Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Korábban lincshangulatról, demonstrációkról írtak az újságok az igazságtalan hortobágyi földbérlet-osztás kapcsán. Mostanra a reménytelenség, kilátástalanság maradt, és az éhes állatok a föld nélkül maradt gazdáknál. Az állami földbérleti pályázaton alulmaradt gazdák jóval drágább takarmánnyal ugyan egy ideig pótolni tudják a legelők hiányát, de ezt hosszú távon nem tudják finanszírozni. Ráadásul a földbérleti jog elvesztésével az állattartást rentábilissé tévő uniós támogatásoktól is elestek.

A zárt helyen vegetáló állatok egészségének sem jó, ha nem mozoghatnak a szabad levegőn. Továbbra sem érti senki, hogyan történhetett, hogy 20 – 25 éve jól működő gazdaságoktól egy tollvonással elvették a legelőket. Sok esetben a saját tulajdonban lévő tanya körül az összes földet valaki másnak adták.

Az új gazdák egy részének alig egy-két állata van, a legelők parlagon hevernek, nemsokára felég a fű, takarmányként használhatatlan lesz. Olyan is előfordul, hogy az új bérlő, a megszerzett föld egy részét engedi “visszabérelni” a régi tulajdonosnak, de ilyenkor az uniós támogatás nem a korábbi gazdának jár.

A pályázatok elbírálása miatt bírósági perek is zajlanak, ám ezek hátteréről hiába kérdeztük a földek bérletéről döntő Hortobágyi Nemzeti Parkot: mind ők, mind felettes szervük, a Földművelésügyi Minisztérium hallgat. A gazdák is megpróbáltak tárgyalni a minisztériummal, de nem sok sikerrel jártak.

Pedig szerettük volna megtudni, milyen következményei lettek a nemrég befejeződött KEHI-vizsgálatnak, amely a több száz pályázatból 14-et felbontandónak talált. Arra sem kaptunk magyarázatot, hogyan lehetséges, hogy volt olyan régi bérlő, aki arról számolt be, hogy a pályázatát a lakcímkártya másolatának hiányára hivatkozva utasították el, holott interjúalanyaink szerint az szerepelt a beadott pályázatokban.

Hogyan történhetett meg, hogy olyan gazdaságoktól is megvonták a földbérletet, amelyek az elmúlt években 50-150 millió forintos támogatásokat kaptak a gazdaságok technikai fejlesztésére...

Ráadásul a földtámogatások kapcsán a közelmúltban egyre több csalásra derült fény: a Fővárosi Főügyészség nemrég emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 84 személlyel szemben uniós területalapú támogatások jogosulatlan igénybevétele miatt.

A föld nélkül maradt hortobágyi gazdák becslések szerint 40 ezer juhból és 4000 szarvasmarhából álló állatállományának a sorsa továbbra is bizonytalan.