Őszi vetéssel tiltakoztak a kishantosiak amiatt, hogy egyetlen négyzetméternyi föld bérleti jogát sem nyerte el a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. annak a 452 hektár állami földnek, amelyet két évtizede biogazdaságként működtettek. Ráadásul a 10 földrészletből csupán egyet nyert el a helyi gazda, a többit más településeken gazdálkodó termelő művelheti november 1-től. A sikeres pályázók között akad olyan salgótarjáni építési vállalkozó is, aki eleve jogosulatlan volt, ennek ellenére a kishantosiak panaszára válaszolva az agrárminiszter mindent rendben talált.
Megilletődve lépünk be az egykori kishantosi vadászkastélyba: egykor Grósz Károly, az MSZMP elsőtitkára tapodta ezt a padlatot. Zárt mikrovilág volt ez, ahová a nép egyszerű fiai legföljebb hajtóként juthattak be, hogy fontos elvtársak, a mezőföldi állami gazdaság vezérigazgatójának vendégeinek puskái elé zargassák a dobozokból a tenyésztett fácánokat.
Hamarost visszatérhetnek ezek az idők, új földesurakkal, csak a hajtók maradnak. Talán még maga a kormány feje, Orbán Viktor is ellátogat ide - addig ha stadiont nem is, de egy focipályát építhetnek a kedvéért. Vele jöhet ifjú veje is, akit a kishantosi biogazdaság vezetője két éve személyesen vitt ki Dániába farmer barátaihoz, hadd tanulja a gyerek az ökogazdálkodást.
Hasznos volt az az út, már csak azért is, mert az após kormányzata éppen most szántja be a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Társaságot a biogazdálkodásával együtt. Itt, ha nem sikerül megakadályozni, többé nem lesz módja senkinek eltanulni a fenntartható mezőgazdálkodást.
A hantosiak nem adják föl, ezért is szervezték a Greenpeace-szel és még vagy félszáz civilszervezettel közösen ezt a csütörtöki őszivetés-demonstrációt. Hiába, hogy november 1-től, éppen mindenszentek napjától, már nem az ökogazdáké a föld, vetni pedig muszáj.
A vadásztanya előtt tanácstalan emberek, bent, az egykor a főelvtársaknak épített ebédlőben sajtótájékoztatón még egy kétségbeesett segélykiáltásra gyűltek össze a hantosiak, menteni 21 év munkáját. Tudják, november 1-jétől, ha csak csoda nem történik, oda a biogazdaság és vele a munkahelyük is. Koncz Ferenc, hantosi gazda, a biogazdálkodást oktató népfőiskolai társaság egyik vezetőségi tagjával, a hantosi Kulturális Egyesület alelnökével elegyedünk szóba.
Az egész országból fogadtunk hallgatókat, a 20 év alatt 200 fiatal mehetett dán népfőiskolára továbbképzésre. Ez sem számított. Meg az sem tűnt fel az Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) senkinek, hogy a hantosi gazdák nem pályáztak a kishantosi földekre, mert mindenki tudta, milyen munka folyik a gazdaságban. Úgy érezzük becsaptak minket és felkértek idegeneket, hogy pályázzanak. Politikai bosszú is lehet itt a háttérben. Némely környékbeli nagygazdaság vezetője végig betartott nekünk - meséli keserűen Koncz Ferenc.
Terveztek ide hús- és tejfeldolgozót is, de a jóakaróik sorra megfúrták az elképzeléseket. Pedig lett volna piac, hiszen Európába exportáltak Kishantosról biotermékeket.
Bántja a gazdákat, hogy több ezer hektáron gazdálkodók és olyanok is nyertek, akiknek eszközük sincs, miközben a kishantosiak drága és korszerű berendezésekbe forgatták a nonprofit társaság bevételeit, hogy szintetikus vegyszerek nélkül gyomtalaníthassanak, vethessenek, arathassanak.
Ha tudtuk volna, hogy így átvernek minket, inkább pályáztunk volna, talán valamennyi földet nyertünk volna, s legalább azon folytathattuk volna a gazdálkodást - tárja szét a kezét a hantosi polgár.
Élénk csengőszó szakítja félbe a merengésünket, kezdődik a retro teremben a tájékoztató. Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója arról beszél, hogy a kishantosiak a fenntartható mezőgazdálkodás szimbólumai.
Nem egyszerűen megszerezték az ökogazdálkodói minősítést, hanem az adott területhez igazították a programokat, a helyi embereket bevonták a munkába és nemcsak a művelt területekkel törődtek, hanem a területen található tóval, erdővel, legelővel is.
Még ha maradna is a biogazdálkodás, az egységes terület 10 részre szabdalásával az már nem lenne ugyanaz. Kishantos nemzeti kincs, hungarikum, meg kell védeni - hagsúlyozta a Greenpeace igazgató, aki kérdésünkre közölte, nem zárja ki erőszakmentes akciók szervezését Kishantosért.
