Nem adta át a földeket a mutyival kiirtott kishantosi gazdaság
Nem adta át a földeket a mutyival kiirtott kishantosi gazdaság
A hétfői átadás-átvételi eljárás során a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai nem adták át az eddig általuk bérelt állami földeket a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek, akik azonban az új bérlőknek átadták azokat - közölte a társaság ügyvezetője kishantosi sajtótájékoztatóján.
Ács Sándorné elmondta: nyomós okuk volt arra, hogy a területeket ne adják át a földalapkezelőnek. A kft. által készített és az NFA képviselőinek átadott feljegyzés szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. jogegyenlőséget követel és elvárja, hogy ugyanabban az eljárásban részesítsék őket, mint a Fejér megyei, Enying és Lepsény környéki állami földek bérlőit, akik a 2011-ben lejárt szerződés ellenére tovább művelhették a földeket, és nem hirdettek ezekre földbérleti pályázatot.
Hangsúlyozta: panasszal fordultak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, az NFA törvénysértő pályázatai alapján megkötött haszonbérleti szerződéseket pedig semmisség okán bíróság előtt támadják meg.
Ács Sándorné elmondta, hogy 1998-ban azzal a feltétellel vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek mintegy 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is, ezért sem adhatták birtokba a földeket. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely "hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét".
Kérdésre elmondta: hivatalos átadás-átvétel híján nem adhatták volna birtokba a nyertes pályázóknak az érintett földterületeket.
Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse a sajtótájékoztatón kiemelte: a kishantosi vidékfejlesztési központ megvédését fontosnak tartó civil szervezetek riadóláncot építettek ki, így 2-3 óra alatt a helyszínen tudnak lenni, amennyiben az új bérlők megjelennek a földeken.
Kijelentette: meg fogják akadályozni, hogy a nyertes pályázók birtokba vegyék a területet, mert "Kishantos birtokban maradt, hiszen hivatalos átadás-átvétel nem történt".
Közölte: a Szövetség Kishantosért és a Fenntarthatóságért mozgalomhoz eddig mintegy 150 szervezet és 5600 magánszemély csatlakozott. Közös gondolkodás kezdődött az értékek megmentéséért, mert ebben együtt sokkal hatékonyabbak tudnak lenni - mondta.
Rodics Katalin tájékoztatása szerint az NFA-hoz fordultak azért, hogy hozzák nyilvánosságra a győztes pályázatokat, de az a törvényben előírt 15 napig nem történt meg. Ezért a Greenpeace bírósághoz fordult.
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója a sajtótájékoztatót megelőzően mintegy száz embert látott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ előtt téren. Az egybegyűltek között civil szervezetek és a Greenpeace képviselői mellett magánszemélyek is voltak. A transzparenseken "Ne vegyék el a kenyerünket!", "El a kezekkel Kishantostól" feliratok voltak olvashatók.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.
Október 17-én a Greenpeace Magyarország sajtótájékoztatót tartott Kishantoson, ahol jelezték: meg kell védeni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ökológiai mintagazdaságát, amely két évtizede példája a fenntartható, vegyszermentes földművelésnek, és amelynek 452 hektáros, állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán tíz részre osztva mások nyerték el.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója akkor hangsúlyozta: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. Európában is egyedülálló és egységes modellt hozott létre, amely jól bizonyítja, hogy "a fenntarthatóság működik". Az igazgató szerint Kishantos nemzeti kincs és hungarikum, ezért eltökéltek a gazdaság megmentésében.
Tiltakozásuk jeléül egy 500 méter hosszú, 150 méter széles Save Kishantos feliratot helyeztek el a központ földjén. Akciójuk másik részében a jelenlévők búzát vetettek el, hogy ezzel is mutassák: a központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen a legmagasabb szintű ökológiai gazdálkodás fennmaradjon.
Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse akkor hangsúlyozta, hogy az NFA döntésével 18 ember állandó és további 50-100 ember alkalmi munkáját veszik el.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője a korábbi sajtótájékoztatón ismertette, hogy hiába pályáztak az általuk 1998 óta használt állami földekre, a tízből egyetlen földterületre sem nyertek bérleti jogosultságot.
