenet, illetve áttételesen azok számára is, akik az állami földek eladása során kerültek hasonló helyzetbe.

Kishantos a földeket ettől persze még nem kapja vissza, hiszen azok jórészét a földprivatizáció során már eladták, és még ha vissza is kapná az ökogazdaság a területet, akkor is hosszú évek munkájába kerülne helyreállítani mindazt, amit a kormány egy tisztességes gazdálkodónak aligha nevezhető céggel közösen tönkretett.