Szeptemberben az „új bérlők” előbb műtrágyával, majd gyomirtóval kezdték el kezelni a kiváló minőségű, BioSuisse minősítésű kishantosi földterületeket. A Greenpeace szeptember 24-én talaj- és növénymintát vett az érintett területekről: az eredmények bizonyítják a glifozát nevű gyomirtó szer használatát. Nagy István államtitkár az Országgyűlésben mégis letagadta a vegyszerezés tényét.
• 2014. szeptember 18-án nemzetközi konferencia zajlott Kishantoson a fenntarthatóságról, amelyet a dán nagykövet nyitott meg.
• A kishantosi földterületek „új bérlői” ugyanezen a napon kezdték meg egyes területek beszórását műtrágyával. A kiváló minőségű, termékeny földeknek erre ott semmi szüksége nem lett volna.
• Szeptember 22-től kezdve a műtrágyázáson felül a gyomirtós permezetés is elkezdődött a területeken.
Erre más magyarázatot a biominősítés szándékos tönkretételén kívül nem
lehet adni. A kishantosi bioföldek 21 éven át nem láttak vegyszert.
• A földeken április óta nincs már semmi termény, hiszen az azokon termett gabonát az „új bérlők” még az aratás előtt tönkretették, többször
betárcsázták a földbe, hogy még írmagjuk sem maradjon. Az azóta kikelt
gyomot ugyanígy be lehetett volna forgatni a földbe, hogy télen
zöldtrágyaként növelje a talaj tápanyagtartalmát, de e helyett megint a
pusztítást választották az „új bérlők” – azaz a földművelésügyi tárca által „gazdáknak” minősített bálásruha-kereskedők, építési vállalkozók.
• A Greenpeace szeptember 24-én talaj- és növénymintákat vett a permezetett területekről,
amelyeket hazai és külföldi akkreditált laboratóriumokban vizsgáltatott
be. Az eredmények bizonyítják a glifozát használatát a földeken. A
biogazdálkodásban a glifozát használata nem engedélyezett. (A glifozát a
nagyüzemi mezőgazdaság legelterjedtebb gyomirtó szere: a szer annak a
fenntarthatatlan földművelési modellnek része, amellyel szemben a
kishantosi biogazdaság alternatívát mutat. A glifozát amellett, hogy
kockázatot jelent a kezelt terület élővilágára, de a vizekbe jutva a
vízi élőlényekre és az ivóvizünkre is kockázatot jelent. Az emberi
szervezetre való kockázatát jelzi, hogy Argentínában csaknem
négyszeresére emelkedett a születési rendellenességek száma 2000 és 2009
között azon a területen, ahol a génmódosított szója és rizs
ültetvényein nagymértékben használnak glifozátot. Hasonló
rendellenességeket figyeltek meg olyan paraguayi nőknél is, akik
terhességük során kerültek kapcsolatba glifozátalapú gyomirtókkal.)
• Szintén szeptember 24-én Nagy István államtitkár parlamenti válaszában mégis azt állította, hogy Kishantoson nem történt vegyszerezés. Ugyanígy nyilatkozott sajtóközleményben a Földművelésügyi Minisztérium is.
EZT A VEGYSZERT SZÓRTA KISHANTOS FÖLDJEIRE
A MÁROK CSABA polgármester -SIMON-HORNOK RÉKA 3000 hektáros őstermelő -
és a salgótarjáni építési vállalkozás mutációjával pályázó VIZI DÁNIEL:
NASA = glyphosate IPA só. Hatóanyagtartalma 360 g/l. Totális gyomirtó, ismert vízszennyező.
Csapadékkal a mélyebb talajrétegekbe, majd felszíni és a talajvizekbe
mosódik, vagyis élő- és ivóvizeink minőségét veszélyezteti.
Az Agria Plovdiv gyártja és forgalmazza hazánkban (az Imaspro Corp.
Malájföld valamilyen módon közreműködik ebben – a legtöbb glyphosate
kínai eredetű). Az „Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke” (2013)
szerint valamennyi glyphosate hatóanyagú
készítmény az „AKG szántóföldi és/vagy zöldségtermesztési programokban
tiltott, illetve korlátozott felhasználású növényvédő szer” jelölést
kapott (fekete rombusz a jobb felső sarokban).
• A Greenpeace a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellen hűtlen
kezelés tárgyában indított pert. A mostani laboreredményeket
természetesen nyilvánossá tesszük, és ebben a perben is felhasználásra
kerülnek. A laboreredményekkel ugyanis még egyértelműbbé vált, hogy a
törvénytelen intézkedések sorozatának következtében az adott állami
terület értéke közel 500 millió forinttal csökkent. Azokat a
személyeket, akik az állami vagyont, a közvagyont így elherdálják,
bírósági eljárások során felelősségre kell vonni. A Greenpeace ezen fog
dolgozni az elkövetkező időszakban is.
Fotók, videófilmek sora dokumentálja folyamatosan, hogy mi zajlik a
peres eljárások alatt álló földeken, amelyeken egy jogállamban a jogerős
bírósági döntések előtt senki semmiféle tevékenységet nem
folytathatna. Ám megint azzal kellett szembesülnünk, hogy az „új
bérlők” nem tartják be sem a törvényeket, sem a biogazdálkodásra tett
állítólagos vállalásaikat, és mindezt a földművelésügyi tárca illetékes
vezetői félrevezető nyilatkozatokkal fedezik.
© 2013 Kié legyen a föld?