Derültséget keltett a tárgyaláson az állam védőjének azon érve is, hogy a kishantosi biogazdaság egy esetlegesen érvénytelenített pályázat után sem lehetne bérlő, így nincs jogcíme az eredeti szerződés megtámadására. Erre a bíróságnak az volt a válasza, hogy jogszabályba ütközik olyan pályázó nyertessége, aki eredetileg nem pályázhatott volna.

– A bíróság kimondta, hogy a pályázat törvénytelen volt – összegezte a tárgyalást követően Ács Sándorné, az ökológiai gazdaság vezetője. – Nem lehet véletlen, hogy a pályázati eredményhirdetés után nyomban lepermetezték a területeket, iszonyatos kárt okozva ezzel, mert a parcellákat csak hosszas várakozás után lehet újra bevonni a biogazdálkodásba. Siettek, mert az volt a céljuk, hogy biogazdálkodásra alkalmatlanná tegyék a földeket.

Arra a kérdésre, hogy pályáznak-e a felszabadult területekre a kiírandó új pályázaton, Ácsné azt mondta, minden négyzetcentiméterért harcolni fognak, mert ez Magyarország és a mezőgazdaság érdeke. – Nézzenek körül – mutatott körbe a bírósági folyosón felsorakozó, a "kisemmizés" ellen a helyszínen tiltakozó fiatal Greenpeace-esekre –, nem biztos, hogy mi megéljük a gazdaság visszaállítását, de nekik erre nagy szükségük van.

A biogazdaság, mely ingyenes oktatást biztosító népfőiskolát is működtet, 452 hektár területet vesztett el, az állam tíz parcellán hirdette meg a földeket, az új bérlők letarolták a mintaterületet. A gazdaság visszaszorult 9 hektáros telkére, ahol mindössze egy hektáron tudtak berendezni egy kertet. Amikor a tiltakozás az állami segédlettel elvett bérelt földeken elkezdődött, az aktivistákat – és fotósunkat is – inzultálták az új földesurak, a hatalom a biogazdasághoz közel álló Ángyán Józsefnek üzent azzal, hogy kigolyózta a korábbi bérlőt.

– Ez az ítélet komoly erkölcsi és jogi elégtétel nekünk – nyilatkozta Ács Sándorné, és hozzátette: az igazság utat tör magának. Az ítélet ismeretében az államnak is meg kell értenie, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani Magyarországon. A nemzetközi minősítéssel rendelkező vidékfejlesztési központ (melynek búzáját 2-3-szoros áron lehet a piacon értékesíteni) arra törekszik, hogy visszaállítsa azt az ökológiai gazdálkodást, amellyel a magyar állam szeret elbüszkélkedni a milánói világkiállítás fenntarthatóságot hirdető pavilonjában. Hogy a gyakorlatban mire törekszik, az jól látszik abból, ahogyan a magyar mezőgazdaság zászlóshajójának eltaposásában jeleskedett. – A mai ítélet sokakat el fog gondolkodtatni – mondta könnyezve Ácsné, Bihari Ákos ügyvéd pedig annyit jegyzett meg, a többi pályázat megtámadásáról akkor döntenek, amikor elkezdődik az új elsőfokú eljárás.

A vidékfejlesztési központ ügyében a birtokvédelmi perek korábban elkezdődtek, Kishantosnak pereskednie kell a mezei leltárért is, mert az állam vonakodik kifizetni az elvégzett munkák után járó költségeket.