Az akkor kiadott sajtóanyag és nyílt levél szerint a kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét - egy korábbi kormányközi megállapodás alapján - amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében az NFA már tavaly meghirdette a területeket. Az NFA úgy döntött, hogy új, zömében nem helyben lakó "gazdálkodók" és egy gazdasági társaság kapják a területeket - ismertették.
Elnémítják az ellenzőket
Elutasította a kishantosi biogazdálkodási és népfőiskolai program folytatásának lehetővé tételéről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételét a parlament mezőgazdasági bizottsága hétfői budapesti ülésén.
A határozati javaslatot - amelyet Szabó Rebeka (független) terjesztett be - a testület 6 igen és 14 tartózkodás mellett utasította el.
Szabó Rebeka egyebek között azzal érvelt indítványa mellett, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken. A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskola tevékenységet is végez, oktatja is a biogazdálkodást - tette hozzá.
Emlékeztetett: Kishantoson sokféle ökoterméket állítanak elő, egyebek mellett vetőmagokat, kenyérgabonát, napraforgót és már takarmánynövényeket is, ezeket bel- és külföldi piacon is értékesítik. A kishantosi gazdaság 18 embernek ad állandóan munkát, számos idénymunkás is dolgozik itt esetenként, továbbá 200 fiatal továbbképzésében vállaltak szerepet.
Szabó Rebeka rámutatott: olyan cég is a mostani nyertesek között van, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság.
A testület 7 igen és 9 tartózkodás mellett nem adott szót a nem bizottsági tag Ángyán József (független) országgyűlési képviselőnek a téma tárgyalásakor.
Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke kifejtette: nem jellemző, hogy az Országgyűlés olyan határozati javaslatot fogadna be, amelyet egy cég érdekében nyújtottak be. Ezzel a javaslatot nem szokásos parlamenti indítványnak minősítette. A bizottságot nem tartotta illetékesnek az ügyben a "döntnöki" szerepre, mivel - mint mondta - a testületnek ebben a kérdésben nem volt, és nem is lesz semmilyen jogköre.
Megjegyezte: a földügyek körül a választások közeledtével érzékelhetően megnövekedett az ellenzéki aktivitás.
Ács Sándorné elmondta: nyomós okuk volt arra, hogy a területeket ne adják át a földalapkezelőnek. A kft. által készített és az NFA képviselőinek átadott feljegyzés szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. jogegyenlőséget követel és elvárja, hogy ugyanabban az eljárásban részesítsék őket, mint a Fejér megyei, Enying és Lepsény környéki állami földek bérlőit, akik a 2011-ben lejárt szerződés ellenére tovább művelhették a földeket, és nem hirdettek ezekre földbérleti pályázatot.
Hangsúlyozta: panasszal fordultak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, az NFA törvénysértő pályázatai alapján megkötött haszonbérleti szerződéseket pedig semmisség okán bíróság előtt támadják meg.
Ács Sándorné elmondta, hogy 1998-ban azzal a feltétellel vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek mintegy 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is, ezért sem adhatták birtokba a földeket. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely "hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét".
Kérdésre elmondta: hivatalos átadás-átvétel híján nem adhatták volna birtokba a nyertes pályázóknak az érintett földterületeket.
Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse a sajtótájékoztatón kiemelte: a kishantosi vidékfejlesztési központ megvédését fontosnak tartó civil szervezetek riadóláncot építettek ki, így 2-3 óra alatt a helyszínen tudnak lenni, amennyiben az új bérlők megjelennek a földeken.
Kijelentette: meg fogják akadályozni, hogy a nyertes pályázók birtokba vegyék a területet, mert "Kishantos birtokban maradt, hiszen hivatalos átadás-átvétel nem történt".
Közölte: a Szövetség Kishantosért és a Fenntarthatóságért mozgalomhoz eddig mintegy 150 szervezet és 5600 magánszemély csatlakozott. Közös gondolkodás kezdődött az értékek megmentéséért, mert ebben együtt sokkal hatékonyabbak tudnak lenni - mondta.
