Egy állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdálkodó esete az NFA földhaszonbérleti pályázataival

Egy állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdálkodó esete az NFA földhaszonbérleti pályázataival

Állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdálkodó vagyok. Azt gondoltam, hogy jó esélyem van családi gazdaságomat a Nemzeti Földalap pályázatán kiírt területekkel bővíteni, mivel a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Földalap képviselői folyamatosan azt hangoztatták, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdaságokat fogják előnyben részesíteni.

Mezőgazdasági szakközépiskolai végzettségem van, és több mint 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezem az állattenyésztés területén. Családi gazdaságomat 1997-től kezdtem kialakítani. 5 hektár vásárolt földdel, és 3 db marhával indultam. A pályázat beadásakor 60 hektáron gazdálkodom közel 100 állattal. Őshonos génmegőrző állományom van: magyar szürkemarha és magyar házi bivaly.

Két gyermekünk van. A nagyobbik 21, a kisebbik 13 éves. Mindkettő szívesen foglalkozik a mezőgazdasággal, és folytatni kívánja a gazdálkodást. Ezért a pályázati lehetőséggel úgy kívántuk bővíteni a gazdaságot, hogy mindkét gyermekem számára biztos jövőt, megélhetést tegyen lehetővé.

Mivel családi gazdálkodó vagyok, ezért a 300 hektár, vagy 6000 korona méret szem előtt tartásával pályáztam. „Szerencsére” a birtoktestek pályázati kiírása elcsúszott, így az elutasító döntéssel a kezemben újabb birtoktestekre tudtam pályázni. Így összesen 5 birtoktestre nyújtottam be pályázatot, melyek a telephelyünktől és a lakóhelyünktől 1-2 km-en belül találhatóak. A 4 db szántó birtoktestre benyújtott pályázatomat elutasították. Egy 22 hektáros legelő birtoktestet viszont sikerült elnyernem.

A szántóterületeknél a pályázati kiíráshoz, és a Vidékfejlesztési Stratégiához tökéletesen illeszkedő üzleti tervünkkel – melyben vállaltunk zöldség és gyümölcstermesztést, állatállomány bővítést, és az ezekhez kapcsolódó zöldség és húsfeldolgozót - nem nyertünk. A legelőre leegyszerűsített, kevesebb vállalást tartalmazó üzleti tervvel pályáztunk, és az eredményes lett… (Úgy látszik itt nem volt befolyásos versenytárs.)

Megítélésem szerint a pályázati kiírás, és a kormányzati kommunikáció minden pontjának megfelel a gazdaságunk és a pályázataink. Éppen ezért a KET-re hivatkozva élni kívántam az iratbetekintési jogunkkal a saját pályázataim vonatkozásában, hogy tisztán lássam a döntés mikéntjét. Kérésemet elutasították arra hivatkozva, hogy az NFA nem tartozik a KET hatálya alá, ezért külön jogszabály – a 262/2010. (XI.17.) előírásai az irányadóak.

Idézet az NFA Sebestyén Róbert elnök által jegyzett válaszleveléből: „A Rendelet sem a pályázati eljárás közben, sem a pályázat benyújtását követően ügyirat betekintési jogot nem biztosít a pályázók részére.” (Így nem tudhatja meg a „diák”, hogy a jó feleletre miért kap 1-est, a gyengébb feleletre pedig 5-öst...)

Az egyik 93 hektáros birtoktestet egy – a pályázati döntéshozatalban meghatározó szerepet játszó NFA alkalmazott rokona nyerte, aki három településsel odébb, 20 km-re lakik. Ő már 1-1,5 évvel ezelőtt biztosra mondta, hogy ő ott földet fog nyerni.

A másik 35 hektáros birtoktestet egy másik irányban a harmadik faluban – településünktől 30 km-re lakik, és egyetlen állata sincs. Tanyával sem rendelkezik, ahol esetleg állattartást tudna folytatni.

A harmadik 132 hektáros birtoktestet a mi településünkön működő Kft nyerte. Ez a cég közel 700 hektáron gazdálkodik és semmilyen állattartási tevékenységet nem folytat.

A negyedik  67 hektáros birtoktestet ismét egy tőlünk második faluban, 24 km-re élő ember  nyerte, aki legalább sertésteleppel rendelkezik. Talán az Ő esete a legelfogadhatóbb

Egy másik 36 hektáros birtoktestre mi ugyan nem pályáztunk, de településünkről 9-en pályáztak, és ennek ellenére egy másik településről olyanok nyertek, akik tartanak ugyan állatot, de a telephelyük és az elnyert földterület között 30 km-e s távolság van.

30-35 hektár családonként óriási segítség lett volna a helyi gazdáknak, de másképp alakult.