Persze azért nem volt teljesen váratlan és előzmények nélküli a közhasznú kft. elleni egész pályás letámadás. Ács Sándorné agrármérnök, a biogazdaság egyik alapító-vezetője különös üzenetet kapott 2011. novemberében: Kilőnek, hogyha én a földügyekkel foglalkozom.
Azért vállaltam mégis nagymamaként a kockázatot, mert ha az ország vezetői nem a 10 millió ember érdekében vállalják a fenntartható fejlődés támogatását, ez az ország elveszett. Márpedig vesztésre áll a 10 millió magyar - figyelmeztet Ács Sándorné. Kishantos a példa arra, mi történik egy közösséggel, ha kihúzzák alóla a földet, a jövedelemforrását.
Az NFA, a mögötte álló kormány és az amögött álló láthatatlan, névtelen erők úgy döntötek, Kishantos november 1-től elveszíti minden földjét, a gazdaság megszűnik, földönfutók, munkanélküliek leszünk, a nyolc állandó munkatárssal mehetünk a munkaügyi központba segélyért - festett kilátástalan jövőképet Ács Sándorné.
Természetesen a környékről szezonális munkát végző 50-100 ember is búcsút inthet a tisztes jövedelemnek, várja őket a 49 ezer forintos közmunka, ha lesz. Rajtuk kívül a központnak szolgáltatást nyújtó gazdák is nézhetnek más bevételi forrás után, vagy mehetnek napszámosnak az új földesurakhoz.
Egyet tudni kell: 350 hantosi családból tavaly karácsonykor 340 kért tartós élelmiszersegélyt - tette hozzá Ácsné. Szedelőzködünk. Elballagunk egy ősfűzfás tó mellett a földekhez, amelyek még két hétig a központé. A vállakon kis zsákok, benne biobúza vetőmag. Jelképesen, az ősök mozdulatával kézzel vetik a gabonát helyiek, vendégek. Kishantos nem adja föl.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A dánok, akik a biogazdaság születésénél is bábáskodtak és német kollégáikkal együtt többszázmillió forint értékű tudást adtak át, a központ lerombolásának hírére csak annyit mondtak: ez rablás. Valami bűzlik Hungáriában!
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A dánok, akik a biogazdaság születésénél is bábáskodtak és német kollégáikkal együtt többszázmillió forint értékű tudást adtak át, a központ lerombolásának hírére csak annyit mondtak: ez rablás. Valami bűzlik Hungáriában!
Véget ér egy sikertörténet
Mindössze két hete van hátra a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak: november 1-től hivatalosan már semmi köze nem lesz ahhoz a 452 hektárhoz, amelyen 21 éve folytattak biogazdálkodást. Az állami földbérleti szerződésük ugyanis október 31-én lejár, s a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által kiírt új haszonbérleti pályázaton a 10 részre osztott területből egyetlen egyet sem nyertek el. Hiába adtak be 3000 oldalas pályázati anyagot és fizettek ki majd 2 millió forintot. A sikertelen pályázat után visszajáró 1,5 millió forintot tavasz óta nem utalta vissza az NFA.
Sebestyén Róbert, az NFA elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint a pályáztatás jogszerű volt, és a nonprofit kft. nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat. Sebestyén még megjegyezte, a jövőben abba az irányba próbálják terelni a pályázat nyerteseit, hogy a területen biogazdálkodást folytassanak.
A pályázatban egyébként Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter sem talált kivetnivalót. Igaz, a többi kétes ügyben sem. A tegnapi tiltakozó megmozdulás hírére kiadott minisztériumi közlemény is hasonlóan vélekedik a történtekről, megjegyezve, ezután többet használják majd a területet.
A kormánypropaganda - a kishantosiak szerint - lejárató kampányt folytatott ellenük, azzal vádolva a kft.-t, hogy jelentős bérleti díj tartozást halmoztak föl. Ezért a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jó hírnevének megsértése miatt bírósághoz is fordult.
A mintagazdaság 2004 óta 452 hektárra kapott 163 millió forint területalapú támogatást is. A szomszéd gazdaságok is, mint a Mezőfalvai Zrt. esetében ez az említett időszakban 3,25 milliárd forint volt 9000 hektár, illetve a másik szomszéd, a Simon Kft. esetében 1,05 millárd forint 2900 hektár után.
A kishantosi esetet jól ismerők borítékolták az NFA döntését. A nonprofit társaság a honlapján, illetve a nyilvánosság előtt is többször fölemelte a szavát a földbérletekkel kapcsolatos korrupciós jelenségekkel szemben, így nem csoda, hogy ők is áldozatul estek a haveri leosztásnak.
Ráadásul az azóta a kormánykörökből kiátkozott Ángyán József is szót emelt az érdekükben. Valakinek a kft. központjára, egy felújított vadászkastélyra is fájhat a foga, hiszen eddig azt a gazdaság tartotta fenn. Ha elvesznek az anyagi alapjai, esetleg áron alul is megszerezhető. Furcsa, hogy a vadászkastély körüli 18 hektáros területre nem hirdettek pályázatot és ősfűzfákklal szegélyezett tóra sem. Talán már kijelölték az új gazdát is kastélyra, tóra.
Bihari Tamás