Rodics Katalin tájékoztatása szerint az NFA-hoz fordultak azért, hogy hozzák nyilvánosságra a győztes pályázatokat, de az a törvényben előírt 15 napig nem történt meg. Ezért a Greenpeace bírósághoz fordult.
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója a sajtótájékoztatót megelőzően mintegy száz embert látott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ előtt téren. Az egybegyűltek között civil szervezetek és a Greenpeace képviselői mellett magánszemélyek is voltak. A transzparenseken "Ne vegyék el a kenyerünket!", "El a kezekkel Kishantostól" feliratok voltak olvashatók.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.
Október 17-én a Greenpeace Magyarország sajtótájékoztatót tartott Kishantoson, ahol jelezték: meg kell védeni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ökológiai mintagazdaságát, amely két évtizede példája a fenntartható, vegyszermentes földművelésnek, és amelynek 452 hektáros, állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán tíz részre osztva mások nyerték el.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója akkor hangsúlyozta: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. Európában is egyedülálló és egységes modellt hozott létre, amely jól bizonyítja, hogy "a fenntarthatóság működik". Az igazgató szerint Kishantos nemzeti kincs és hungarikum, ezért eltökéltek a gazdaság megmentésében.
Tiltakozásuk jeléül egy 500 méter hosszú, 150 méter széles Save Kishantos feliratot helyeztek el a központ földjén. Akciójuk másik részében a jelenlévők búzát vetettek el, hogy ezzel is mutassák: a központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen a legmagasabb szintű ökológiai gazdálkodás fennmaradjon.
Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse akkor hangsúlyozta, hogy az NFA döntésével 18 ember állandó és további 50-100 ember alkalmi munkáját veszik el.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője a korábbi sajtótájékoztatón ismertette, hogy hiába pályáztak az általuk 1998 óta használt állami földekre, a tízből egyetlen földterületre sem nyertek bérleti jogosultságot.
Az akkor kiadott sajtóanyag és nyílt levél szerint a kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét - egy korábbi kormányközi megállapodás alapján - amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében az NFA már tavaly meghirdette a területeket. Az NFA úgy döntött, hogy új, zömében nem helyben lakó "gazdálkodók" és egy gazdasági társaság kapják a területeket - ismertették.
Elnémítják az ellenzőket
Elutasította a kishantosi biogazdálkodási és népfőiskolai program folytatásának lehetővé tételéről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételét a parlament mezőgazdasági bizottsága hétfői budapesti ülésén.
A határozati javaslatot - amelyet Szabó Rebeka (független) terjesztett be - a testület 6 igen és 14 tartózkodás mellett utasította el.
Szabó Rebeka egyebek között azzal érvelt indítványa mellett, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken. A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskola tevékenységet is végez, oktatja is a biogazdálkodást - tette hozzá.
Emlékeztetett: Kishantoson sokféle ökoterméket állítanak elő, egyebek mellett vetőmagokat, kenyérgabonát, napraforgót és már takarmánynövényeket is, ezeket bel- és külföldi piacon is értékesítik. A kishantosi gazdaság 18 embernek ad állandóan munkát, számos idénymunkás is dolgozik itt esetenként, továbbá 200 fiatal továbbképzésében vállaltak szerepet.
Szabó Rebeka rámutatott: olyan cég is a mostani nyertesek között van, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság.
A testület 7 igen és 9 tartózkodás mellett nem adott szót a nem bizottsági tag Ángyán József (független) országgyűlési képviselőnek a téma tárgyalásakor.
Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke kifejtette: nem jellemző, hogy az Országgyűlés olyan határozati javaslatot fogadna be, amelyet egy cég érdekében nyújtottak be. Ezzel a javaslatot nem szokásos parlamenti indítványnak minősítette. A bizottságot nem tartotta illetékesnek az ügyben a "döntnöki" szerepre, mivel - mint mondta - a testületnek ebben a kérdésben nem volt, és nem is lesz semmilyen jogköre.
Megjegyezte: a földügyek körül a választások közeledtével érzékelhetően megnövekedett az ellenzéki aktivitás.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 11. 08.